Az elmúlt két hónapban az olajpiac volatilitása drasztikusan lecsökkent, a WTI lényegében 55 és 60 dollár között mozgott. Ez csak a nyári uborkaszezonnak köszönhető vagy inkább a bizonytalanság vette át az uralmat a piacon?

Az biztos, hogy a fő mozgatóerőt képviselő fedezeti alapok nem mernek bármilyen irányba pozíciót felvenni. Hiába van ugyanis tartós politikai feszültség a közel-keleten, hiába omlik össze Venezuela és Irán termelése a szankciók és a politikai hibák miatt, belépett a képbe egy jelentős bizonytalansági faktor, ez pedig a keresleti oldal gyengesége. A piac szerint a világ recesszió előtt állhat, az pedig komoly csapást sújthat az olajkeresletre. Márpedig emiatt nem biztos, hogy ildomos hosszra (árfolyamemelkedés) játszani, viszont amig nem látszanak egyértelmű jelek arra nézve, hogy a kereslet gyengül, addig az árfolyam sem fog összeomolni. Ez a patthelyzet pedig az árak stagnálását hozzák magukkal.

Komolyabb mozgásokat csak a gázpiacokon látunk, ahol a túlkínálatnak köszönhetően mindenhol lényegében összeomlottak az árak. Az európai spotár 10 EUR/MWh körül van, ami 2009 óta a legalacsonyabb érték, míg a 2,2 USA dollár/MMBTu Henry Hub ár 2016 óta a legalacsonyabb. Az ázsiai árak is sokéves mélypontra zuhantak: a szingapúri LNG árak 4 dollár/MMBTu szintre estek. A gázárak példáját egyelőre nem követik az olajárak.

A WTI közeli árfolyamának áralakulása az idei év eleje óta (USD/hordó)
Forrás: Bloomberg