NRGreport
Menü

Budapest újabb részein válik elérhetővé a távhőszolgáltatás

Fenntarthatóság | Major András | 2019-07-17 07:51

Új vezetékszakaszok telepítésével folytatja az egységes budapesti távhőhálózat kiépítését idén a Főtáv, így további lakó-, kereskedelmi és középületek csatlakozhatnak a szolgáltatáshoz. A hőgyűrű megépülése érdemben javíthatja a fővárosi levegőminőséget, a hőtermelők között kialakuló verseny hatására pedig a távfűtés ára is csökkenhet.

A Főtáv Zrt. 2016-ban indította el új korszakot nyitó projektjét, amelynek célja a budapesti hőgyűrű kiépítése bécsi mintára összekötve a főváros nyolc különálló, szigetszerűen működő hőkörzetét. Az egységes budapesti távhőrendszer mintegy 40 milliárd forintból történő kialakításával a belső kerületekben, később további külvárosi részeken is bevezethetővé válik a távfűtés.

Forrás: FŐTÁV Zrt.

A projekt részét képező Kéménymentes belváros program keretében a belső kerületekbe is eljut a távhő vezetékhálózat, és több tízezer belvárosi lakás bekapcsolását tervezi a szolgáltatásba a FŐTÁV. A hálózatbővítés révén számos kereskedelmi és középület is csatlakozhat, például a városligeti múzeumok, a Puskás Ferenc Stadion és a környékén található ingatlanok, valamint a Népligetbe tervezett sportlétesítmények.

A 2023-ra egységesülő budapesti távhőrendszer kiépítésének első látványos lépése 2018-2019-ben a távhő-gerincvezeték Budáról Pestre történő átvezetése az Erzsébet hídon. Az ezzel és a további fejlesztésekkel megszülető pókhálószerű rendszernek köszönhetően az V., a VI., a VII. és részben a VIII. kerület több vezetékkel is kapcsolódik majd a szolgáltatáshoz, illetve a hálózathoz. Korábban, 2017-2018-ban már elkészültek a IX. kerületi Soroksári utat a Könyves Kálmán körúttal összekötő távvezetékek is, amelynek célja az ellátásbiztonság növelése mellett új fogyasztók bekapcsolása, az új ügyfelek között a Telekom székházzal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel.

2019-ben további jelentős szakaszok épülnek meg, újabb területekre kiterjesztve a hálózatot. Megvalósul Észak-Pest és Dél-Buda összekötése, amely nagyrészt szintén a belváros távhőellátását szolgálja, míg az ez után elkészülő Alkotás úti ellátó vezeték elsődleges célja a Testnevelési Egyetem, a MOM Lakópark és a Kongresszusi központ ellátása.

Az északi belvárost távhővel ellátó Pannónia utcai vezeték megépítése 2019-2020-ra van beütemezve, az úgynevezett NOK – Liget – Eiffel – Füredi összekötő stratégiai vezeték szakaszai pedig 2018 és 2021 között készülhetnek el. Ennek célja részben a városligeti fogyasztók ellátása, részben a kispesti hőkörzet és Észak-Pest összekapcsolása, olyan új ügyfelekkel, mint a városligeti Olof Palme Ház, a Fővárosi Állat és Növénykert új Biodómja, a Magyar Zene Háza vagy az Operaház Próbacentruma (Eiffel csarnok).

A terv szerint 2019-től 2023-ig jöhet létre a Csepel-Kelenföld-Kispest hőkörzetek összekapcsolása, a Váralagúti távvezeték Fő utcai fogyasztók bekapcsolását elősegítő fejlesztése pedig szintén ebben az intervallumban realizálódhat. A Soroksári úti ellátóvezeték 2020-2021-ben készül el, a Soroksári – Közraktár úti fogyasztók, a Bálna, illetve a Corvinus Egyetem ellátása érdekében.

Az új, zöld hőforrásokat is tartalmazó egységes fővárosi távhőrendszer kialakulásával a Főtáv szerint piaci verseny alakulhat ki a hőtermelők között, ennek hatására pedig akár csökkenhet a  távfűtés ára. A távfűtés kedvező paramétereinek köszönhetően a program érdemben javíthatja a budapesti levegőminőséget is, mérsékelve a szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátást. Ezen túl, a hőgyűrű megszületése az ellátásbiztonság erősödését is maga után vonja, mivel üzemzavar esetén alternatív útvonalon, más forrásból továbbra is megoldható lesz az ellátás.

Címlapkép forrása: FŐTÁV Zrt.

Major András