Jelen állás szerint a szélenergia nem vehet majd részt a Magyarországon először várhatóan idén először kiírásra kerülő megújuló energia tendereken, ez pedig, vagyis a potenciális szélerőmű-fejlesztők kizárása az aukciókból ugyanakkor önmagában mintegy 25 milliárd forinttal növeli meg a 2020-as megújuló cél teljesítésének költségét Magyarország számára – mondta Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatóközpont-vezetője a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján. 

Bár Magyarország már korábban elérte és meghaladta a 2020-ra vállalt, nem túl ambiciózus 13 százalékos megújuló részarányt, nem biztos, hogy 2020-ra is szint felett marad az ország – mondta Szabó László. Míg 2013-ban még 16,20 százalék volt a megújulók részaránya, 2017-re 14 százalék alá esett, és miután a még fel nem használt mintegy 1500 megawattnyi KÁT-engedély alapján 2021-ig van lehetőség új fotovoltaikus kapacitások létesítésére, kérdéses, hogy ebből 2020-ig mennyi valósul meg.

Magyarországon Kaderják Péter energia- és klímaügyi államtitkár elmondása szerint először 2019-ben írnak ki technológiasemleges pilot megújulós tendert. Szabó ezt pozitív előrelépésnek látja. Korábban a szabályozó által meghatározott ár miatt nagy hullámzás volt a beruházási kedvben, mostantól kiszámíthatóbb lesz ez is – fogalmazott.

Már maga a megújuló energia aukció is egy úgynevezett disruptive, vagyis felforgató trend – mondta Szabó László. Az európai megújuló aukciók tapasztalatait ismertetve elmondta, óriási változást hozott az európai szabályozási környezetben, hogy 2016 óta a nagyobb méretű megújulós termelő kapacitások csak aukciós formában támogathatók. Ez már csak azért is fontos lépés volt, mert innentől nem a szabályozó kénye-kedve, hanem a piac határozza meg az árakat. 

Fotó: Stiller Ákos

A régióban eddig csak Lengyelországban vezették be az aukciós rendszert, de Magyarország mellett Horvátország és már Ausztria is tervezi ugyanezt. Az eddigi európai tapasztalatok szerint a különféle, az EU-ban bevezetett aukciós rendszerek jól lekövetik a technológia tanulási görbét – vagyis egyre alacsonyabb áramár-ajánlatokkal lehetett megnyerni a tendereket, Lengyelország ugyanakkor kilóg a sorból, ott ugyanis nem látszik egyértelmű csökkenés az árakban.

Lengyelországban 2016 és 2018 között három kiírásban 18 megújulós aukciót tartottak. A lengyelek a szél- és napenergia számára külön aukciókat szerveztek, és 1 MW alatt, illetve fölött is szétválasztották a rendszert. Az eredmény azt mutatja, hogy 1 MW alatt a fotovoltaikus technológia tudja a legkedvezőbb költséget biztosítani (83-87 euró/MWh átlagár), az 1 MW felett azonban a szél nyert (46 euró/MWh). A megvalósítási ráta a napenergia esetében 75 százalék körül alakult, a szélenergiára ugyanakkor nem állnak rendelkezésre vonatkozó adatok.