Fenntarthatóság

Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért – Magyarország Románia mögött

NRGreport | 2019.04.24. 06:57

Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött, ugyanakkor a több szempontból mintának tekintett Ausztria a 6. a rangsorban. 

Az országok világszerte növelik a tiszta, megújuló energiaforrások arányát az energiamixükben, azonban ezt nem teszik elég gyorsan ahhoz, hogy megvalósíthassák a Párizsi Klímaegyezményben vállalt közös céljukat, vagyis hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését a 21. század végéig 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 fokon tartsák az iparosodás előtti szinthez képest. Az erőfeszítés jelenlegi elégtelensége kiderül például abból is, hogy a felmelegedés mértéke máris az 1 Celsius-fokot közelíti, amint azt az University of Oxford projektje, az Our World in Data kimutatásai is jelzik. Nem mellesleg, a tiszta energiaforrásokra való átállással, ezáltal a légszennyezettség csökkentésével – különösen sűrűn lakott, például városi környezetben – évente sok ezer emberéletet lehetne megmenteni közvetlenül is.

A közös vállalás sikere attól függ, hogy az egyes országoknak milyen gyorsan sikerül a szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés fő felelősének tartott fosszilis energiahordozókról (szén, kőolaj, földgáz) áttérni a fenntartható forrásokra. Ez, vagyis a fenntartható és megfizethető globális energiarendszer megvalósítása együttműködő és szisztematikus megközelítést tesz szükségessé a kormányok és országok részéről az olyan lehetőségek kihasználása érdekében, mint például a negyedik ipari forradalom új technológiái.

Az egyes országok döntéshozói azonban koránt sem teljesítenek egyformán ebben a feladatban – erősíti meg a World Economic Forum jelentése (A hatékony energiaátmenet elősegítése), amely 115 országot értékel annak alapján, hogy mennyire haladtak előre a fenntartható energiarendszerek kialakításában. A jelentés egy úgynevezett energiaátmenet-index (ETI) mentén értékeli az egyes országokat, illetve energiarendszereiket a következő szempontok alapján: energiabiztonság és hozzáférés; gazdasági fejlettség és növekedés; környezetvédelmi fenntarthatóság és a jövőre való felkészültség. A jelentés másodlagosan a rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség szempontjából is értékeli az országokat. 

Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért - Magyarország Románia mögött

Nagyobb térképért katt!

A lista első 10 helyét nyugat- és észak-európai országok sajátítják ki, a hatodik helyen azonban Ausztria található. Az éllovas országok jelentős különbségeket mutatnak már elsődleges energiamixüket tekintve is, mindre jellemző azonban a technikai fejlődés, illetve a hatékony politikai döntéshozatal és végrehajtás kombinációja. Ez stabil szabályozási kereteket, innovatív, a befektetések számára vonzó üzleti környezetet, valamint nem utolsó sorban erős politikai elkötelezettséget jelent az energiarendszer átalakítása iránt.

Magyarország a vizsgált 115 ország közül a 41. pozíciót foglalja el, közvetlenül Románia mögött és Horvátország előtt, 59 százalékos (ETI) indexszel. Összevetésül, a rangsort vezető Svédország 75 százalékosETI- indexszel rendelkezik. A rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség tekintetében Magyarország 66 és 52 százalékot kapott, szemben a 81, illetve 69 százalékot elérő Svédországgal.

A környező országok közül az említett Ausztria szerepel a legjobban hatodik helyezésével, amely mindhárom mutatóban 71 százalékos eredményt ért el. Szlovénia a 24. helyen következik, Szlovákia a 33., Románia a 40., Magyarország a 41., Horvátország a 42., Szerbia a 99., míg Ukrajna a 107. helyen áll. A volt szocialista országok körében Litvánia érte el a legelőkelőbb, 19. helyezést (65, 72 és 57 százalékos értékekkel), de a 20. Észtország és a 23. Lettország sem szégyenkezhet. Csehország csak a 49., Lengyelország pedig csak a 75. – mindkét ország ipara jelentős mértékben függ a széntől, ami vélhetően érdemben befolyásolta helyezésüket is. 

Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért - Magyarország Románia mögött

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az egyes országok felelőssége nyilvánvalóan eltér egymástól abban a tekintetben, hogy milyen mértékben járultak és járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Magyarország például az emberiség teljes szén-dioxid-emissziójának mindössze alig több mint 1 ezrelékéért felelős. 

Ami az emberiség globális teljesítményét illeti az energiaátmenetben, a tiszta, fenntartható energiaforrásokra való átállás sebessége globálisan az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére lassult a 2019-es jelentés szerint, ami mindössze három évvel a Párizsi Klímaegyezmény aláírása után nem sok jót jelez. A világ tavaly ismét több szenet fogyasztott, mint a megelőző évben, nagyrészt az új ázsiai szénerőművek hatására, amelyek átlagos élettartama mindössze 11 év, vagyis még évtizedekig folytathatják működésüket. A fosszilis energiaforrások területére érkező befektetések 2017-ben ismét bővültek, 2014 óta először; a teljes globális primer energiaellátásban a fosszilis tüzelők aránya 81 százalékon stagnál. A globális szén-dioxid-kibocsátás így 2018-ban a jelentés szerint több mint 2 százalékkal, az utóbbi évek legmagasabb értékével nőhetett, miközben az ENSZ tavaly őszi jelentése szerint annak érdekében, hogy az emberiségnek esélye legyen elkerülnie a katasztrofálismértékű klímaváltozást, 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene visszavágni a globális szén-dioxid-kibocsátást.

 

Címlapkép forrása: Pexels.com

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.