NRGreport
Menü

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Májusban rekord szintre ugrott Magyarország áramimportja, voltak időszakok, amikor a hazai fogyasztásnak kevesebb mint felét termelték meg az itthoni erőművek. A fennmaradó részt természetesen a szomszédos országokból kellett megvásárolni az ellátás biztosítása érdekében. Az importfüggőség nem tegnap alakult ki, a fogyasztás elmúlt évtizedekben tapasztalt bővülését a hazai erőművi termelő kapacitás nem volt képes követni, részben a befektetői környezetben felmerülő nehézségek miatt. Az új erőművek építése azonban nem az egyetlen lehetőség a probléma kezelésére.

Május végén idei csúcsára emelkedett a magyar villamosenergia-behozatal abszolút értékben, amikor is a nettó import több alkalommal 3000 megawatt fölé ugrott. 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Mavir

Ugyanezen időszakban a rendszerterhelés - vagyis az országos összfogyasztás nem érte el a 6000 megawattot, vagyis könnyen kiszámolható, hogy ekkor a magyar fogyasztás több mint 50 százalékát csak a szomszédos országokból importált árammal lehetett kielégíteni. 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Mavir

Az időszak során a hazai erőművi termelés többször jelentősen visszaesett, részben tervezett, részben nem tervezett karbantartási munkálatok miatt. Így például az ország legnagyobb villamosenergia-termelője - , amely a hazai éves áramtermelés mintegy 50 százalékát adja - , a Paksi Atomerőmű négy blokkjából kettőt is leállítottak időszakosan. Így egy rövid ideig az erőmű termelése a névleges kapacitás mindössze 50 százalékának felelt meg. Ez a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján ismertetett adatokon is jól látszik. 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Mavir

A nem kifejezetten megnyugtatóan magas importarányok ráadásul nem is egy kiemelkedően magas fogyasztású időszakban alakultak ki. A legnagyobb hazai fogyasztás igény (rendszerterhelés) jellemzően a nyári kánikula és a tél leghidegebb időszakaiban szokott fellépni. Az erőművi karbantartások többségét a kisebb fogyasztású időszakokra időzítik, azonban nem várt kiesések, mint például a Mátrai Erőmű leállása a lignit befagyása miatt 2017 januárjában, a magas fogyasztású időszakokban is felléphetnek, jelentősen felhajtva nem csak az importigényt, de az árampiaci árakat is. Ilyen időszakokban pedig értelemszerűen minden ország először inkább a saját fogyasztói ellátását választja, mint a szomszédét.

A magyar fogyasztást jelentős részben jelenleg is a környező országokban termelt és onnan érkező villamos energia elégíti ki. Ennek megfelelően a szomszéd országok többségével az áramkülkereskedelmi mérlegünk masszívan negatív, és jellemzően csak Horvátország és Szerbia irányába pozitív hosszabb távon. 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Mavir

Az Európai Unióban Magyarország függ az egyik legnagyobb mértékben szomszédai áramexortjától. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legutóbbi elérhető összehasonlító adatai szerint a fogyasztás 34 százalékát importból fedeztük 2016-ban, aminél csak Luxemburg (99%), Litvánia (85%), Málta (72%) és Horvátország (36%) rendelkezett nagyobb (nettó) behozatali aránnyal. 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Eurostat

A magyar függőség 2017-ben 30 százalék alá csökkent, de tavaly ismét 32 százalék közelébe emelkedett, és bár idén az eddig eltelt hónapok többségében a 2018-as szint alatt maradt az importarány, összességben továbbra is 30 százalék felett alakul 2019-ben. 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Mavir

Mivel közben a hazai fogyasztás rekord szintre nőtt, a tavaly importált árammennyiség is történelmi rekordnak számít. A felhasználás bővülése és az importált áram mennyiségének növekedése jól látszik a Mavir legutóbbi, 2018-as kapacitáselemzésében is (A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2018.). 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk

Mavir

A magyarországi erőműpark bruttó beépített villamos teljesítőképessége 2011 óta jelentősen, mintegy 15 százalékkal csökkent, az utóbbi három-négy évben pedig stagnált, illetve minimális emelkedést mutat. Ennek több oka van. Egy általános, a válságéveket követő áramáresés eleve csökkentette a befektetők érdeklődését az erőműépítések iránt, ezt azonban Magyarországon tetézte a szabályozási környezet kiszámíthatatlanná válása, szektort sújtó különadó, valamint a hatósági árazás bevezetése. Közben a fogyasztás közel 5 százalékkal nőtt, és további bővülése várható a következő években is a Mavir szerint.

A hazai termelés és felhasználás közötti olló nyílását a KSH adatai szemléletesen jelzik. A teljes fogyasztás ugyan jelentős hullámzást mutat előbb a szocialista nagyipar leépülése, majd a 2008-as válság miatt, azonban összességében több mint negyedével bővült 1990 óta. Ugyenezen idő alatt a magyarországi erőművek áramtermelése mindössze valamivel több mint 10 százalékkal nőtt. Még feltűnőbb a jelenség az elmúlt tíz évet vizsgálva: míg a fogyasztás gyakorlatilag visszatért a 2007-2008-as szintre, addig a termelés közel 20 százalékkal esett vissza. 

Kritikus szinten Magyarország áramfüggősége - A szomszéd országok kezében a sorsunk


Mindenesetre a következő években a Mavir szerint is jelentős erőművi fejlesztésekre van szükség Magyarországon. A Mavir legutóbbi prognózisa szerint (A Magyar Villamosenergia- rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2018.) a hazai összes villamosenergia-felhasználás a 2018-as 45,4 terawattóráról 2033-ig 49-53,2 TWh-ra nőhet, vagyis 8-17 százalékkal bővülhet. A kormány korábban azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország váljon önellátóvá villamos energiából valamikor a 2030-as évtized kezdetére. A kabinet ezt elsősorban a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának megépítésével, illetve jelentős naperőmű kapacitás létrehozásával, illetve engedélyeztetésével tervezi megvalósítani, és ezekkel, illetve a következő évtizedben még várhatóan nagy szerepet kapó gázos erőművekkel ez elvileg teljesülhet is.

Nem a nagyerőmű-építések jelentik azonban az egyetlen megoldási lehetőséget. Az energiahatékonyságban óriási tartalékok vannak Magyarországon is, vagyis energiafelhasználásunk meglehetősen pazarló. A megfelelő intézkedések meghozatala - például a klímaberendezések és a villamos energia alapú fűtés terjedésére tekintettel a lakossági ingatlanok energetikai felújítását támogató programok, pályázatok indítása, illetve az erre szánt EU-pénzek nem egyéb célokra történő elköltése - jelentősen mérsékelheti az áramfogyasztás várható növekedési ütemét. De például a kisebb, háztartási naperőművek terjedése is csökkentheti Magyarország függőségét a szomszédos országok áramtermelésétől, kiszámíthatatlanabb rendelkezésre állásuk mellett is, hozzájárulva egyúttal az energiatermelés dekarbonizációjához is.

Forrás: Portfolio