NRGreport
Menü

Pár hónap alatt két magyarországnyi szélerőművet telepítettek az USA-ban

Áprilistól június végéig az Egyesült Államokban több mint duplaannyi szélerőművi kapacitást telepítettek, mint a teljes magyarországi volumen. Egyelőre még nem a tengerekbe, de arról szó sincs, hogy ezzel az impozáns tempóval megelégednének.

Az Egyesült Államok újra rákapott a szélenergiára: 2019 második negyedévében összesen 736 megawatt (MW) új szélerőművi kapacitást kapcsoltak be a hálózatba. Az Amerikai Szélenergia Szövetség (AWEA) friss negyedéves jelentése szerint ezzel az első féléves installálási volumen 1577 MW volt, mely 53 százalékos ugrást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

Az április-június időszakban azonban valójában csak két államban volt ilyen sikeres, ahol összesen négy projekt zárult le. Nem meglepő módon, a "legszelesebb állam", Texas volt a vezér; itt összesen 734 MW szélenergia kapacitás növekedést értek el. (A szummából "hiányzó" 2 MW Kaliforniában épült meg.)

Az AWEA jelentése szerint az Egyesült Államokban jelenleg összesen majdnem 100 gigawatt (GW) szélenergia potenciál épült be több mint 57 ezer szélturbinába. Ezzel több mint 30 millió átlagos amerikai háztartás számára elegendő áramot termelnek a szélerőműparkok, ráadásul hat szövetségi államban stabilan szolgáltatják a fogyasztáshoz szükséges villamos energia több mint ötödét.

97.960 MW

Az egészen pontosan 97 960 MW összkapacitási adat azonban hétről-hétre folyamatosan bővül. Jelenleg 33 szövetségi államban több mint 200 ilyen beruházás zajlik, ezek közül 15-ben az építési vagy fejlesztési potenciál meghaladja az 1000 MW-ot. Texas itt is iránymutató, de a fölénye csökkenő tendenciát mutat. Az épülő kapacitások 22 százaléka (9015 MW) Texasba kerül, de a listán Wyoming követi (12 százalék; 4831 MW), majd Új-Mexikó (7 százalék; 2774 MW), Iowa (6 százalék; 2623 MW) és Dél-Dakota (5 százalék; 2183 MW) következik.

Szélfarm építés az Egyesült Államokban (Pomeroy, Washington állam)

Fotó: Getty Images

Még impozánsabb számok kerülnek elő, ha a tervezéstől a tesztidőszakig terjedő skálára nézünk: összesen mintegy 42 GW (pontosan 41801 MW) van "csőre töltve", ami azt jelenti, hogy a beruházások különböző szakaszáig jutott projektek mérete összesen 10 százalékkal nőtt egy év alatt. Az pedig, ha lehet, még inkább aláhúzza a szélenergia iránti növekvő érdeklődést, hogy a jelentés által vizsgált időszakban ez az érték 7290 MW volt, ami az előző negyedévhez képest is 7 százalékos ugrást mutat.

Tom Kiernan, az AWEA vezérigazgatója szerint ez a rekordnövekedés nem áll meg, mivel a amerikai szélenergiaipar abba a korba ért, amikor "megerősíti az amerikai gazdaságot, mert megfizethető, tiszta amerikai szélenergia hozzáférése versenyelőnyt jelent az üzleti vezetők szemében".

Félévenként a tízszeresét

Ezen a ponton érdemes elvégezni egy kis összehasonlítást. A szélenergia, mint megújuló energiaforrás ugyanis nem csak Amerikában, hanem a világon mindenütt kiaknázandó potenciálként ismerszik fel a kormányok számára.

A szélre alapozott áramtermelés költsége 69, a napsugárzásra alapulóé 88 százalékkal zuhant az elmúlt tíz évben, és - Kína mindkét technológiában világelső - írta legutóbbi jelentésében a Lazard befektetési bank. Ennél fogva az sem meglepő. Hogy a jelenlegi "Kína 2020" tervszámokban a szél és a nap sokkal fontosabb helyre került, mint az atom l- pedig Kínában építik a következő évtizedekben a legtöbb új nukleáris potenciált. (A tervek szerint az 58 GW atomerőművi termelési kapacitás mellett a szélerőmű-potenciálé 210 GW, a napenergiáé pedig 105 GW).

Európában, ahol a szélenergia termelés fontosságát talán a leghamarabb ismerték fel, jelenleg félévente mitegy 5 GW új termelési kapacitás épül be a rendszerekbe. Ahogyan ezt a Napi.hu megírta, ez a méret jóval több, mint amire Magyarországon ezidágig összesen engedélyt adtak.

Így maradna fenn a "nem fúj a szél" dogmája Magyarországon

Onnan nézve, hogy idehaza egyszer (2006-ban) engedélyeztek szélparképítést, és közel 10 éve, hogy az utolsónak megépült szélturbinát is bekapcsolták (2011), hogy 2016 szeptembere óta jogszabály tiltja újabb szélerőművek létesítését, illetve: onnan, hogy a Brüsszelben leadott klímatervben az szerepel, hogy a meglévő 329 MW magyarországi szélenergia kapacitást is hagyják "kimúlni" a rendszerből, valójában nincs semmi meglepő. Ha csak az nem, hogy miközben a WindEurope adatai szerint 19 országban - Lengyelországtól Oroszországon át Portugáliáig - a szélenergia potenciál növelésének létjogosultsága nem is kérdés, Magyarországon egy évtizede nincs szakmai magyarázat a negligálásra.

Így fordulhat elő, hogy az a Siemens, amely a világ egyik legnagyobb szélfarm építője, szárazföldi és tengeri szélenergia platformok gyártója és üzemeltetője, s amelynek ebbéli hírnevét évek óta magyar energetikusok és technikusok legendásan öregbítik, éppen idehaza nem mutathatja meg magát. És így fordul elő az is, hogy a MET Szerbiában vállal központi szerepetegy 34 db toronyból és turbinából 102 megawattos szélpark létrehozásában.

Tengerre, tengerre!

Ahhoz képest, hogy a szélenergia hasznosítás legújabb kori története a 1980-as évek elején azzal kezdődtek, hogy Kaliforniában megépítették az Alta Wind Energy Centert - vagyis az első szélfarm-erőművét, a világ vezető hatalma kicsit elaludta a 2000-es évek elejétől indult, ma már lényegében mindenhol látható, nagy globális szélerőmű-építkezések kezdetét. A nagyobb méret + nagyobb teljesítmény +nagyobb hatásfok bűvöletében dinamikusan fejlesztő és fejlődő európai gyártók (főleg a Vestas és a Siemens) ennek is köszönhetően, néhány év alatt kemény technológiai és üzleti riválisai lettek a GE-nek.

Jól lehet az amerikai szélerőművi potenciál 2012-ben már elérte a 60 GW-ot, és az új, egyre növekvő méretű beruházásokhoz kapcsolódott a korábban akár csak néhány száz kilowattos termelő egységeket cserélő, telepeket fejlesztő beruházások is, a mostani, 100 GW-os határátélpéshez alig-alig járul hozzá a tengeri szél hasznosítása. Elsősorban az európai jó példák (német, dán, spanyol, brit stb. projektek) azonban megnyitották az utat az offshore szélfarm-beruházások előtt. 
Noha csak 2013-ban kapcsolták hálózatra az első tengeri szélturbinát az Egyesült Államokban, a Szélenergia Világtanács (Global Wind Energy Council, GWEC) úgy számol, hogy 2025-ig 2-, 2030-ig pedig 10 GW méretűvé válhat az USA offshore szélenergia potenciája. A fontos piaci iránnyá válás tényét az AWEA jelentése is visszaigazolta: az adatok szerint Marylandben 1200 MW, Connecticutban 2000 MW, New Yorkban pedig 9000 MW offshore kapacitás elérése lett a cél.

Az 1100 MW-os Ocean Wind projekt, mely New Jersey számára az első offshore szélerőművi beruházást jelentette, de egyszersmind az Egyesült Államok eddig a legnagyobb ilyen építkezését is. Az Atlantic City partjaitól 15 mérföldre, a dán Ørsted segítségével megépült első óriás azonban hamarosan társakat kap. Az új méretbeli csúcskísérletet a New York-i kormányzó, Andrew Cuomo jelentette be, akinek ambíciózus zöldenergiás tervei közt szerepel (melyek közül az egyikről, a szinte ingyen áramot hozó beruházásról már részletesebben is írt nemrég a Napi.hu) a mintegy 1700 megás tengeri "flotta" megépítése is. Az Empire Wind (816 MW) és a Sunrise Wind (880 MW) projekek engedélyeire Cuomo már áldását is adta.

Nagyobbra cserélik

Ami a már telepített turbinákat illeti: a Vestas berendezései teszik ki az új piac majdnem felét (49 százalék), a kínai-indiai piacot célkeresztbe vevő GE Renewable Energy 42 százalékot ért el, és a Siemens Gamesa futott be a 3. helyen (9 százalékkal).

Az új rendszerelemek üzembe helyezésével az Egyesült Államokban az átlagos, egységnyi turbinakapacitás tovább növekszik: 14 százalék felé nőtt 3,4 - 3,6 MW közötti névleges teljesítményű egységméret. (A nemrég lezárult és üzembe állt Patriot Wind Farm projektje volt az országban a hatodik olyan beruházás, aminek a turbinaméret-átlaga meghaladta a 3,5 MW teljesítményt.)

A Tehachapi Szélfarm a Mojave sivatagban működik - egy órányira Los Angelestől

Fotó: Getty Images

A folyamatban lévő projektek többségében 2-3 MW közötti névleges teljesítményű turbinákat terveztek be a beruházók, 33 százalékban azonban felmerészkedtek a legalább 3 MW névleges teljesítményű turbinákig. Az AWEA jelentése szerint a szélturbinák gyártók viszont kilenc olyan megrendelést is jelentettek (összesen 2049 MW teljesítményértékben), ahol a turbinák mérete 4,2-4,5 MW lesz.

Az Egyesült Államokban a szélenergia-innováció lépést tart a kereslettel, de Kiernan szerint nagyon észnél kell lenni (és maradni). Az AWEA vezérigazgatója szerint azt is látni kell, hogy a szélerőműparkok a zöldebb energiaellátásnak csak az egyik tényezőjét jelentik. Úgy véli, egyetlen szövetségi állam sem engedheti meg magának, hogy elhanyagolja az energiahálózatát. "A hálózati infrastruktúrát, mely az áramot az erőműtől a fogyasztókig eljuttatja, ugyanilyen fontos fejleszteni. Ezért továbbra is folytatni kell a közigazgatás, a kongresszus, a FERC [Federal Energy Regulatory Commission - kormányügynökség, gyakorlatilag a szövetségi energiahivatal] és a hálózatüzemeltetők lépéstételeinek sürgetését annak érdekében, hogy a jól megtervezett távvezetékeket időben megtervezzék, engedélyezzék és építsék" - tette hozzá.

Forrás: Napi.hu