NRGreport
Menü

Mi történt a szennyezett orosz olajszállításokkal?

Elemzés | Pletser Tamás, Erste Research | 2019-04-26 18:11

Az elmúlt napok érdekes fejleménye volt, hogy több orosz olajat vásárló európai cég is jelezte, baj van az orosz olaj minőségével, ezért ideiglenesen felfüggesztették az importot. Mi okozhatta azt, hogy a Barátság kőolaj vezetéken szállított orosz olaj klóvegyületeket tartalmazott és mi lehet vajon ennek a következménye?

Klór normális esetben nem kerül bele a kőolajba. A szabvány 1-2 ppm (ppm – darab/millió molekula) mértékű klórt engedélyez a kőolajfolyamban, mert ennél magasabb mennyiség a finomítói berendezések gyors korrozióját és tönkremenetelét okozná. A termelő vállalatok használnak klórvegyületeket a termelés növelésére a másodlagos repesztés során, de ezt az anyagot ki kell vonni vagy semlegesíteni kell ammóniával, mielőtt a kőolaj bekerülhet az orosz szállítócég, a Transneft rendszerébe. Valószínűleg ezért vészes hanyagság lehetett a háttérben, ami azt okozta, hogy egyes szállítmányok esetében 300-400 ppm mértékű klórtartalmat mértek az európai olajfinomítók.

Egyelőre csak a Barátság kőolaj vezeték északi ágán mértek ilyen koncentrációjú szennyezést. A MOL, melynek finomítói a vezetékrendszer déli ágán vannak, hivatalosan nem jelezte, hogy romlana a kőolaj minősége, bár a szlovák szállítócég Transpetrol leállította az importot a Slovnaft irányába. Néhány nap kiesés az orosz vezetékes importból nem okoz fennakadást a vállalatoknak, mivel van készleten annyi nyersolaj, hogy folyamatos maradjon a termelés. Másrészt a MOL és a lengyel PKN Orlen is képes arra, hogy 100%-ig ellássa az egységeit nem orosz forrásból, ha pár napon belül nem rendeződik a kérdés. Tehát a mostani helyzet várhatóan nem okoz kiesést ezeknek a cégeknek, az egy más kérdés, hogy a tengeri alternatíva nem feltétlenül olcsóbb, mint az orosz vezetékes olajforrás.

Kérdés, hogy az oroszok képesek-e hamar megoldani a kérdést és a meglévő klór már milyen károkat okozott. Továbbá érdekes lesz, hogy ezt ki és miként kompenzálja a belorusz, lengyel és német vállalatokat, valamint a MOL csoportot a nem szabványnak való szállítás miatt. Az oroszok hírneve mindenesetre csorbult: hasonló blamázs egyszer 10 éve már előfordult, de akkor nem volt ilyen magas a klórszennyezés. Az export csővezetéken jövő Ural minőségével más oldalról is egyre több gond van. Tavaly tavasszal többször is meghaladta a kéntartalom a specifikumban előírt maximális 1,8%-ot. Ez nem okoz kárt a cégeknek, viszont a magasabb kéntartalommal bíró olajat nehezebb és drágább finomítani: a kénmentesítéshez több hidrogénra van szükség, amihoz több hidrogénegység és persze földgáz szükséges. A magasabb kéntartalmú olaj ezért forog diszkonttal az alacsonyabb kéntartalmú nyersanyaghoz képest.

Ezek a hírek késztetik valószínűleg a közép-kelet európai cégeket, hogy hátat fordítsanak az orosz forrásnak, ami veszélyezteti az oroszok több évtizedes, tradicionális olajkapcsolatait. A MOL és társai már most is képesek erre és az elmúlt években a korábbi 100% orosz nyersolaj import arány már 50-80%-ra csökkent. A mostani változások akár fel is gyorsíthatják ezeket a folyamatokat. Ez talán az oroszokat is kijózaníthatja, ha már az olaj –és gázexport adja az export és költségvetési bevételeinek jelentős hányadát.

Pletser Tamás, Erste Research | Forrás: Erste Befektetési Zrt.