NRGreport
Menü

A hidrogén használata bekerülhet a magyar nemzeti energiastratégiába

A brit kormány támogatásával Budapesten tartották az első olyan nagyszabású regionális műhelytanácskozást, amelynek résztvevői a hidrogén alapú energetika és közlekedés közös fejlesztési lehetőségeit egyeztették. A rendezvényen - amely a Jedlik Ányos Klaszter és a Magyar Hidrogén Tüzelőanyag-cella Egyesület szervezésében, valamint a Visegrad  Fund partneri közreműködésével zajlott le - hét közép-európai ország (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária), illetve az Európai Unió „Hydrogen Europe” szervezetének képviselői vettek részt a brit partnerekkel együtt.

A szeptember 26-án Budapesten tartott műhelymegbeszélés először adott lehetőséget érdemi egyeztetésre a hidrogénipar egyik globális központjának tekintett Egyesült Királyság és hét közép-európai ország szakemberei között a szakpolitikai és technológiai együttműködésről.

A budapesti brit nagykövet, Iain Lindsay védnöki megnyitó beszédében kijelentette: „Ez az úttörő jellegű esemény nem csupán egy olyan ígéretes tiszta energiamegoldás fontosságát hangsúlyozza, mint a hidrogén, de az Egyesült Királyság növekvő elkötelezettségét is bizonyítja a közép-európai térség iránt.”

A nagykövet ismertette kormánya döntését, melynek értelmében az Egyesült Királyság vállalta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-re nettó zéró szintre csökkenti. A tisztább és zöldebb közlekedési szektor megteremtése érdekében 2030-ra az új személygépkocsik értékesítésében legalább ötven százalékot, az új teherautók értékesítésben pedig legalább negyven százalékot kell kitennie az ultra-alacsony kibocsátású járművek arányának. A Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréséhez az Egyesült Királyság növeli a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat –, amelyek 2027-re elérik a nemzeti össztermék 2,4 százalékát – és mintegy 250 millió font értékű programot indít a hazai akkumulátoripari innováció érdekében. London eközben erősíteni kívánja a nemzetközi együttműködést a klímaváltozás elleni fellépésben.

„Az e-mobilitás eddig is kiemelten fontos ügy volt országainkban, újabban pedig az Európai Unió kezdeményezéseinek köszönhetően az előtérbe került a kiemelkedő gazdasági potenciált jelentő hidrogén- és tüzelőanyagcella-technológia” – hangsúlyozta Iain Lindsay.

Magyarországon az összes kibocsátás mintegy húsz százaléka a közlekedési szektorból – azon belül elsősorban a közúti közlekedésből – származik, ami nagyon magas arány. A kormány ezért számításba veszi a hidrogén alkalmazásától várható eredményeket is a készülő új nemzeti energiastratégiában, amely legalább negyven százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő 2030-ra az 1990-es bázis szinthez viszonyítva.

„Az alternatív üzemanyagok között figyelemmel kísérjük a hidrogén kínálta lehetőségeket a közlekedés zöldítésére. Meggyőződésünk továbbá, hogy a megújuló forrásból származó hidrogén a dekarbonizáció mellett fontos szerepe játszhat még az energetikai szektorban az ellátásbiztonság erősítésével is” – mondta a tanácskozás védnökeként Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Közép-Európa országainak gazdasága nagy mértékben függ az Európai Unión kívülről importált földgáztól. A magyar kormány a gázellátáson belüli import arányát a jelenlegi 80 százalékról 70 százalék alá szeretné csökkenteni 2030 és 2040 között, és ebben jelentős szerepet kaphat a földgáz alternatívájaként a megújuló alapú hidrogén. Magyarország már 2016-ban bejelentette az Európai Bizottságnak, hogy 13 uniós tagállammal együtt elkezdi a hidrogén üzemanyag-infrastruktúra kiépítését, majd egy évvel ezelőtt, 2018 szeptemberében az Európai Unió osztrák elnökségének alatt csatlakozott a Linzi Hidrogén Kezdeményezéshez is. (Linz Hydrogen Initiative) Ez utóbbi célja a hidrogéntechnológiák közös vizsgálata az energetikai és mobilitási alkalmazások terén.

Kaderják Péter hozzátette: „Terveinkben szerepel két nyilvános hidrogén töltőállomás létesítése 2020 végéig, amennyiben az ipari szereplők készek ebben közreműködni. A földgáz átviteli rendszerüzemeltető és az elosztó cégek bevonásával pedig hamarosan egy teszt-projektet indítunk a power-to-gas technológia műszaki és szabályozási vonatkozásainak elemzésére, illetve annak felmérésére, hogyan használhatjuk az igen fejlett magyar gázvezeték-hálózatot a megújuló forrásokból nyert zöld hidrogén révén energiatárolásra.”

A tanácskozáson a Hydrogen Europe iparági szervezet képviseletében Alexandru Floristean ismertette az EU szabályozási és jogalkotási lépéseit. Az eddigi brit eredményeket Amanda Lyne, a UK Hydrogen and Fuel Cell Association elnöke mutatta be, míg a piaci alkalmazások kapcsán tapasztalt legjobb gyakorlatokat Richard Stockwell, a Fuel Cell Systems Ltd. stratégiai innovációs igazgatója elemezte a mintegy száz fős közönségnek. A közép-európai államokból érkezett előadók – mind a kormányzati, mind a versenyszférából –  széles áttekintést adtak a hazájukban meghirdetett nemzeti programokról. A megbeszélés konklúziójaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a 2020 utáni időszakban össze kell hangolni az európai és a nemzeti programokat, egyebek között a TEN-T hálózat mentén a hidrogén töltőinfrastruktúra létrehozását. Ebben pedig számítanak a brit partnerekkel kialakítandó hosszú távú technológiai együttműködésre is.

Forrás: Portfolio