Néhány hete már elkezdődtek az új blokkok első felvonulási épületeinek építési munkálatai. Olyannyira bonyolult rendszer egy atomerőmű, hogy 300 ezer oldalas műszaki tervdokumentációt kell az építéshez létesíteni. Paks I. a terv szerint 50 éves működés után 2032-ben kerül leállításra, de addigra már a miniszter állítása szerint megfelelő tapasztalattal szeretnének rendelkezni az új blokkok üzemeltetése tekintetében.
Jelenleg az irányítástechnikai eszközök beszerzése van folyamatban, mely pályázatot nemrégiben tette közzé a Roszatom. Valószínűleg nyugati beszállító lehet a befutó, csakúgy mint a turbinagenerátor egység beszerzésénél, ahol a GE nyerte el a közbeszerzést.
Megtudhattuk a minisztertől, hogy az orosz hitelkeret csupán egy biztonsági védőháló, tehát ha olcsóbb finanszírozást találna az ország, akkor nem köteles lehívni. A hitelkeret meghatározott törlesztési időpontja módosításra kerülhet, a "kereskedelmi üzemkezdet" időpontjának eseményéhez kötnék.
A miniszter kijelentette, hogy az uniós gyakorlatnak megfelelően van kezelve, hogy az új blokkok mindenképpen megépüljenek. A megfelelő minőségű kivitelezést pedig a Paks II. Zrt és a nukleáris hatóság ellenőrzi.
Süli szerint Magyarország bölcsen döntött az atomenergia szerepének növeléséről, ugyanis versenyképes árakat, és alacsony széndioxid kibocsátást hozhat a lépés. A németeket hozta fel példának, akik főleg szén erőművekkel balanszírozzák ki a megújuló termelésüket. Állítása szerint egységnyi magyar áram előállítása 40%-kal kevesebb széndioxid kibocsátással jár, mint Németországban. Ráadásul a németek jelenleg majdnem háromszor annyit fizetnek az áram egységéért, mint a magyarok: 38 forint helyett 99 forintnyit.
Paks II. segítségével évente 17 millió tonna széndioxid kibocsátástól szabadulhatunk meg, mely annak fényében rengeteg, hogy a teljes közlekedési szektor emissziója 12 millió tonna évente, és az erdős területeink ezzel szemben csupán 6 millió tonna széndioxidot képesek évente elnyelni.
Brüsszel számításai szerint az új blokkok 7,35% profitot fognak termelni tulajdonosuknak, a magyar államnak. A miniszter véleménye szerint az új blokkok megépítésével csökkenhet Magyarország áramimportja, mely 2018-ban a teljes fogyasztás 31,6%-át tette ki. A tervek között szerepel, hogy Paksot okosvárossá transzformálják, óvodát, iskolát, egészségügyi intézményeket létesítenének, ezek melett renoválnák a tűzoltóságot és a rendőrséget.
A miniszter szerint a Duna élővilágát nem veszélyeztetik sem az aktuálisan működő blokkok, sem a jövőben építettek. Állítása szerint az új blokkok működése akkor is biztosítható lesz, ha a Duna vízhozama a tavalyi augusztusi minimum töredékére apadna.
NRGreport
