Trading

Rekord gáztartalékkal készül a rendhagyó fűtési szezonra Magyarország

Major András | 2019.09.10. 05:44

Az elmúlt évekhez képest idén már eddig is jelentősen több gázt tárolt be számos európai ország, köztük Magyarország is, pedig a betárolási időszak még tart. Ebben az évtizedes mélypontra süllyedő földgázárak mellett ellátásbiztonsági megfontolások is szerepet játszhattak, mivel a jövő évtől jelentős változások várhatók a kontinens nagy részét ellátó orosz gázszállításokban, miközben a földgáz az európai energiatermelésben 2019-ban nagy mértékben viszaszoruló szén kiváltásában is nélkülözhetetlen.

A 2019-2020-as fűtési szezon előtt időarányosan számos európai ország jelentősen nagyobb mennyiségeket tárolt be gáztárolóiba, mint az elmúlt években. Közben az amerikai LNG-t szállító tankerek sorra érkeznek a nagy, erre alkalmas kapacitásokkal rendelkező európai kikötőkbe, vagyis a betárolás vélhetően folytatódik. Miután az EU és azon belül Magyarország is jelentős importra szorul energiaellátása biztosítására, az ellátásbiztonsági szempont mindig a top prioritások között szerepel hazai és uniós szinten egyaránt. A fűtési szezon előtt pedig, ha lehet, még fontosabb szemponttá válik, érthető okokból.

Az intenzív betárolást egyes országokban részben az motiválhatja, hogy 2020-tól az Európába irányuló oroszországi gázszállításokban alapvető változások fognak bekövetkezni. A számos uniós ország, Brüsszel és Washington által is erősen kritizált, leginkább Németország által szorgalmazott Északi Áramlat 2 megépülésével, valamint a Török Áramlat északi ágának közép-európai kiterjesztésével – ami Magyarországig is el fog érni – az ukrajnai útvonalon át szállított orosz gáz mennyisége töredékére fog visszaesni. Mindez érthető módon némi bizonytalansággal tölti el a vásárlói oldalon álló európai országokat, amit a gáztárolók feltöltése bizonyos mértékben csillapíthat – már amelyik ország érdemi tárolói kapacitásokkal rendelkezik.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi, július havi földgázpiaci riportja szerint az Európába érkező LNG mennyisége a korábbi évekhez képest jelentős mértékű, júliusban 81,5 TWh volt. Így jelenleg az Európába érkező import 23 százaléka LNG, míg 2018-ban átlagosan 13 százalék volt ez az arány. Az európai tárolók július végére átlagosan 83 százalékos töltöttségi szinten álltak, 240 TWh-val (22,8 milliárd köbméter) meghaladva a tavalyi év hasonló időszakában megfigyelt töltöttségi szintet.

gáztárolók 1

A betárolási hajlandóságot fokozta az is, hogy a földgázárak július elején – nem csak Európában – több mint tíz éve nem látott mélységbe zuhantak, nem kis részben az Egyesült Államokból a kontinensre érkező LNG-szállítmányok által támasztott fokozódó verseny hatására. Az amerikai eredetű cseppfolyósított földgáz (LNG) aggresszív piacszerzése mögött az Egyesült Államokban az elmúlt pár évben egy technológiai ugrásnak köszönhetően végbement úgynevezett palagáz-boom áll, amely jelentős, korábban hozzáférhetetlen készleteket tett gazdaságosan kitermelhetővé, és ami egyúttal erőteljes exportpozícióba hozta az országot.

A tengerentúli kitermelés felfutását az Európába irányuló export megugrása követte, amihez azért az EU és az USA között 2018 júliusában megkötött energetikai együttműködési megállapodás is kellett. Ennek megkötését követően, alig több mint egy év alatt a tengerentúlról az öreg kontinensre érkező LNG-szállítmányok mennyisége 272 százalékkal bővült az Európai Bizottság adatai szerint. Így immár az EU az első számú vásárlója az Egyesült Államokból származó földgáznak.

A nem csak tengerentúli, de például észak-afrikai országokból is érkező LNG számos dél- és nyugat-európai országban már évek óta versenyképesnek számít a "vezetékes", illetve orosz gázzal, míg a hagyományosan a Gazprom monopolterületének számító Kelet-Európában egyelőre az orosz gáz jelentősen olcsóbbnak számít. Ennek ellenére politikai, ellátásbiztonsági megfontolásokból több kelet-európai ország már évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy az orosz gáz helyett az amerikai LNG-re szavaz, így például Lengyelország és Litvánia is. A jellemzően hosszabb távra vásárolt (jellemzően vezetékes) orosz gázhoz képest az azonnali LNG-piac árazása némileg eltérő, amennyiben utóbbi gyakorlatilag nem függ össze az olajárakkal, ami ugyanakkor nagyobb teret ad az áringadozásoknak is.

Az európai földgázkereslet annak ellenére meglehetősen erőteljes, hogy az európai telek egyre enyhébbek, a fűtési igény pedig csökken. Az ipar, különösen a villamos energia ágazat kereslete azonban idén felpörgött, miután a szénalapú termelés 2019 első felében korábban nem látott mértékben esett vissza, amit a termelők részben gáztüzelésű erőműveik felpörgetésével kompenzáltak. A nagyrészt a fenntarthatósági és hatékonysági követelmények erősödése, illetve a szén-dioxid-kibocsátási kvóta rekord szintre drágulása által hajtott folyamat pedig várhatóan nem ér véget, a szén európai kivezetése pedig egyfajta híd-szerepet biztosít a földgáznak. Miután a klímavédelmi szempontból gyakorlatilag már szalonképptelen szénalapú termelés összeomlásával a megújuló energiaforrások és az energiatároló technológiák gyors terjedésük ellenére sem tudnak lépést tartani, a nukleáris energia pedig számos nyugat-európai ország számára nem valós opció, a földgáznak még jó ideig fontos helye lehet az energiamixben.

A fentiek hatására szeptember elejére az európai gáztárolók már átlagosan 90 százalékos töltöttséget értek el a Gas Infrastructure Europe Euractiv által idézett kimutatása szerint. A legmagasabb töltöttségi szinteket Franciaország, Németország, Belgium, Dánia, Ausztria, Csehország és Hollandia produkálja. (A tárolás iránti piaci igényt is jelző mutató, a téli-nyári spread értéke a korábbi évekre jellemző 1 €/MWh szintről január óta fokozatosan emelkedett, a régiónkat meghatározó osztrák piacon az augusztus havi termék 8 €/MWh-val olcsóbb volt júliusban, mint a téli szállítású földgáz, így a tárolás jelentős értékkel bír.)

Magyarországon júliusban ugyan csökkent a betárolás intenzitása, de még így is jelentős mértékű volt. A 14 szereplő összesen ~10 TWh földgázt tárolt be a hazai tárolókba, ezzel a hazai tárolók töltöttségi szintje már július végén meghaladta a korábbi gázévek maximális töltöttségi szintjét, és gyakorlatilag nem maradt értékesíthető kapacitás a MEKH adatai szerint.

gáztárolók 4

A MEKH adatai szerint Magyarországon a július 31-ei készletszint az éves átlagos fogyasztás közel 50 százalékának felelt meg, ugyanekkor Szlovákiában ez a mutató 65, Ausztriában pedig 90 százalék körül alakult, míg Ukrajnában, Romániában és Horvátországban ettől jelentősen elmaradt a tárolói készletszint. Magyarország gázfogyasztása megközelíti az évi 10 milliárd köbmétert, aminek jelentős része a téli hónapokban realizálódik. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az elmúlt télen összesen 4,36 milliárd köbméter földgázt használt fel az ország. Ehhez képest a 2017-2018-as télen 4,1 milliárd, a 2016-2017-es télen 4,57 milliárd, 2015-2016 telén pedig összesen 3,78 milliárd köbméter volt a fogyasztás.

gáztárolók 5

A magyarországi gáztárolók korábbi éveket meghaladó mértékű töltöttsége nem csak a fenti okok miatt nem nevezhető meglepetésnek, hanem azért sem, mert Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) vezérigazgató helyettese tavasszal bejelentette, Magyarország célja, hogy idén 100 százalékig töltse fel gáztárolóit, kihasználva a teljes, 6,3 milliárd köbméteres kapacitást, így készülve fel az ukrajnai útvonal szállításainak 2020 januárjától várható visszaesésére. Az elmúlt öt évben átlagosan 40-60 százalékos töltöttséggel vágtak neki a télnek a magyarországi gáztárolók. Az S&P Global Platts beszámolója szerint az MFGT tarifái csökkentésével is igyekszik elősegíteni, hogy minél nagyobb mennyiségű földgáz kerüljön a tárolókba a közelgő tél előtt.


Ausztrián keresztül is jöhet az orosz gáz Az ukrajnai irányból érkező szállítmányok legalább is nagy részének várható kiesésére is készülve a kormány elkötelezte magát a Török Áramlat északi ágának Magyarországig vezetése mellett, ahogyan a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázvezeték projektben való részvétel vagy a horvát LNG-tárolóval kapcsolatos tervek is jelentős részben ezt a célt szolgálják, ahogyan a biztonsági gáztartalék megemelése is. Ezenkívül a kormány az Oroszországgal, illetve a Gazprommal kötött extra szerződésekkel is igyekszik felkészülni az új helyzetre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júniusban közölte, az Oroszországgal megkötött megállapodások nyomán a magyar ipar működtetéséhez és a lakások-házak fűtéséhez szükséges gázmennyiség részben már fizikailag, részben szerződések alapján 2020-ra rendelkezésre áll. Elmondása szerint szeptember végére kétmilliárd köbméter gáz érkezik a magyar gáztározókba, újabb kétmilliárd köbméternyi gáz pedig a jövő évben Ausztrián keresztül érkezik majd Oroszországból Magyarországra. Oroszország és Ukrajna között még mindig nincs a jövő évre érvényes tranzitmegállapodás a gázszállításokra. Magyarországnak ezért biztosítania kell, hogy az elvileg Ukrajnán keresztül jövő gázmennyiség még idén beérkezzen a magyar gáztározókba – mondta a miniszter, aki azt is közölte, hogy mostantól már a 2021-es évről és az azt követő időszak gázellátásáról fog tárgyalni.


 

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.