Az Exxon 25 milliárd dollár értékben szabadulhat meg európai, ázsiai és afrikai olajkitermelési eszközeitől. A cél készpénz gyűjtése, ugyanis egzotikus megaprojektekbe tervez fektetni a társaság. Az Exxon nem kommunikálta az értesüléseket, a hírek azonban három banki forrásból is megerősítésre kerültek.
A versenytársak már a 2014-es olajárzuhanásnál meglépték ezt a lépést, így mondhatni lemaradásban van az Exxon Mobil, mely az Aramco kibocsátásáig a világon a legnagyobb tőzsdén jegyzett olajtársasága.
A lépést a részvényesek elégedetlensége kényszerítette ki, ugyanis az olajtársaság részvényárfolyama alulteljesítette az elmúlt években a riválisaiét, mely a gyenge olajkitermelési számoknak és szabad cash-flow termelésnek lehetett betudható, azonban Európára való amerikai politikai nyomásgyakorlás is lehet a háttérben.
A bejelentett 2025-ös tervnek megfelelően 25 milliárd dollárnyi eszköztől szabadulhat meg az Exxon, mellyel gyakorlatilag elhagyná Európát, egyedül a hatalmas holland Groningen gázmezőben tartaná meg részesedését, mely azonban 2022-ben bezárásra kerülhet a holland kormány nyomására. A divesztíciók nagy részét már 2021-ig le szeretné tudni a társaság, addig 15 milliárd dollárt érő eszköztől szabadulna.
Az érett termelőeszközök helyett egzotikusabb, kockázatosabb, de egyben nagyobb megtérülést biztosító projektekbe súlyozna át a társaság, így a fókusz Guayanára, Mozambikra, Pápua Új-Guineára, Brazíliára és természetesen az Egyesült Államokban lévő palaprojektekre koncentrálódna.
Érdekes az Exxonnak a hirtelen megnövekedett beruházási kedve annak fényében, hogy a befektetők egyre jobban elfordulnak a fosszilis befektetésekről, és klímavédelmi szempontokból inkább zöldenergia projekteket preferálnak.
Az olajtársaság kivonulna az Északi-tengerről, Németországból és Romániából is. Az utóbbi Magyarország számára nagyon fontos projekt, ugyanis az Exxon az OMV-vel egy konzorciumban termelné ki a hatalmas feketetengeri gáztalálatot, a Neptun mezőt. A lépés nem meglepő, ugyanis már korábban felröppent a hír, hogy az Exxon eladná abban az azeri mezőben (ACG) a részesedését, amiben nemrég szerzett részesedést a Mol a szintén amerikai Chevron olajtársaságtól, amiért több pénzt költött el önmagában, mint az épülő poliol projektért. A román gáz révén Magyarország gyakorlatilag jelentős mértékben függetlenedni tudna az orosz gáztól, nemcsak útvonal, hanem forrásdiverzifikáció is megvalósulhatna. 4,4 milliárd köbméter érkezhetne évente Romániából Magyarországra, mely a hazai éves fogyasztásnak a felét fedezhetné. Egyelőre a végső beruházási döntés (FID) még nem született meg a román projekt kapcsán, így tovább tolódhat az eddig 2023/2024-re prognosztizált első jelentősebb mennyiségű román importgáz. Ezenfelül kérdésessé válhat a Neptun projekt további sorsa, illetve ezzel párhuzamosan az, hogy Magyarországra mikor kerülhet jelentős gázmennyiség Romániából. Dugába dőlhetnek az orosz függetlenedési tervek.
Címlapkép: Photo by Muhammed Enes Yildirim/Anadolu Agency via Getty Images
NRGreport
