NRGreport
Menü

A román rezsicsökkentés legnagyobb nyertese Oroszország lett

→ Románia azon kevés európai ország közé tartozik, amelyik nagyrészt hazai kitermelésű gázzal képes ellátni magát.

→ Az utóbbi években ígéretes mezőkre bukkantak a Fekete-tenger mélyén, és a tengeri kitermelésben jártas amerikai ExxonMobil az osztrák OMV helyi leányvállalatával közösen már elő is készítette a kitermelését. 

→ Ehhez képest idén jelentősen nőtt az orosz behozatal, és a tengeri mezők megnyitásáról szóló végső döntést az amerikaiak elhalasztották. 

→ Az amerikaiak most azt jelezték a román kormánynak, hogy fontolgatják romániai érdekeltségeik eladását is.

→ Ez a fejlemény különösen aggasztó Magyarország számára, mert ezzel a gázzal végleg megszabadulhatott volna Magyarország az orosz gázfüggéstől. 

Tavaly decemberben Romániában komoly változásokat léptettek hatályba a gázpiacon, elvben a lakosság terheinek csökkentésére. Előírták, hogy a hazai termelésből származó gázt első körben belföldi fogyasztásra kell felajánlani, ráadásul szabott áron, amit 68 lej/Mwh-ban rögzítettek, továbbá az energetikai cégekre a bevételük 2 százalékát kitevő különadót vetettek ki. Átalakították a meglévő adóterhek számítási alapját is, ami tovább növelte a cégek költségeit.

Az oroszok jártak jól a rezsicsökkentéssel

Az előírások nyomán idén januárban az előző évihez képest 55 százalékkal emelkedett az orosz import mennyisége, ráadásul az orosz gáz ára is drágább lett 37 százalékkal, az év elején 124 lej/Mwh-ra emelkedett. Azaz majdnem kétszer annyiba került, mint a hazai kitermelésű gáz hatósági ára. De még így is megnőtt iránta a kereslet.

A decemberi új szabályok miatt ugyanis a romániai kitermelők visszafogták magukat, és elhalasztották a tervezett fejlesztéseiket is. Így 2019-re már csak 77 százalékát fedezte a romániai kitermelés a belföldi igényeknek.  Pedig volt olyan év az utóbbi időben, amikor a román gázfogyasztás 90 százalékát belföldi kutak biztosították. A maradék nagy részét Oroszországból importálják. Illetve a magyarországi kereskedők is jól jártak, idén jelentősen nőtt a magyar gázexport is Románia felé, és a kifelé menő vezetékekre kiírt árverésekre  többszörös a túljelentkezés. Ez a siker azonban jelentéktelen ahhoz az előnyhöz képest, amit a román tengeri lelőhelyek Magyarországra szállítása jelenthetne.

A romániai gázipari szereplők igen keményen ostorozzák a román kormányt az import növekedéséért, illetve a hazai termelés visszafogásáért. Egy román gazdasági lapnak egy névtelenséget kérő cégvezető ezt mondta például: „Amikor megmutatta nekünk a kormány a törvénytervezetet, már akkor az volt az első reakcióm, hogy Úristen, eladtok minket az oroszoknak. Szélesre nyitották az ajtót az orosz gáz előtt.”

Egy tekintélyes romániai kutatóintézet, az Energy Policy Group vezetője pedig így fogalmazott három hete egy interjúban:  „A gázszektor mutatja a legjobban, hogy a rosszul és kapkodva hozott törvények mit okoznak az energiapiacon. (...) Sok befektetési tervet visszavontak, rengeteg pénz veszett el, és a román üzleti környezet híre is súlyos károkat szenvedett. (...) Mostanra ez egy működésképtelen szektorrá vált - csakhogy nem mindenkinek: az importőrök bevételei növekednek, és az utóbbi fél évben ezek a cégek látványos növekedésnek indultak.” Az említett importőrök a Gazpromhoz kötődő közvetítők, két ilyen nagyobb cég intézi Romániában az orosz importot, az egyik Svájcban van bejegyezve, de teljesen orosz tulajdonban van.

A román kormány egyelőre ragaszkodik az új intézkedésekhez, sőt, július 1-től további 5 százalékos árcsökkentést írtak elő a hazai termelőknek, a lakossági fogyasztók felé.

Az ExxonMobil megunta?

Hétfőn a román sajtóban drámai hangú cikkek jelentek meg arról, hogy az ExxonMobil bejelentette a román kormánynak, hogy kiszállna a Fekete-tengeri gázmezőkben lévő érdekeltségéből. Az amerikai cég eddig 700 millió dollárt (200 milliárd forintot) fektetett a Neptunnak nevezett tengeri mező feltárására, ami az utóbbi idők legnagyobb európai új gázkitermelési lehetőségével kecsegtetett. 

Az eredetileg a G4Media.ro oldalon megjelent hírt először sem a román kormány, sem pedig az ExxonMobil nem kommentálta, és több román lapban is arról írtak, hogy óriási károkat okoz, ha az amerikaiak távozásával kiaknázatlan marad a román gazdaság egyik legnagyobb ígérete. Az ellenzéknek ehhez már könnyű volt hozzátennie, hogy mindez az orosz érdekek szerint törvényeket alkotó baloldali kormány miatt van. 

Hétfő kora délután az ExxonMobil mégis reagált, és azt mondták, hogy engedélyt kértek a román kormánytól, hogy a Neptun mező geológiai adatait és saját gazdasági számításaikat megoszthassák potenciális érdeklődőkkel, akik esetleg beszállnának a kitermelésbe, és ők nem szállnának ki, csak egy újabb partnert vonnának be. Hogy kicsodát, azt nem tudni. 

A magyar piacról szól az egész? 

Magyarországon egy iparági szakértő arról beszélt a 444-nek, hogy szerinte az oroszok egyszerűen lefizették a román politikusokat, és így hozatták meg tavaly a számukra kedvező rendeleteket. Az oroszoknak e vélekedés szerint nem elsősorban a román import növelése volt a céljuk, hanem a Fekete-tengeri kitermelés megakasztása, és ezáltal a magyarországi piac megtartása. Ha az Exxon valóban a kiszállást fontolgatja most, akkor e narratíva szerint az oroszok ezt a meccset megnyerték. Sőt, ha csak újabb évek mennek el egy új partner bevonásával, a magyarországi céljaikat akkor is elérhetik.

A magyar–román gázvezeték átadása Csanadpalotán, 2010-ben.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Magyarország elvben kész lenne évi 4 milliárd köbméter gázt venni az Exxon által feltárt tengeri mezőkről, Orbán Viktor idén februárban azt is mondta, hogy ezzel teljesen elszakadhatna Magyarország az orosz gázfüggéstől. Azonban ha az üzlet nem jönne létre, akkor Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése szerint a magyar állami gázkereskedőnek megint hosszú távú szerződést kellene kötnie az orosz Gazprommal. Vagyis ha nem jön belátható időn belül Románia felől sok gáz az országba, akkor a magyar piacot hosszú évekre lefoglalhatják az oroszok.

A nemzetközi gázkereskedelemért is felelős külügyminiszter még májusban azt mondta, hogy igen sürgős a döntés, mert ha szeptemberig az ExxonMobil és osztrák-román partnere nem dönt a kitermelés megkezdéséről, akkor kénytelen lesz elkezdeni a tárgyalásokat Moszkvával. (Erről a problémáról itt írtunk utoljára részletesen, a román mezőkkel kapcsolatos egyéb vitákról pedig itt.)

Ezért keltett aggodalmat Magyarországon is a lehetőség, hogy az ExxonMobil kivonulna, vagy éppen új partner után nézne, mert ezzel évekkel is kitolhatja a termelés elindítását.

Nyomásgyakorlás?

Iparági információink szerint az ExxonMobil nem akarja veszni hagyni eddigi hatalmas romániai befektetéseit, és az USA kormánya is arra biztatja a céget, hogy ne adjon fel egy ilyen erős pozíciót az orosz gázüzleti érdekszféra szívében.

Hivatalosan ugyan senki sem erősítette ezt meg, de több helyről is úgy értesültünk, hogy az amerikai cég azt üzente a román kormánynak, hogy a tavaly decemberi gáztörvények módosítása esetén felgyorsulnának az események, és nem húznák az időt új partner keresésével, hanem folytatódnának a beruházások, és elindulhatna a termelés belátható időn belül. Ha viszont a törvények maradnak, akkor az ExxonMobil a következő román kormány megalakulásáig nem tesz már semmit a Fekete-tengeren. Romániában várhatóan 2020 decemberében lesz legközelebb parlamenti választás. 

Egy ekkora időhúzást az ExxonMobil simán kibírna, az óriásvállalatnak bőven van annyi érdekeltsége a világban, hogy ennyi késlekedés ne okozzon számára komoly gondot.  Magyar szempontból viszont ez már igen kellemetlen lenne, mert 2021-re kifutnak azok a szerződések, amelyek alapján most a Gazpromtól vásárolja az állami MVM a gázt, és az oroszok nagyon erőltetik, hogy a következő megállapodás már sok évre előre szóljon. Az új szerződés várhatóan napirenden lesz Putyin orosz elnök októberi budapesti látogatásán is.

Meglepő helyzet

A romániai helyzet azért különösen érdekes, mert a térségben Lengyelország és a balti országok mellett a leginkább atlantista, oroszellenes külpolitikát vivő országként szokás Romániát számon tartani. Kifejezetten szoros a katonai együttműködésük az USA-val, és Moldova miatt már évtizedek óta feszült a viszonya Oroszországgal. (A román többségű Moldovai Köztársaságból az orosz hadsereg támogatásával szakadt ki 1992-ben az alig Veszprém megyényi Dnyeszter Menti  Moldáv Köztársaság, azaz Transznyisztria, aminek parlamentje 2014-ben kérte csatlakozását Oroszországhoz.) Romániában ezért kockázatos politikai vállalkozás közeledni az oroszokhoz. A kormányzó szocialisták szerint nem is ez történik, hanem ők csak a rezsit csökkentik, a lakosság érdekében. 

Egyes szakértők szerint a mostani román kormányban sokan attól tartanak, hogy hamarosan kiesnek a politikából, mert a kormányzó szocialisták elvesztik a következő választást. A közvélemény-kutatásokon kívül erre utal, hogy az ellenzék meggyőző fölénnyel nyerte nyerte az idei EP-választást, és a szocialista párt elnökét rögtön másnap börtönbe zárták, ami tovább rontott a megítélésükön. Ezért a kormányzati emberek közül néhányan most akarják megalapozni egzisztenciájukat egy választási vereség utánra. Ebben pedig jó lehetőséget láthattak az amerikaiak és az oroszok versenyeztetésére a földgázpiacon. Az ExxonMobil legutóbbi húzása akár erre adott reakció is lehet, amivel azt üzenik, hogy ők is tudják bonyolítani a helyzet. Állítólag még azzal is fenyegetőztek, hogy a magyar Mol-t veszik be az üzletbe, amely politikai szempontból igen érzékeny helyzet elé állítaná a román kormányt.

Más szakértők szerint a román kormány valamelyest nyitottabbá vált az Exxon (és más romániai kitermelők) érdekei felé Liviu Dragnea szocialista pártelnök május végi börtönbe zárása óta, és egyáltalán nem kizárt, hogy még az idén módosítják a gázról szóló törvényeket, már csak az USA kormányának határozott nyomása miatt is. Az enyhülés jeleit ugyanakkor az általunk megkérdezett, az ügyet jól ismerő szakértők többsége nem érzékelte. 

Forrás: 444.hu