Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Korszakalkotó klímaügyi kezdeményezés született – Magyarország mentességet kér

Major András | 2019.11.18. 13:11

Az EU-nak le kellene állnia minden olaj-, földgáz- és szén-felhasználást elősegítő projekt támogatásával – áll az uniós pénzügyminisztereinek közös állásfoglalásában. A lépés jelentős változást jelenthetne a blokk éghajlatvédelmi politikájában, a deklaráció mögé azonban nem állt be minden ország. Értesülések szerint Magyarország mentességet harcolna ki a földgáz-beruházások finanszírozásának leépítése alól, arra hivatkozva, hogy ez az orosz befolyás erősödését vonná maga után a régióban. De nem csak a magyar energiapolitika van ezen az állásponton, más utakon Lengyelország, Németország és Olaszország is igyekszik kiharcolni a gázprojektek további támogathatóságát. Az Európai Beruházási Bank ugyan a témában meghozta az első fontos lépést, az EU azonban egyéb módon is jelentősen támogat fosszilis energia projekteket.

A pénzügyi folyamatoknak összhangba kell kerülniük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó szándékkal – áll a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) állásfoglalásában, amely szerint a fenntartható fejlődés céljainak elérése érdekében gyorsabb elõrelépésre van szükség. A pénzügyminiszterek arra sürgették a nemzetközi, nemzeti és regionális fejlesztési bankokat, hogy határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel portfólióikat összhangba hozzák a Párizsi Klímaegyezménnyel, fogadjanak el felelősségteljes befektetési politikákat, és fokozatosan szüntessék meg a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek finanszírozását, különös tekintettel a szilárd fosszilis tüzelőanyagokra – fogalmaz a dokumentum.

A közösség pénzügyminiszterei első alkalommal álltak egy olyan nyilatkozat mögé, amely az összes fosszilis tüzelőanyag finanszírozásának teljes megszüntetését sürgeti, miután korábban már a szénerőművek támogatásának abbahagyását szorgalmazták. Az előző hét végén született közös állásfoglalás mögé azonban nem állt be minden ország. A Reuters bizalmas dokumentumokra hivatkozva azt írta,

MAGYARORSZÁG MENTESSÉGET AKAR KAPNI A FOSSZILIS FINANSZÍROZÁSOK LEÉPÍTÉSE ALÓL, ARRA HIVATKOZVA, HOGY AZ EU-TÁMOGATÁSOK ESETLEGES ELAPADÁSA UTÁN A KELET-EURÓPAI OROSZ BEFOLYÁS TOVÁBB NŐHETNE.

Így az Ukrajnában, Horvátországban és más, térségbeli államokban folyó és tervezett gázprojektek továbbra is részesülhetnének uniós finanszírozásban.

Európai Bizottság: közös érdek a földgáz nagyprojektek finanszírozása

A felhívás egyik címzettje, az Európai Beruházási Bank (EIB) a héten hozott döntésével megtette az első fontos lépést az ügyben (lásd a keretes írást), azonban a klímaügynek a következő, 2021-2027-es uniós költségvetési időszak minden területén is érvényesülnie kell a pénzügyminiszterek szerint. Márpedig az Európai Bizottság legutóbbi, uniós finanszírozásra jogosult energiaprojekteket tartalmazó listáján a villamosenergia-infrastrukturális és okoshálózati fejlesztéseken túl több tucat, a földgázfelhasználás növelését célzó energiaprojekt is szerepel, de néhány olajipari beruházást is tartalmaz. A Bizottság közös érdekű projekteknek (PCI) nevezi ezeket a beruházásokat, és állítása szerint egyszerre szolgálják az energiabiztonságot és felelnek meg a megfizethető energia, illetve a klímavédelem követelményének is. A testület ugyanakkor hangsúlyozza, a támogatható gázos projektek száma és aránya jelentősen csökkent az elmúlt években. (Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak két hónapja van a lista jóváhagyására.)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nevű, 30 milliárd eurós alapból támogatható projekteket megjelölő listán szerepel egyebek mellett a szlovák-magyar földgáz-átviteli kapacitás, a horvátországi krk-i LNG terminál és a Magyarország felé tartó vezeték, a magyar-szlovén-olasz összekapcsolás, valamint a bolgár román-magyar-osztrák kétirányú gázvezeték fejlesztése is (ezen belül a Magyarország és Románia közötti összeköttetés kapacitásának 1,75, majd 4,4 milliárd köbméter/éves szintre történő emelése.)


Új technológiák felé

Az EIB eurómilliárdos nagyságrendben támogat fosszilis projekteket: tavaly közel 2 milliárd euró, 2013 óta pedig összességében több mint 13 milliárd euró értékben finanszírozott a földgáz-, szén- vagy olajellátást elősegítő beruházásokat. Az igazgatóság eredetileg októberben döntött volna a kérdésről, de ezt az országok megosztottsága miatt elhalasztották, miután Lengyelország, Németország és Olaszország továbbra is támogatná a földgáz projekteket. Az egyik legnagyobb részvényes Németország, és az Euractiv értesülése szerinta német kormány kérelmezte az EIB hitelezési politikájának újrafogalmazását annak érdekében, hogy az támogathassa az ország szénről gázra történő áttérését.

A testület november 14-én tartotta meg soron következő ülését, amelynek napirendjén ez a téma is szerepelt, az igazgatóság pedig úgy döntött, 2021 végéig – , vagyis az eredetileg tervezetthez képest egy évvel később – szinte teljesen beszünteti a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek finanszírozását. A mérföldkőnek számító döntésnek érdemi hatása lehet eurómilliárdos nagyságrendű folyamatban lévő gázprojektekre is, alaposan megnehezítve a hitelezésüket. Fosszilis projektek azonban ezt követően is támogathatók lesznek, azonban a megvalósítandó fejlesztések eredményeképpen a szén-dioxid-kibocsátás nem haladja meg a 250 grammot kilowattóránként. Ez azt jelenti, hogy a beruházóknak olyan új technológiákat is alkalmazniuk kell majd, mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CSS), a nem annyira új, de hatékonyabb és környezetbarátabb kapcsolt energiatermelés, vagy a földgáz megújuló (bio)gázokkal történő keverése.


Érdekes jelenség, hogy az EU energiapolitikájában továbbra is értékelhető egyfajta kettősség a földgáz megítélését illetően: míg az EIB döntése gyakorlatilag kizárja a hagyományos gázerőművek hitelezhetőségét, a CEF továbbra is támogatásra érdemesre tartja a felhasználást elősegítő nagyprojekteket. A földgáz égetése a szénhez képest környezeti és klímaszempontból ugyan jóval kevésbé káros, ezért a szenet kiváltva egyfajta hídtechnológiaként is tekintenek rá az energiagazdaság emissziómentesítése során, azonban az utóbbi időben megjelent tanulmányok figyelmeztetnek: a kitermelés és szállítás során a légkörbe kerülő metán miatt a földgáz jóval szennyezőbb opció, mint azt korábban általánosan gondolták. Ez különösen az úgynevezett rétegrepesztéses kitermelési módszerrel kapcsolatban aggályos, amellyel az Egyesült Államok LNG-exportját jelentős arányban biztosítják. Részben ilyen gázt is fogadna a magyar kormány gázellátásra vonatkozó terveiben is szereplő krk-i LNG-terminál.

A tagországok szintjén folytatódhat a szén, olaj és gáz támogatása

A tagállamok maguk is jelentős összegeket költenek a fosszilis energiahordozók támogatására, annak ellenére, hogy 2009-ben vállalták, 2025-re megszüntetik a fosszilis energia állami dotációját. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2014 és 2016 között a tagok összesen évente átlag 55 milliárd euróval tolták meg a fosszilis energiahordozók kitermelését és fogyasztását. És noha az EU felszólította az országokat, hogy nemzeti energia- és klímaterveikbe foglalják bele ezen támogatások leépítésének forgatókönyvét is, a tagállamok egyelőre nem csipkedik magukat ennek teljesítésére.

Miközben az EU továbbra is számos fosszilis projektet támogat hatalmas összegekkel, egyben a globális klímaügy kétségkívül legjelentősebb finanszírozója. Az EU és tagállamai által a klímaváltozás és globális felmelegedés megakadályozását célzó konkrét intézkedésekre fordított támogatások 2013 óta több mint kétszeresére emelkedtek, és továbbra is az uniós országok járulnak hozzá legnagyobb mértékben a fejlődő országok klímaügyi erőfeszítéseinek finanszírozásához. Az uniós országoknak a nemzetközi klímaügyi támogatások fokozása is szándékukban áll, az ehhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásukat pedig a 2018-as több mint 20 milliárd euróról tovább emelnék annak érdekében, hogy a fejlett országok 2020 és 2025 között legalább évi 100 milliárd dollárral járulhassanak hozzá a globális kihívások kezeléséhez.

Címlapkép: Christian Charisius/picture alliance via Getty Images

  Major András
Címkék
#euró   #klímaegyezmény   #Magyarország  
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.