NRGreport
Menü

Áder kimondta: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat

Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, amelyben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.

Az államfő kifejtette: Paks-2 felépítésével és a naperőművi kapacitások folyamatos bővítésével Magyarországon az áramtermelés több mint 90 százaléka 2030-ra szén-dioxid-mentessé válik. A közlekedés zöldítéséről elmondta, hogy a 25 ezernél nagyobb lakosságú városokban csak elektromos buszok állnak majd forgalomba a kormány döntése alapján.       

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZERINT AZ IPARBAN, FŐKÉNT A CEMENTIPARBAN, A VASKOHÁSZATBAN ÉS A GUMIGYÁRTÁSNÁL VAN SZÜKSÉG TECHNOLÓGIAVÁLTÁSRA A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN.

 Áder János kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt 100 évben duplájára növelte az erdőterületek nagyságát. Az erdősültség szintjét tovább akarják növelni, hogy a jelenlegi 22-23 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2050-ig.    

A fosszilis energiahordozók kivezetésével szemben gyakran elhangzik érvként, hogy ez a döntés gazdasági visszaeséssel társul - mondta az államfő, hozzátéve: Magyarország azonban az egyik példa, amely cáfolja ezt a nézetet. 

Ismertetése szerint 1990-hez képest Magyarországon 7 százalékkal csökkent az energiafelhasználás, 32 százalékkal mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása, eközben az ország GDP-je 47 százalékkal emelkedett. Ezeket az adatokat vizsgálva felmerül, hogy a kibocsátás csökkenése a szocialista nagyipar összeomlásával hozható kapcsolatba - jegyezte meg az államfő. Ellenérvként hozva fel, hogy 2000-hez képest Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, miközben az ország GDP-je 29 százalékkal nőtt.

A 2050-es klímasemlegesség kérdését a minap az ITM helyettes államtitkára is körbejárta és annak anyagi vetületeit is feszegette:

Vállalja Magyarország a 2050-es klímacélt, de ki fizeti a borzalmasan nagy számlát?

Címlapkép forrása: Celestino Arce/NurPhoto via Getty Images

 

Forrás: Portfolio