NRGreport
Menü

Az Exxon drámaian csökkentené európai kitermelését

50 év után az Exxon kutatás-termelés részlege elhagyná az Északi-tengert. A világ legnagyobb tőzsdén jegyzett energiatársasága az erőforrásait az Egyesült Államok területén levő palaolaj és palagáz mezőkre fordítaná. Politikai szálak húzódhatnak a háttérben. 

Az elmúlt hetekben számos észtaki-tengeri operátorral tárgyalásokat folytatott az Exxon. Akár az összes eszközét is értékesítené a területen, melyek nagyságrendileg 2 milliárd dollárt érhetnek. Nehéz egyébként megbecsülni a mezők valós értékét, ugyanis idős eszközökről van szó, ahol a termelés befejezése utáni munkálatok igen költségesek tudnak lenni. Az Exxon még nem kommentálta a híreket. Nem annyira meglepő az Exxon lépése annak fényében, hogy a főbb amerikai riválisok, a Chevron és a ConocoPhillips már idén év elején túladtak az Északi-tengeri érdekeltségeik zömén.

Az Exxon legtöbb érdekeltségét a Shellel közösen 50-50%-ban tulajdonolja, mely az Esso nevet viseli és közel 40 olaj és gázmezőt érint. Az Esso már 1968 óta termel ki gázt, 1976 óta olajat is, melyek közül külön ki kell emelni a híres Brent mezőt, melyről a nevét kapta a híres északi-tengeri olajtípus.

Jelenleg az Északi-tengeren az Exxon naponta 80 ezer hordó olajat termel. A vállalat közel 2,4 millió hordós napi termelésének elenyésző része ugyan, de amennyiben csak Európára fókuszálunk, már a 103 ezres termelésnek a 80%-át adja.

Az Exxon drámaian csökkentené európai kitermelését

Az Északi-tengeren aktuálisan 441 millió köbláb gázt termel ki naponta az Exxon, mely a teljes gázkitermelésének 5%-át teszi ki, és az európainak pedig a harmadát.

Az Exxon drámaian csökkentené európai kitermelését
 

Vajon összefüggésben lehetnek a történtek Európa gázellátásáért folyó harcban?

Könnyen lehet. A palagáz forradalom következtében az Egyesült Államok gázexportőrré vált, és egyik célpiaca Európa. Az elmúlt időszakban nagyon nem nézik jó szemmel fokozatosan növekvő orosz befolyást a régió ellátása kapcsán. Szankciókat terveznek bevezetni az Északi Áramlat 2 vezetékkel szemben is, mely orosz gázt szállítana Németországba.

A másik ügy, ami minket, magyarokat jobban érint, az a fekete tengeri román gáz kérdésköre. Az Exxon az OMV-vel karöltve termelné ki a gázt, azonban többek között jogi problémák miatt egyelőre áll a projekt. Magyarország szempontjából létfontosságú lenne a román gáz, ugyanis nem csak útvonal, hanem forrás diverzifikációt is jelentene, mellyel sokkal jobb alkupozícióba kerülhetnénk az oroszokkal szemben. Ráadásul idén jár le az orosz-ukrán tranzitszerződés, mely Magyarország gázellátását is veszélybe sodorhatja.

Forrás: Portfolio