NRGreport
Menü

Egy év múlva kezdhetik legkorábban építeni Paks 2-t

Szijjártó Péter külügyminiszter szerda délelőtt megállapodott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával, hogy az orosz állami cég 2020 június 30-ig benyújtja az új paksi atomerőmű létesítési engedélykérelmét.

Alekszej Lihacsov és Szijjártó Péter megegyeztek, hogy a Roszatom jövő nyár közepére leadja Paks 2 terveit. Fotó: KKM/Burger Zsolt/MTI/MTVA

Ez arra utal, hogy csak jövő nyáron lesznek készen az új atomerőmű tervei. Az Országos Atomenergia Hivatalnak 15 hónapja lesz a tervek ellenőrzésére. A valóságban ez az idő hosszabb is lehet, mert ha hiánypótlásra vagy javításra szólítják fel a Roszatomot, akkor az engedélyeztetési eljárást felfüggeszthetik, és amíg a Roszatom elkészíti az új papírokat, addig a 15 hónapos eljárást mérő órát is leállíthatják. Ha megvan az engedély, utána kezdődhet csak az építkezés érdemi része. 

Öt éve szerződtünk, de tervek azóta sincsenek

Mint arról korábban is írtunk, a Roszatom úgy szerződött le Finnországban és Magyarországon is VVER-1200-as új erőművek építésére, hogy a modell EU-kompatibilis változatának tervei még nem léteztek. Ezért a finn hatóság eddig nem fogadta be az ottani erőmű engedélyezési kérelmét, és ezt követően a magyar hatóságnak már le sem adtak ilyen kérelmet. Finn lapértesülések szerint a Roszatom szerette volna, ha a terveket már építkezés közben lehetett volna pontosítani.

A magyar és az orosz kormány 2014 januárjában kötött megállapodást két új paksi reaktor építéséről, illetve az építkezést fedező orosz hitelről. Az Európai Bizottság ezután több szempontból is vizsgálta a szerződéseket, és csak 2016 novemberében jelezte, hogy a beruházás nem sérti az EU-s jogot - igaz, szigorú megkötéseket írt elő a Paks 2-ben előállítandó áram értékesítési feltételeire. Az EU-s döntést az osztrák kormány az EU bíróságán megtámadta, ítélet az ügyben még nincs. Jávor Benedek volt EP-képviselő (Párbeszéd) még 2017-ben sikeresen kiperelte a bizottságtól a döntést előkészítő iratokat, és ez alapján arra jutott, hogy a magyar kormánynak kedvező döntés inkább politikai, és nem szakmai alapon született. 

Tenderek voltak csak

A magyar kormány sokáig azt állította, hogy a beruházás a brüsszeli vizsgálatok miatt csúszott, de 2016 és 2019 novembere között sem történt számottevő előrelépés. Talán ezzel is összefügg, hogy a kormany.hu-n a paksi bővítésért felelős miniszter oldalán a legfrissebb hír is tavaly novemberben, nagyjából egy évvel ezelőtt jelent meg (az oldal szerda délutáni állapota szerint). Mint arról nyáron beszámoltunk, a paksi építkezés a Roszatomnak sem nagyon sürgős, mert bőven van munkájuk EU-n kívüli országokban, ahol sokkal kevésbé szigorúak az építkezés szabályai, és ezek a beruházások egyelőre lekötik a cég kapacitásait.

A környezetvédelmi engedélyek beszerzése történt meg csupán, illetve elkezdték három olyan épület felhúzását, amelyeket az építkezés ideje alatt a munkások és a mérnökök használnak majd. Továbbá a Roszatom megállapodott amerikai, francia és német cégekkel a turbinák és a vezérlőközpontok szállításáról, és ezzel sikerült a legfontosabb nyugati vállalatokat is érdekeltté tenni a beruházásban. Illetve Mészáros Lőrinc cégei is jól állnak azokkal a közbeszerzésekkel, amelyeket az építkezés tervezett helyének előkészítésére írtak ki - a négy pályázatból hármon csak a felcsúti milliárdoshoz köthető cégek indultak. 

Ha a Roszatom a jövő nyár közepéig tényleg leadja az engedélyezési kérelmet - vagyis az új erőművek pontos dokumentációját - akkor indul a 15 hónapos engedélyezési eljárás, és csak ha ez sikeres, akkor kezdődhet érdemben az építkezés, vagyis 2021 októberében talán. Ha csak minimális csúszással számolunk a határidőkben, akkor 2022 elején. 

Az elmúlt 10 évben 63 erőművi blokk épült a világban, ezek átlagos felépülési ideje több mint 9 év volt. Az Oroszországban (tehát a Roszatom által épített) erőművek közül a leggyorsabban 8 év alatt készült el egy blokk ebben az évtizedben, de volt ott 22 évig épülő is ugyanebben az időszakban. Az EU területén egyetlen erőmű sem lett kész 2009 óta. 

Optimistán számolva 2030-ra lehet ebből meg az első blokk

Ha 2022-es indulással számolunk, és a Roszatom leggyorsabb referenciájából indulunk ki, akkor a két új paksi blokk közül az első 2030-ra készülhet el. 2014 elején Lázár János a kormány nevében még azt ígérte, hogy 2023-ban az első blokk már áramot fog termelni. 

Közben az államközi hitelt már 2026-ban el kellene kezdeni törleszteni. A magyar kormány már régóta lobbizik azért az orosz kormánynál, hogy a szerződést módosítsák úgy, hogy csak az első blokk elkészülte után kelljen megkezdeni a törlesztést. A hitelfeltételek sem tűnnek már nagyon jónak, a 2014 elején elfogadhatónak látszó 4 százalékos euró-hitel a mostani piaci környezetben rendkívüli drágának számít már. A magyar kormány ezért itt is próbálkozott módosítás elérésével. A hitelszerződés módosításának esélyeiről elég ellentmondásos hírek érkeztek eddig, tavasszal elterjedt a magyar sajtóban, hogy Varga Mihály elérte a törlesztés határidejének eltolását Moszkvában, de hivatalos bejelentés nem volt erről. 

Forrás: 444.hu