NRGreport
Menü

Dróntámadás érte a világ legnagyobb olajfinomítóját

Több mint a felére csökkent átmenetileg a szaúdi napi olajkitermelés azután, hogy a jemeni húszi lázadók dróntámadásokat intéztek két szaúdi olajterminál ellen - ismerte el vasárnapra virradóra rijádi kormány és az Aramco szaúdi olajvállalat.

A dróntámadások okozta robbanások következtében 5,7 millió hordóval csökkent a napi olajkitermelés, ami több mint a fele a szaúdi olajkitermelésnek, és mintegy öt százaléka a világ napi olajkitermelésének. A veszteségek egy részét az olajtartalékot tartalmazó tározókból fogják pótolni - írta az MTI. 

Az amerikai hatóságok adatai szerint Szaúd-Arábia naponta átlagosan 10 millió hordó olajat termel, az augusztusi átlag pedig 9,85 millió volt. A rijádi kormány szerint a támadás következtében jelentősen csökkent az olajkitermeléskor keletkező kísérő gáz mennyisége is.

Képernyőfelvétel az AFPTV adásából, amin az Aramco olajfinomító robbanás füstje látható Abqaiqban szombaton

Képernyőfelvétel az AFPTV adásából, amin az Aramco olajfinomító robbanás füstje látható Abqaiqban szombaton

Fotó: AFP

A meggyilkolt szaúdi ellenzéki ráirányította a figyelmet a jemeni polgárháború borzalmaira. De kik is azok a lázadók, akik ellen az amerikai csúcstechnológia is hatástalan?

A jemeni húszi lázadók (hogy kik is ők, arról itt olvashat bővebben) elismerték, hogy szombat hajnalban tíz drónnal intéztek támadásokat két szaúdi olajterminál ellen. Egyik szóvivőjük közölte, hogy ez jogos válasz volt arra, hogy a szaúdiak vezette katonai koalíció beavatkozott a jemeni polgárháborúba a kormány oldalán. A húszik által működtetett tévének nyilatkozva fogadkozott, hogy a következő akciók kiterjettebbek és fájdalmasabbak lesznek a szaúdi rezsimnek.

Az egyik támadás az Abkaik kormányzóság Bukjak nevű helységében lévő olajterminált érte, amely az Aramco közlése szerint a világ legnagyobb olajfinomítója. A másik célba vett terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik, amely a második legnagyobb olajmező az országban. Az üzemekben robbanások történtek és tűz ütött ki. A tüzeket rövid időn belül eloltották, senkinek sem esett baja.

Irán szerint Washington jövőbeni támadást készít elő

A támadások után Donald Trump amerikai elnök felhívta telefonon Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököst, és biztosítsa arról, az Egyesült Államok kész együttműködni a királyság biztonságának és stabilitásának megőrzésében. Jóllehet a húszik elismerték, hogy ők hajtották végre a támadásokat, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az őket támogató Iránt tette felelőssé értük, és azt mondta: nincs bizonyíték arra, hogy Jemenből érkezett a támadás. 

Tovább mélyül az atomalku és a lelőtt amerikai drón miatt kialakult konfliktus.

Irán visszautasított, és "óriási hazugságnak" nevezte a vádat, a Forradalmi Gárda elitalakulat légierejének parancsnoka figyelmeztette Washingtont, hogy közel-keleti támaszpontjai és repülőgép-hordozói az iráni rakéták hatótávolságán belül vannak. Az iráni külügy szerint Washington maximális nyomást gyakorol Iránra, de miután látja, hogy ez hatástalan, óriási hazugságokhoz folyamodik. Hozzátették: a szaúdi olajlétesítmények elleni támadás vádjával akarja igazolni jövőbeni támadásait Irán ellen

Az amerikai kormány közölte, hogy szükség eseték kész hozzányúlni a stratégiai olajtartalékaihoz, hogy stabilizálja a támadások miatt megingott olajpiacot.

Ezer éves vallásháború

Arról, hogy mi történik Jemenben, mi is több cikkben foglalkoztunk, a képlet azonban rendkívül bonyolult; évtizedekre, sőt évszázadokra visszamenő vallási-törzsi konfliktusok, regionális hatalmi játszmák, a töredezett államiság réseiben megtapadó terrorszervezetek alkotják.

Közel-Keleten több országban is síita-szunnita vallásháború bontakozik ki. A két felekezet vallásgyakorlása között kisebb a különbség, mint a katolikusok és a reformátusok között, ennek ellenére 1400 éve vannak rosszban. Ráadásul a felekezeti határok jelentik most már a térség két középhatalma, Irán és Szaúd-Arábia befolyási övezetei közti határt, a két hatalom most Jemen fölött is egymásnak feszül, ami csatatérré változtathatja az országot. A káoszt viszont kihasználhatják a terrorszervezetek is.

Irán a háttérből támogathatta a síita húszi felkelőket, Szaúd-Arábia viszont más szunnita országokkal együtt légi csapásokba kezdett. Az al-Kaida és az IS húzhatja a legnagyobb hasznot a jemeni káoszból. És mit csinál az USA?

Több cikkben foglalkoztunk a szaúdi-jemeni konfliktussal is, amely az olajmonarchia részéről kezdetben erődemnostrációnak indult, hogy aztán kínos katasztrófává váljon. Az udvari intrika területén igen tehetséges, egyébként viszont riasztóan inkompetens herceg 2015-ben még hadügyminiszterként vette rá az öreg Szalmán királyt arra, hogy Szaúd-Arábia kovácsoljon szövetséget a jemeni polgárháború megoldására – megoldás alatt természetesen a Rijád által támogatott kormányt kiebrudaló, Irán támogatását élvező húszi lázadók megtörését értette.

A konfliktus gyorsan befagyott, a koalíció valódi sikerként csak Áden kikötővárosának visszafoglalását, illetve 2016-től az al-Káida meggyengítését könyvelhette el (egyébként a jemeni dzsihadisták nemzetközi ambícióit is sikerült kordában tartani, az Arab-félszigeti al-Káida a Charlie Hebdo-mészárlás óta nem követett el újabb nagy merényletet). A harcokat számos ingatag fegyverszünet tarkította az elmúlt években, ennek ellenére maga a béke legalább annyira esélytelennek tűnik, mint az, hogy bármelyik fél is képes lenne kicsikarni a győzelmet - olvasható az Index legutóbbi cikkében

Forrás: Index