Fenntarthatóság

Meglepő tervvel forradalmasítaná a hajózást Japán

Major András | 2019.08.23. 13:17

Amikor a szállítás-közlekedési ágazat kibocsátáscsökkentési kihívásáról hallunk, elsősorban autók és más közúti járművek jutnak eszünkbe, pedig a hajózás helyzete e szempontból sokkal rosszabb. Az elektromos hajtás jelenléte a súlyosan dízelfüggő hajózásban is egyre inkább kézzel fogható, ha egyelőre kezdetleges állapotban is. Legutóbb Japánban jelentettek be az ágazat villamosítását szolgáló terveket, amelyek célja első körben a világ első elektromos meghajtású olajszállító tankhajójának megépítése. A bejelentés kissé meglepőnek tűnhet, de korábban Kína is szén szállítására alkotta meg a világ első elektromos teherhajóját. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy a klímaváltozásért felelősnek tartott fosszilis üzemanyagok kiváltását célzó intézkedések rövid távon és részben ezen energiahordozók felhasználását is elősegítik, ami rámutat a kibocsátáscsökkentési erőfeszítés összetettségére is. 

Meglepő tervvel forradalmasítaná a hajózást Japán

A világ első kibocsátásmentes olajszállító tankerének megépítése érdekében Japán négy nagyvállalata egyesítette erőit egy konzorciumban. Az augusztus elején történt bejelentés szerint az elektromos meghajtású tankerbe nagyteljesítményű lítiumion-akkumulátorokat épít be az Asahi Tanker, az Exeno Yamamizu Corporation, a Mitsui O.S.K. Lines és a Mitsubishi Corporation alkotta konzorcium. A stratégiai partnerségre lépő vállalatok e5 Lab néven új társaságot alapítottak, amelynek csak az első célja az elektromos tanker megépítése, általánosságban az elektromos meghajtás szélesebb körű felhasználásának fejlesztésén és előmozdításán kívánnak dolgozni a tengeri hajózási ágazatban.

Azzal együtt, hogy az olajszállítás korszerűsítésére szánják, a fejlesztés természetesen jelentős mennyiségű fosszilis üzemanyag felhasználását váltja ki, és a megújuló energia megjelenése mindenhol üdvözlendő.

Meglepő tervvel forradalmasítaná a hajózást Japán

Forrás: Mitshubishi Corporation

A konzorcium egyben a komoly kihívásokkal küzdő japán hajózási ágazat megújítását is végbe kívánja vinni a négy fő részvényes technológiáinak, know-how-jának és szervezetének konszolidációja révén. A stratégiai partnerségre lépő négy vállalat szerint a japán hajózási ipar előtt álló első számú kihívást a klímaváltozás, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenti jelenti. Ezen túl, a konzorcium az önvezető és egyéb csúcstechnológiák fejlesztésével és alkalmazásával egyebek mellett a Japánban is fokozódó munkaerőhiányra is megoldást kíván adni. Az új társaság tervei szerint egy olyan platformot dolgoz ki, amely az elektromos hajtású hajók és más csúcstechnológiák előnyeit kiaknázó szolgáltatásokat kínál majd az iparágban, ezzel előmozdítva a tengeri hajózási ipar fenntartható növekedését és fejlődését.

A világ első zéróemissziós, elektromos hajtású olajtankerét egyelőre legalábbis csak a Tokiói-öböl part menti vizeiben használnának. Az e5 Lab későbbi tervei között szerepel mind a part menti, mind az óceánjáró hajók villamosításának aktív előmozdítása. A társaság mindezzel a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization, IMO) 50 százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentési tervének megvalósításához is hozzá kíván járulni, amely 2050-ig felére csökkentené az üvegházhatású gázok tengerhajózásból eredő kibocsátását a 2008-as szinthez képest.

A tankerről, illetve a tervekről animáció is készült:

A hajózás kibocsátásmentesítésének éllovasai között Kínát is meg kell említeni, az ázsiai ország 2017-ben gyártotta le a világ első teljesen elektromos teherhajóját. A 70 méter hosszú hajóba egy 2,4 megawattórás lítiumion-akkumlátorokat építettek be, amelyek egy töltéssel 50 kilométerre viszik el a hajót 2200 tonna hasznos teherrel, közel 13 kilométer/órás maximális sebesség mellett. Az akkumulátor újratöltése mintegy két órát vesz igénybe, ami körülbelül megegyezik a szállítmány ki- vagy bepakolásának időigényével is. A tervező Hangzhou Modern Ship Design & Research szerint a technológiát hamarosan valószínűleg személyszállító és egyéb hajókban is alkalmazni fogják. A kínai fejlesztés szépséghibája, hogy a hajót elsősorban szénszállítás céljából építették, a Gyöngy-folyó mentén működő szénerőművek ellátására. Vagyis a japán példához hasonlóan a projekt ez esetben is részben egy, a klímaváltozás előidézésében jelentős szerepet játszó fosszilis energiahordozó felhasználását szolgálja.

180 éve kezdődött

Az elektromos meghajtású hajók történelme meglepően messzire nyúlik vissza az időben. A porosz Moritz von Jacobi villanymotorjával felszerelt hajó 1838-ban állt üzembe az oroszországi Néva folyón, az 1900-as évek elején pedig elektromos hajtású hajók szállították a bajorországi Königsse tavon a pihenni vágyókat. Az elektromos hajók építésében – az elektromos autók terjedéséhez hasonlóan – jelenleg Norvégia a világelső, a skandináv ország ezidáig összesen 80 elektromos kompot állított szolgálatba vagy kezdett el építeni, köztük az első elektromos önvezető teherhajhót.

Norvégia 2020-ban készül el a világ első elektromos önvezető konténerszállító teherhajójával, a Yara Birkeland azonban várhatóan csak 2022-ben áll üzembe. A Yara International műtrágyagyártó célja a norvég kikötők közötti forgalomra szánt hajóval jelentős közúti teherautó-forgalom kiváltása is; a társaság szerint üzembe állításával évente 40 ezer teherautóút válik feleslegessé. A hajó nem lesz különösebben nagy, 70 méteres hosszával és 14 méteres szélességével 120 konténernek lesz képes helyet adni a fedélzetén. A nagy különbséget az elektromos meghajtás mellett az önvezető technológia fogja jelenteni, a személyzet hiánya pedig a hasznosítható teret is növeli. A szoftver és meghajtási technológiát a Kongsberg csoport szállítja, amely katonai és önvezető technológiák gyártásával foglalkozik, míg a hajótest a norvég Vard hajógyár romániai egységéből fog érkezni. A Tesla Model X P100D modelléivel megegyező akkumulátorok 7,5-9 megawattóra energia leadására lesznek képesek, amivel a hajó csak viszonylag rövid utakat fog tudni megtenni. A bevételei nagy részét az olajkitermelésből relizáló norvég állam a 27 millió eurós projektből 14 millió eurót áll, de ezen kívül is ösztönzi a közúti és vízi dízel meghajtás alternatíváinak, valamint az önvezető technológia fejlesztését, ennek érdekében 2016-ban létrehozta a Norwegian Forum for Autonomous Ships nevű fórumot is.

Meglepő tervvel forradalmasítaná a hajózást Japán

Forrás:Yara International

Az elektromos meghajtás a hajózásban tehát – múltja ellenére – egyelőre még mindig gyerekcipőben jár, azonban egyre több ország és vállalat jelenti be vonatkozó terveit. A Rolls-Royce Holdings 2018-ban kezdett elektromos hajómotorok gyártásába, míg a holland Port Liner önvezető elektromos uszályok piacra dobásával vonta magára a figyelmet tavaly; első lépésben öt uszály állt munkába Amszterdam és Antwerpen kikötői között. A projektet az EU 7 millió euróval, Antwerpen kikötője pedig 200 ezer euróval támogatta. Azakkumulátorok maguk is egy konténerben kaptak helyet, ami több szempontból is praktikus, például már működő uszályok elektromos átalakítását is megkönnyítik. Az akkumulátorokat a szárazföldön töltik fel nap-, szél- és egyéb megújuló forrásokból származó energiával. Idén nyáron Új-Zéland, pontosabban az aucklandi kikötő jelentette be, hogy 2021-re forgalomba állítja a világ első elektromos meghajtású vontatóhajóját, és Törökországban is hasonló projekten dolgoznak. A tisztán elektromos meghajtás ugyanakkor az új-zélandi esetben vitatható, mivel a járműbe beépítenek két darab, egyenként 1000 kilowattórás tartalék generátort is, vészhelyzet esetére.

Az elektromos technológia kiforratlansága és az összehasonlítás nehézségei ellenére az már most látszik, hogy a részbeni vagy teljes elektromos meghajtásra való átállás összeségében az üzemanyagköltségek csökkenését eredményezheti, ami jelentős motivációt jelenthet a hajótársaságok számára. A teljesen elektromos meghajtásra való áttérés azonban a több ezer kilométeres tengeri utakra és a hatalmas mozgatott tömegekre, valamint a súlyos és méretes akkumulátorok újratöltési igényére tekintettel továbbra is óriási kihívásnak tűnik. Az energiasűrűség tekintetében az akkumultárok még jelentősen elmaradnak a bunker olajtól, egységnyi energiára (kWh) számítva tömegük jelenleg mintegy harmincszorosa a fosszilis üzemanyaghoz képest. Hosszabb távokon így az elektromos hajtás egyelőre nem jöhet szóba a fosszilis üzemanyagok alternatívájaként; prognózisok szerint a nagyobb távolságokat megtevő hajók kibocsátáscsökkentésében előbb az LNG (cseppfolyósított földgáz), majd később a hidrogén nyerhet meghatározó szerepet.


Hosszú út előtt

Az IMO 2020-ban életbe lépő új, a hajók üzemanyagára vonatkozó előírása ugyan előrelépést hoz majd, hiszen a korábbiakhoz képest jelentősen alacsonyabb szinten állapítja meg a hajóüzemanyagok elfogadható kéntartalmát, hosszú távon azonban nyilvánvalóan nem ez az út vezethet el a szektor emissziójának minimalizálásához. A nagy tengerjáró hajók számára jelenleg az úgynevezett bunkerolaj szolgál üzemanyagul, amely ugyan hatékony és megbízható tüzelő, égetése azonban brutális kén-dioxid- és koromkibocsátás mellett jókora szén-dioxid-emisszióval is jár.

Számos ország igyekszik a hajók kén- és szén-dioxid-kibocsátását korlátozó szabályozásokat hozni, ezek azonban kizárólag az adott ország felségvizein érvényesíthetők, a nyílt óceánon már nem. A hajótársaságok körében ugyan már szintén megjelent az önkéntes emissziócsökkentés szándéka, a kibontakozást azonban erősen gátolja az éles piaci árverseny, a meghajtórendszer korszerűsítését megspóroló hajótársaságok pedig nem ritkán alá tudnak ígérni a szállítási költségekben a kibocsátáscsökkentésbe beruházó cégeknek. Ahhoz pedig, hogy jelentősen tisztább meghajtási módra tudjanak átállni, a hatalmas dízelmotorokat le kell cserélni, amely dollármilliós nagyságrendű költséggel jár.


 

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.