NRGreport
Menü

Miért éppen a Közel-Keleten van olyan sok olaj?

A kőolaj és a földgáz szó szerint mozgásban tartja az emberiséget; jó ideje gyakorlatilag egyet jelentenek a pénzzel és a hatalommal, és ennek megfelelően gyakran vért is ontanak értük. Manapság ha valaki a fosszilis energiahordozókra gondol, rögtön a Közel-Kelet jut eszébe, tele olajnagyhatalmakkal. (Persze ha nem kezdünk el világszinten kevesebb fosszilis és nem megújuló energiaforrást használni, ezek a gazdag országok is komoly problémáknak nézhetnek elébe).

VALÓJÁBAN AZ OLAJ EGYÁLTALÁN NEM OLYAN RITKA, MINT GONDOLNÁNK. EGY OLAJTÁRSASÁG AKÁR A KERTÜNKBEN IS FÚRHATNA, ÉS JÓ ESÉLLYEL TALÁLNA OLAJAT, DE A FELHOZATAL KÖLTSÉGEI MIATT NEM ÉRNÉ MEG NEKIK.

A Föld legnagyobb olajtartaléka nem is valamelyik közel-keleti országé, hanem Venezueláé. A szaúdiak és szomszédaik nagy szerencséje nem az, hogy sok olajuk van, hanem hogy ez a sok olaj könnyen hozzáférhető.

De mi ennek az oka? Kissé leegyszerűsítve: amikor egy területen sok élőlény hal meg, sok szerves anyag bomlik el. Ilyenkor szénhidrogének szabadulnak fel, amik a megfelelő körülmények között olajjá válnak. Ehhez először is olyan környezetre van szükség, ahol nem szóródnak szét vagy oxidálódnak: például mocsarak, vagy tavak. Ha ez megvan, hosszú ideig nagy hőnek kell, hogy ki legyenek téve, amíg olajjá nem főnek. Végül az egészet le kell valahogy fedni, hogy ne tudjon elszivárogni a keletkező anyag, ez pedig a kontinensek peremén a legegyszerűbb.

Így alakultak ki például azok az olajmezők is, amiket a norvégok bányásznak. Az Északi-tenger Skócia és Norvégia eltávolodása során alakult ki. Mikor Skócia elmozdult nagyjából 100 kilométernyire nyugatra, a terület, ami most a tenger medre, elvékonyodott és a tengerszint alá süllyedt. Emiatt a rárakódó üledék be tudta fedni a korábban elpusztult élőlények maradványait, amik így egyre mélyebbre kerültek, és szépen lassan olajjá főttek. Ezt termelik ki most a tengeri olajfúró tornyok.

Aramco olajfinomító Szaúd-Arábia

Aramco olajfinomító Szaúd-Arábia

Fotó: MyLoupe

Hasonlóan járt Szaúd-Arábia is. Anno egy hatalmas óceán peremén helyezkedett el, ami Ázsia és a déli kontinensek partjait mosta. Százmillió évvel ezelőtt India, Afrika és Arábia sokkal délebbre voltak mint ma, és lassan felkúsztak északabbra, ahol összeütköztek Ázsiával - pont ott, ahol ma Irak, Irán és Szaúd-Arábia található.

Az ütközéskor ezek a területek feltorlódtak és a felszínre kerültek, ezért van az, hogy a Közel-Keleten sokkal könnyebb az olajat a felszínre hozni, mint mondjuk az Atlanti-óceán fenekéről, ahol a peremen sok olaj képződött. Ráadásul nem a tektonikai lemezek határánál helyezkedik el, így még földrengések sincsenek.

Forrás: Index