NRGreport
Menü

Nem akarsz majd máshogy kimenni a reptérre, ha kipróbálod a Mol újdonságát

Fenntarthatóság | NRGreport, Major András | 2019-08-15 14:02

Amikor a Mol tavaly év elején bejelentette autómegosztó szolgáltatása, a Limo elindítását, már tudtam, hogy használni fogom, de legalábbis kipróbálom. Nem siettettem azonban a dolgot, egyrészt, mivel eddig is mindenhová eljutottam autóval, biciklivel, gyalog, illetve tömegközlekedéssel (szándékosan nem közösségit írok); másrészt, mivel kertvárosi otthonom jóval a zónahatáron túl helyezkedik el, legtöbbször eleve nem volt életszerű a szolgáltatás igénybevétele. Az alkalom aztán a közelmúltban jött el, amikor is a szolgáltatás egyik újdonságát, a repülőtéri limózást állt módomban tesztelni. A Mol ugyanis a nyár elején a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre is kiterjesztette a Limo autómegosztó szolgáltatási területét, miután a társasághoz számtalan, erre vonatkozó visszajelzés érkezett a felhasználóktól.

Izgatottan vártam a tesztet, nem utolsó sorban azért, mert az autómegosztás (carsharing) a megszokott gazdasági elvhez képest forradalmian új filozófiát képvisel: a koncepció az ezredforduló után megjelent úgynevezett sharing economy modellt követi, amelynek lényege, hogy a szolgáltatások és termékek kihasználtságát a kapacitások megosztásával új, magasabb szintre helyezi. Azokban a városokban, ahol a globálisan is meglehetős újdonságnak számító autómegosztó szolgáltatás megjelent, ráadásul jellemzően jelentős arányban elektromos autókból álló flottákkal működik, vagyis a fenntarthatóságot az energiagazdaság kibocsátáscsökkentésén, konkrétan az elektromobilitás terjeszetésén keresztül is szolgálja.

Forrás: NRGreport

Azáltal, hogy a Mol a Limo flottájában választható autók között a kezdetektől kínál elektromos autókat is, amelyek számát és arányát fokozatosan emelni tervezi, érdemben nőtt a szememben a szolgáltatás vonzereje, amivel bizonyára nem vagyok egyedül. A városi terep és az autómegosztás ideális kereteket biztosít az elektromos meghajtás számára, amely kisebb távolságokra - legalább is helyben - légszennyezésmentes alternatívát kínálhat a hagyományos meghajtásokkal szemben. (A záró emisszió a teljes életciklusra, a gyártást és hulladékkezelést is beleértve nem igaz, és ma még az sem garantálható, hogy a töltéshez használt áramot kizárólag tiszta energiaforrásból termelték meg.)

Érdemes jó előre regisztrálni

Türelmetlenségemet viszont már csak azért is vissza kellett fognom, mert noha a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges online regisztrációs folyamat nem különösebben bonyolult, ám az adatok elküldése után közel 24 órát kellett várnom arra, míg jóvá is hagyták a jelentkezésemet. A Mol tájékoztatásában jelzi is, hogy a regisztrációs kérés átfutása akár egy teljes napot is igénybe vehet, ám ez vélhetően sovány vígasz annak, aki még nem regisztrált felhasználó, de sürgős megoldásra van szüksége és azonnal szeretné használni a Limót. Ezért annak, aki szinte biztos benne, hogy használni fogja vagy egyszerűen csak ki akarja próbálni a limózást, a csalódás elkerülése érdekében érdemes jó előre regisztrálnia a Mol Limo online felületén.

Forrás: MOL Nyrt.

A regisztráció másik értékes tapasztalata, hogy fizetési megoldásként kizárólag dombornyomott bankkártyát fogadnak el. Enélkül tehát szintén nem érdemes nekifutni a regisztrációnak, de jó hír, hogy más névre szóló bankkártyával is megoldható a dolog, amennyiben a kártya tulajdonosának írásbeli beleegyezését elküldjük a megadott címre. A rövid hozzájáruló nyilatkozat kitöltéséhez – amelyhez sablont is kapunk a Moltól – két tanú aláírására is szükségünk lesz, ahogy nekem is volt ahhoz, hogy feleségem bankkártyájával és hozzájárulásával regisztrálhassak.

Amint viszont a regisztráció élesedik (egyszeri 5900 forintos díj ellenében), miénk a pálya. Az autók használatához elengedhetetlenül szükséges a Mol Limo okostelefonos alkalmazás letöltése is, enélkül nem megy, de ez nem is baj, mert ezen keresztül az autók keresése, a kívánt típus kiválasztása és lefoglalása, majd az utazás lezárása meglehetősen könnyen és gördülékenyen intézthető. Az applikáción keresztül nem csak azt látjuk, hol és milyen típusú limós autók találhatók a zónán belül és a közelünkben, de az egyes autók töltöttségi állapotáról is tájékoztat, így a számunkra leginkább megfelelő modellt foglalhatjuk le - ugyancsak a telefonos alkalmazáson keresztül.

Kárpótol az élmény

A lefoglalást követően 25 perc áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy beüljünk a kiválasztott autóba, vagyis van időnk odaérni; ha mégsem sikerül, ugyanaz az autó egyszer újrafoglalható (szükség esetén a foglalás törölhető is). Bár a szolgáltatási területet a Mol ütemesen bővíti az indulás óta, a zónahatár még mindig meglehetősen messze húzódik lakóhelyemtől. Ezért esetemben a foglalás úgy történt, hogy előbb - egy várakozással együtt kábé félórás buszúttal - kibékávéztam a zóna hozzám legközelebb eső határáig, az Örs vezér teréig, és csak ezt követően foglaltam le az autót, egy elektromos Volkswagen Up-ot. A terv szerint a Mol 2020-ban tolja ki a zónahatárt Budapest közigazgatási határáig, vagyis elvileg jövőre a főváros teljes területe Limo-zónává válhat, így Budapesten belül bárhol szabályosan ott lehet majd hagyni a Limókat a használat után, illetve elvileg szinte bárhol fel lehet majd venni a használat előtt. Természetesen a kisebb népsűrűségű és forgalmú külső kerületekben ezt követően sem feltétlen találunk majd minden sarkon egy Limót, de a Mol ígérete szerint a zóna kiterjesztése közben is igyekszik tartani a minimális, 6 autó/négyzetkilométeres elérhetőséget.

Az autó felvétele, a sérülések jelentése - ha van, le kell fotózni, amit az alkalmazás el is küld a központba; az enyémen csak felületi karcolások voltak az első lökhárítón - és a tisztaság értékelése élvezetesen flottul ment, és már indulhattam is. Az elektromos Volkswagen Up vezetése pofonegyszerű, és számomra, akit nem kényelmesített el luxusautó, csaknem tökéletesen komfortos is volt. Valamikor egyórányi vezetés után ugyan elkezdtem érezni a derekamat, de közel kétméteres magasságomra tekintettel ez egyáltalán nem meglepő.

Az apró kellemetlenségért bőségesen kárpótolt a vezetési élmény. A kis Up valósággal ugrik a gázadásra, gyorsulása lenyűgöző, de erőlködésnek a sztrádán jóval 100 fölötti tempónál sincs jele. Az automata váltóhoz hamar hozzá lehet szokni, az autó nagyon jól vezethető, ráadásul szinte síri csendben teszi a dolgát. Így aztán szinte elröppent az idő, míg kiértem a reptérre. A Mol  repülőtéren kialakított egy önálló kis Limo-zónát, ami természetesen nem függ össze a budapesti nagy zónával: az autót itt kell letennünk ahhoz, hogy a limós utazást és a számlát le tudjuk zárni. Amennyiben nem itt rakjuk le az autót, hanem például a terminálok előtti parkolóban, akkor a foglalásunk nem zárul le, és amellett, hogy a Mol 15 forint/perces parkolási díjat számol fel, az adott parkolóhelyen érvényes parkolási díjat is fizetnünk kell. Vagyis mindenképpen zónán belül rakjuk le az autót, ha nem csak pár percre álltunk meg; ellenkező esetben mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ami már egy párnapos repülőút esetén is fájdalmas meglepetésben részesítheti a figyelmetlen felhasználót. (Az autóban egyébként a baloldali szélvédőoszlop belső felén egy apró ledet is elhelyeztek, ami zónán kívül pirosan, zónán belül zölden világít.)

Forrás: NRGreport

A repülőtéri Limo-zónát azonban elsőre annak ellenére nem sikerült megtalálnom, hogy igyekeztem alaposan az eszembe vésni a hozzá vezető útvonalat. Pedig nem állíthatom, hogy különösebben bonyolult lenne (a terminálhoz vezető útról a repülőgép múzeumnál balra kell kanyarodni); de azt sem, hogy lehetetlen eltéveszteni. Bár rendszeresen vezetek, a repülőtérre eddig mindig taxival jutottam ki, vagyis a ferihegyi körzet ilyen tekintetben szinte fehér folt volt a térképemen; és miután a Limo egyik célcsoportját bevallottan az autóval nem rendelkező fiatalok képezik, nem zárom ki, hogy néhányan hasonló tapasztolatokat szereznek majd első útjukon. Másodszorra már gond nélkül megleltem az utat, és nagy megkönnyebüléssel le is parkoltam, és zártam az autót a dedikált Limo parkolóhelyek egyikén, ami a felvételhez hasonlóan zökkenőmentesen ment. Innen egy szűk tízperces sétával juthatunk el a terminálhoz, ami egyáltalán nem vállalhatatlan távolság.

Vesztésre áll a taxi és a tömegközlekedés?

Az út a Limo-zóna keresése közben tett vargabetű ellenére is kellemesen telt. Az ár (nem számítva az egyszeri regisztrációs díjat) valamivel több mint 3000 forintra jött ki, amire még rárakódik egy 1990 forintos reptéri díj is, azonban az 5000 forint körüli költség számomra egyértelműen kedvező volt ahhoz képest, hogy legutóbb közel 9000 forintot kellett fizetnem a taxiért. Igaz, a taxi házhoz jön, de a Limóval én választom meg az útvonalat, az átverés kockázata gyakorlatilag kizárt, nem kell elviselnem egy vadidegen társaságát, ráadásul még vezethetek is. A tömegközlekedéshez képest magasabb összeg értékelésekor azt is érdemes figyelembe venni, hogy összehasonlíthatatlanul emberségesebb megoldásról van szó, amelyet használva egy percig sem volt olyan érzésem, hogy egy bizonytalan kimenetelű emberkísérlet részese vagyok, ami számomra ha nem is minden pénzt, de elég sokat megér.

A teljes tapasztalat megszerzése érdekében visszafelé is Limóval tettem meg az utat. A reptéri Limo-zónában tíz autó közül válogathattam, és bár ezt talán perverziónak találják egyesek, a Mercedes A-osztály helyett végül ismét az elektromos Up mellett döntöttem az átélt kellemes élményre emlékezve. A kiválasztott autó megegyezett azzal, amivel az ideutat teljesítettem, mivel a helyben elérhető két elektromos Up közül ennek töltöttsége volt a magasabb. Az odaút rutinjával felvértezve ekkor már szinte csak azzal voltam elfoglalva, hogy élvezzem a vezetést, ami nem is esett nehezemre, és gond nélkül érkeztem vissza a pesti zónahatárhoz, majd a zónán belül szintén problémamentesen sikerült lezárnom utazásomat.

A Limózás után a Moltól szinte azonnal megkaptam emailben az útösszesítőket (az oda- és visszaútról is külön), amelyben áttekinthető módon az utak fontosabb részleteiről tájékoztattak, úgy mint: az út kezdetének és végének időpontja, a megtett teljes távolság, a teljes időtartam, a várakozás időtartama, a teljes díj és külön a várakozás díja. Amellett, hogy ez értelemszerűen igencsak megnyugtató, egy további érdekes pozitív tapasztalattal is szolgált. Bevallom, limózásom előtt, majd közben is kissé aggódtam amiatt, hogy a lefoglaláskor a telefonos applikációban jelzett 80 kilométert meghaladó töltöttségi állapot, illetve hatótávolság biztosan kitartson, hiszen végül oda-vissza ugyanazzal az autóval utaztam (a két út között nem töltötték), ráadásul nem a legrövidebb úton, hanem kisebb-nagyobb kitérőkkel. Energiatakarékossági megfontolásból a hőség ellenére a klímaberendezés használatát is szinte teljesen mellőztem, ahogyan a sebességváltón beállítható visszatöltés funkcióét is, bár ennek szerepével őszintén szólva nem is vagyok tisztában. Meglepetésemre a teszt végén az alkalmazás azt mutatta, hogy a töltöttség továbbra is közel 60 kilométer megtételét tenné lehetővé - miközben az útösszesítő tanúsága szerint jóval több mint 60 kilométeren át hajtottam az Up-ot. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy télen az alacsony hőmérséklet érdemben rontja az akkumulátorok teljesítményét. (A töltöttség alakulását egyébként a műszerfalon is nyomon lehet követni.)

Összességében a Mol Limo használata könnyű, az alternatívákkal összevetve pedig mérhetetlenül élvezetesebb; a költségek megítélése egyéntől, anyagi helyzettől és értékrendtől függhet, nekem azonban egyáltalán nem volt olyan érzésem, hogy ne érte volna meg. A szolgáltatás igénybevétele, a telefonos applikáció alkalmazása egyszerű, felhasználóbarát - külön élvezetet jelent, hogy se a parkolási díjjal, se a tankolással/töltéssel nem kell bíbelődni. A Mol folyamatosan igyekszik fejleszteni a szolgáltatását, például immár minden autóban alap a klíma, az elektromos autók száma és aránya, ahogyan a Limo-zóna is bővül, és most már a repülőtér is elérhetővé vált. Az apróbb nehézségek, amelyeket nevezhetünk gyerekbetegségeknek is, nem igazán rontják az élményt - annak, aki szeret vezetni, egy próbát mindenképpen megér.


Új autókkal Budapest Tengerpartjára

A Mol idén nyáron más újdonságokat is bevezetett a Limo szolgáltatásában. Júliusban 50 új elektromos autóval, smart EQ fortwo és forfour (két- és négyajtós) autókkal bővült a flotta. Az új autók a flotta legkisebb, egyben leggazdaságosabban használható tagjai, amelyek a Mol ígérete szerint "hihetetlenül könnyen leparkolhatók". Az 50 új elektromos Smart 50 darab benzinüzemű VW up! helyére érkezik, a flotta így továbbra is 450 autóból áll, amelyből már 150 elektromos. Zajlik az elektromos gyorstöltőhálózat bővítése is Budapesten, amely előfeltétele az elektromos autók számának emeléséhez; jelenleg 11 fővárosi Mol-kúton találhatók elektromos töltők.

Forrás: MOL Nyrt.

Szinén az idei nyár újdonsága, hogy a szolgáltatási zónát a nyári szezonra kiterjesztették az egyik legnépszerűbb Budapest-környéki strandra, a Lupa-tóra is. A budakalászi tónál nyíló dedikált parkolóhelyeket a reptérihez hasonló módon, a normál percdíjakon felüli 490 forint egyszeri megfizetésével vehetik igénybe a Mol Limo mobilalkalmazásán regisztrált felhasználók.


Címlapkép forrása: NRGreport

NRGreport, Major András