NRGreport
Menü

Új lehetőségeket nyithat meg Magyarországon a technológiai fejlődés

Egyre fontosabb szerepet játszik majd a Morgan Stanley budapesti központja a pénzintézet globális keringési rendszerében, ahogy az automatizáció erősödik; maga a jelenség pedig új lehetőségeket nyit majd meg az emberek előtt, mivel átképezhetőek lesznek több értéket teremtő feladatokra – mondta el Rob Rooney, a Morgan Stanley globális technológiai vezetője a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember elárulta azt is, hogy az adatvédelemben a legnagyobb kihívás jelenleg a következetlen szabályozás, illetve hogy úgy gondolja, a mesterséges intelligencia jelenheti a pénzügyi rendszereket felforgató következő forradalmat, de beszélt a kiberbiztonságról és a fintechekről is.


Rob Rooney 29 éve dolgozik a Morgan Stanleynél, karrierjének oroszlánrészét különféle piacokhoz kapcsolódó üzletágaknál töltötte. 2013-tól 2015-ig a befektetési bank globális kötvénypiaci ágának vezetője volt, majd a Morgan Stanley International vezérigazgatójává nevezték ki. 2017-ben kinevezték a Morgan Stanley globális technológiai vezetőjévé, az utóbbi időben pedig az operatív vezetői tisztséget is átvette.


Portfolio: Mik a tervei a Morgan Stanley budapesti irodájával kapcsolatosan és hogy illeszkedik a magyar rész a globális pénzintézet stratégiájába?

Rob Rooney: Mióta 2006-ban elindult a Morgan Stanley budapesti irodája, közeli kapcsolatban vagyok vele, köszönhetően annak, hogy kezdetben kötvénypiaci fókusszal működött. Jelenleg pedig a technológia élvezi az egyik legfontosabb prioritást az irodában.

A Morgan Stanley, mint globális pénzintézet egyszerre működik befektetési bankként, vagyonkezelőként és befektetési szolgáltatóként is; ahhoz, hogy mindezeket a szerepköröket jó minőségben, globálisan el tudjuk látni, nagyon komoly és 24/7-es rendelkezésre álló, a maga nemében a legjobb technológiai divízióra van szükség. Budapest egy magas technológiával rendelkező és földrajzilag – főleg az időzónák tekintetében – ideálisan elhelyezkedő helyszín számunkra. A pénzügyekkel, kockázatkezeléssel és működéssel kapcsolatos munka, amit itt végzünk, szintén nagyon összetett. A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából fontossá minősített pénzintézet vagyunk, ami azt jelenti, folyamatosan stressztesztelnek is minket.

Budapest a felmerülő feladatok ellátásához kiváló munkaerőt kínál, és nagyszerű a helyi kultúra, így ez a helyszín fontos része a Morgan Stanley globális infrastruktúrájának.

Nemrég a Morgan Stanley – más amerikai pénzintézetekkel közösen – elkezdett a magyar munkaerőpiac fejlesztésén dolgozni. A kezdeményezést az amerikai kereskedelmi kamara is támogatja. Milyen eredménye van eddig a U.S. Financial Institutions in Hungary néven futó együttműködésnek?

Alapvetően több szinten is versenyben állunk ezekkel a pénzügyi intézményekkel, de ha egy lépést hátralépünk és egy kicsit távolabbról vizsgáljuk a piacot, rájöhetünk arra, hogy mind érdekeltek vagyunk abban, hogy egy jól működő piaci ökoszisztéma részesei lehessünk. Nem elég nekünk, hogy Budapest „csupán” egy techhub vagy kvantitatív központ legyen; szeretnénk, ha a város egy olyan pénzügyi centrum lenne, ami az erre alkalmas munkaerőpiaci tehetségeket vonzza.

Korábban egy egyetemi hallgatónak Londonba vagy New Yorkba kellett mennie, hogy sikeres pénzügy karriert tudjon befutni, ma már Budapest is kínál olyan karrierlehetőségeket, melyekkel valódi hatást tudnak gyakorolni egy globális pénzintézet mindennapi működésének különböző területeire. Egyébként már nemcsak helyieket foglalkoztatunk itt, hanem arról is gondoskodunk, hogy a megfelelő tehetségeket idecsábítsuk más piacokról.

A fintechcégek mostanában kezdenek visszavenni a bankellenes retorikából, miközben egyre nyitottabbá kezdenek válni a hagyományos pénzintézetekkel való együttműködésre. Milyen fintechekkel dolgozik együtt a Morgan Stanley a régióban?

A nagy pénzintézetek sokféle fintech-kel dolgoznak együtt a digitális szolgáltatások terén. Nálunk főleg az Észak-Amerikában aktív vagyonkezelési üzletág érintett, ennek az ágnak rengeteg partnersége van helyi és nemzetközi fintechekkel is.

A már régóta működő és induló európai fintechek elméletben minden üzletágunknak tudnak segíteni, például a kereskedési tevékenységek, kiberbiztonsági, kereskedési megoldások területén. Az ilyen partnerségek mindenkinek megérik: a bankok széles ügyfélkörrel és jól bejáratott branddel rendelkeznek, a fintechek pedig zöldmezős, innovatív technológiákat kínálnak, amelyek hozzájárulhatnak a költségcsökkentéshez, illetve új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez.

A Morgan Stanleynek 85 évig tartott, mire kiépítette ezt a piacvezető brandet, és egyetlen fintech ezt nem fogja tudni egyhamar lemásolni. Tisztában vagyunk vele, hogy technológiáink egy része gyorsan öregszik, ezért aktívan vizsgáljuk, hogy hogy milyen módon tudjuk a legjobban biztosítani a jövőbeli működést ügyfeleink részére: külső cégtől való vásárlással, saját megoldás fejlesztésével vagy partnerséggel.

Hogy változtatják meg az ügyfelek és a pénzintézetek mindennapjait az újfajta, digitális fizetési rendszerek és eszközök?

Ügyféloldalról találkozhatunk számos alkalmazás-alapú szolgáltatóval, amely erre épít, ezen kívül ott vannak az olyan alternatív fizetési megoldások is, mint a PayPal, a Venmo vagy a Zelle; az utóbbi egy olyan fintech, amelynek a Morgan Stanley is partnere. Ezek mind olyan fizetési rendszerek, amelyek hihetetlenül kényelmessé teszik a mindennapjainkat és biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok ilyen alkalmazás lesz a jövőben. Ez a piac egyébként rendkívül erős verseny szempontjából, talán még túlzsúfoltnak is lehetne nevezni.

Kevésbé sikerült megoldani a nemzetközi fizetések kérdését, bár van pár cég, amely az ellenkezőjét állítja. Talán itt hozhatnak áttörést a jövőben a virtuális valuták és az elosztott főkönyvi technológiák. A Morgan Stanley aktívan keresi a módját, hogy a nemzetközi fizetéseket sokkal gyorsabbá, biztonságosabbá és olcsóbbá tegye. Ezen a területen nem lesz egy bank, amely feltalálja a spanyolviaszt; egy komplett hálózatot kell majd forradalmasítani, legyen szó blockchainről vagy más új technológiák és standardok valamilyen kombinációjáról.

Milyen egy területeken lehet még alkalmazni a blockchaint? Lát esélyt például a kriptodevizák széles körű elterjedésére?

Szerintem a blockchain egy forradalmi technológia, ami értéket fog teremteni a pénzügyi szektorban, a gond inkább azzal van, hogy még nem látjuk, pontosan milyen területeken tud újat mutatni majd. Rengeteg blockchain-megoldás létezik, a gond inkább azzal van, hogy nehezen találnak konkrét problémákat, melyeket megoldhatnak. Kivesszük a részünket a blockchain kutatásából, de nem mondanám, hogy a prioritási listánk élén most ez a kérdés van.

A blockchainen kívül milyen technológiák hozhatnak radikális átalakulás a jelenleg ismert pénzügyi szektorban?

Egyértelműen a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. Ezek már most is rengeteg dolgot forradalmasítanak, amivel foglalkozunk, legyen szó kockázatkezelésről, automatizációról vagy elemzésekről, vagy arról, hogy egy rendszerben felismerjék a mintákat és a trendektől elütő eseteket.

Ott van még a felhő is, ami valóban transzformatív.  A legjobb technológiák, fejlesztési toolkitek már a felhőben találhatók meg. A felhő magas feldolgozási sebességet és védelmet jelent, amit semmilyen más eszközzel nem lehet elérni. Egy hozzánk hasonlóan globális vállalat számára fontos szempont az is, hogy csak olyan dolgokért kell fizetni, melyeket ténylegesen fel is használunk.

Milyen hatással lesz az automatizáció a Morgan Stanley budapesti irodájára?

Szerintem a Morgan Stanley budapesti irodája nagy nyertese lesz az automatizációnak. Ennek az oka az, hogy a budapesti iroda rengeteg automatizációhoz kapcsolódó projekttel foglalkozik a cégen belül, valójában számos automatizációs folyamatoknak és kezdeményezéseknek az itteni dolgozók a zászlóvivői. 

Az automatizáció jóval hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszi a Morgan Stanley fenntartását, növeli a precizitásunkat, biztonságossá teszi a pénzmozgásokat, szóval egy abszolút win-win helyzetről van szó. Az alkalmazottak, akiknek az automatizáció közvetlenül érinti a munkáját, később más érdekes és értékteremtő munkák elvégzésével lehetnek hasznára a vállalatnak.

Milyen eszközöket használ a Morgan Stanley ahhoz, hogy a kibertérből érkező támadásoktól megvédje magát?

Mindegyiket. Sosem dőlhetsz hátra, ha kiberbiztonságról van szó, mindig számítanod kell egy újabb támadásra. A rosszfiúk egyre gyorsabbak és ravaszabbak. Számos külső cégtől származó kiberbiztonsági eszközt használunk, de van, amit házon belül építünk.

Igyekszünk például megvédeni a rendszereink külső védelmi rétegét, de azokat is próbáljuk megtalálni, akik esetleg már bejutottak, és a rendszeren belül mozogva rábukkanni értékes adatokra.

Sokan szeretnék, ha bizonyos folyamatok gyorsabbak lennének a cég IT-rendszereiben és ne kelljen például a hozzáférésekkel bíbelődni, de ez olyan lenne, mintha folyton tárva-nyitva hagynánk a házunk ajtaját, hogy gyorsabban lehessen ki-be közlekedni, fittyet hányva arra, hogy az ajtón illetéktelenek is bejöhetnek.

Várható, hogy a GDPR és más adatvédelmi intézkedések után a nyugati felügyeleti szervek még szigorúbb szabályozás alá veszik majd az adatkezelést?

Szigorúbb szabályozást várok, de támogatjuk a trendet, az adatvédelem fontos kérdés. Látjuk, hogy a szabályozás jó célt szolgál, függetlenül attól, hogy sikerül-e elérnie.

Maga az adatvédelem egyébként nem a legnagyobb kihívás. A kihívást inkább a következetlen szabályozás jelenti, vagyis az, hogy egyes felügyeleti szervek más-más szabályokat hoznak a világ eltérő részein. Hiába beszélünk mostanság a globalizáció lassulásáról, ez attól még egy folyamatosan épülő jelenség, melynek része az adatok áramlása is. A következetlen szabályozás nagy kihívásokat okoz ezen a területen.

Erre a problémára nekem sincs megoldásom, és nem is akarom kritizálni a szabályozókat, de ettől függetlenül még kihívást jelent az eltérő szabályoknak való megfelelés és az, hogy mellette hozzáférést kell, hogy biztosítsunk egy globális piachoz.

Forrás: Portfolio