NRGreport
Menü

Új energiaforrások terjedhetnek el Budapesten – Nagyot javulhat a levegőminőség

Fenntarthatóság | Major András | 2019-07-29 06:52

A földgáz jelenlegi kiemelkedően magas részaránya csökkenhet, a megújuló energiaforrások súlya pedig jelentősen emelkedhet a budapesti távhőszolgáltatásban a Főtáv tervei szerint, amitől várhatóan érdemben javulhat a fővárosi levegőminőség is.

A megújuló és alternatív energiaforrások részarányának növelése a Főtáv kiemelt stratégiai célkitűzései, projektei között szerepel. A társaság új beruházásokat hajt végre annak érdekében, hogy az energiafelhasználásban a földgáz részarányát 50 százalékra mérsékelje, és hogy közben az alternatív források súlyát fokozza. A Főtáv szerint a kommunális hulladékon túl a legnagyobb remények a szilárd biomassza tüzeléséhez és korlátozott mértékben a mélyebb rétegekben elérhető termálvízhez köthetők, de a szennyvíziszap újrahasznosításában, továbbá az ipari üzemek hulladékhőjének nagyobb arányú hasznosításában is látnak lehetőséget.

A fővárosi távhőtermelés jelenleg 92 százalékos arányban földgáz alapon valósul meg. A szennyezőbb szén és olaj felhasználása már ugyan megszűnt, de a megújuló energiaforrások aránya egyelőre nem jelentős a termelésben; ez biomassza, geotermikus energia, napenergia, valamint hulladékégetésből származó energia felhasználását jelenti.

Forrás: GettyImages

Budapest klímastratégiájának és környezeti programjának prioritásai között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kiemelt helyet foglal el. Az ennek részeként elfogadott fővárosi távhő-rekonstrukciós program megújuló energiaforrások részarányának növelését önálló célként is megjelöli, ami egybevág az EU energiahatékonysági irányelvével is.

A távhőrendszer alkalmas többféle energiahordozó egy idejű felhasználására, az észak-európai országokban pedig komoly tapasztalatokkal rendelkeznek diverzifikált, több, megújuló energiaforrást is magukba foglaló távhőrendszerek kialakítását és üzemeltetését illetően. Dániában az ingatlanok közel 60 százalékát távhővel látják el, amiben kiemelkedő szerepe van a szélenergiának, és az utóbbi időben a geotermikus források jelentősége is bővült. A svédországi Göteborg távhőrendszere például nagy mennyiségű kommunális hulladékot, ipari hulladékhőt, biogázt, illetve tiszított szennyvíz hőjét hasznosítja, miközben a csúcsigények kiszolgálásában az olaj és földgáz tüzelésű kazánoknak továbbra is szerepük van.

Ami az utóbbi időszakban megvalósult fejlesztéseket illeti, a Főtáv a közelmúltban két új biomassza-tüzelésű fűtőmű megvalósítására nyert el 1,5 milliárd forint támogatást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. Ezeknek köszönhetően jelentős mennyiségű földgáz kiváltása érhető el, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig évente 14-18 ezer tonnával mérséklődhet. A háztartási hulladékok energetikai hasznosítása érdekében indított beruházását a vállalat 2015 nyarára valósította meg.  A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben működő berendezéseken és vezetékeken végrahajtott kapacitásbővítés következtében 4%-al csökkent a gázfelhasználás, ami évi mintegy 20-30 ezer tonnával csökkenti a szennyező anyagok kibocsátását.. A Főtáv számításai szerint az itt megvalósuló hőtermelés újabb beruházással néhány éven belül megduplázódhat.

A magyarországi lakások több mint kétharmadában a távhőhöz képest környezetszennyezőbb megoldásokkal, földgázzal, olaj- és vegyes tüzelésű kazánokkal van megoldva a fűtés. A távfűtés – és a terjedőben lévő távhűtés - a legtöbb egyedi fűtési (hűtési) módhoz képest már viszonylag alacsony megújuló-részarány mellett is kisebb légszennyezéssel jár, így az egyedi gáztüzeléshez mérve is, elsősorban a hatékony füstgáztisztító technológiának köszönhetően. A szektor évtizedek óta legnagyobb hazai fejlesztése, az egységes budapesti távhőrendszer kialakítása, illetve a Kéménymentes Belváros program keretében a Főtáv szerint mintegy 45 ezer gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre kapcsolása évente megközelítőleg 67 ezer tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezne. Ezen felül a becslések alapján, éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a légkörbe. A távhőrendszer teljes egységesítésével évente 150-170 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás maradna el, ellenben megmaradna 25 millió átlagos fa, másként számolva 12 ezer hektárnyi erdő. Mindez érdemben hozzájárul az országos klímavédelmi célok teljesüléséhez is.

Címlapkép forrása: FŐTÁV Zrt.

Major András