Az ENSZ arra figyelmeztette a világ nemzeteit, hogy az eddigieknél többet kellene tenniük a klímaváltozás elkerülése érdekében. Kína erre válaszul ismét megerősítette elkötelezettségét a Párizsi Klímaegyezmény mellett, azonban arra már nem adott választ, hogy egészen pontosan hogyan fogják élesen lecsökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátásukat, illetve hogy mikor fogják befejezni a szénerőművek építését.
Kína egyelőre azt hangsúlyozza, hogy folyamatosan csökkentik gazdaságuk karbonintenzitását, azaz egységnyi GDP növekedéshez már egyre kevesebb szén-dioxid kibocsátás tartozik. Azonban az mindenkinek nyilvánvaló, hogy bár csekélyebb mértékben, de folyamatosan növekedő karbonkibocsátást jelent ez Kínában, holott már csökkenő pályára kellene lassan állnia, mielőtt túl késő lesz. Kína szerepe pedig óriási a klímaváltozás kérdéskörében, ugyanis egyedül annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió együttvéve.
Jövőhéten rendezik Madridban az ENSZ következő klímacsúcsát, ahol arról fog szó esni, hogy mit kellene az egyes nemzeteknek tenniük ahhoz, hogy 2030-ra a felére vágják szén-dioxid kibocsátásukat a 2018-as szinthez képest annak érdekében, hogy a Párizsi egyezményben foglalt 1,5 fok Celsiusos globális felmelegedés tartható legyen a 21. században. Egyelőre az alábbi ábra szerint nyomát sem látjuk a világ szén-dioxid kibocsátás-növekedésének a megtorpanására, illetve erős pozitív kapcsolat olvasható le a levegőben lévő szén-dioxid mennyiség és a globális hőmérséklet emelkedése között az elmúlt közel 140 évet tekintve.
Forrás: IPCC, NASA
Bár Kína költötte el eddig a legtöbb pénzt zöld energetikai fejlesztésekre, illetve a legnagyobb exportőrré nőtte ki magát a karbonsemleges technológiákban, ennek ellenére azt is meg kell jegyezni, hogy a világ szénfogyasztásának a feléért felelős, és további jelentős mennyiségű széntüzelésű erőmű építése mellett tette le a voksát.
Kína indoklása és magyarázkodása valahol érthető, ugyanis szeretnék javítani az emberek életszínvonalát, eltörölni a szegénységet, de ezt mégis valahogyan fenntartható módon kellene végezni, ez az igazi kihívás.
Kína a Párizsi Egyezményben vállalt ígéreteinek megfelelően 2030-ban érheti el szén-dioxid kibocsátásának a csúcsát, és a 2005-ös szintekhez képest 65 százalékkal vághatják a gazdasági növekedésük karbonintenzitását. Kína büszkén hirdeti, hogy a 2020-ra kitűzött célt már teljesítette, 45 százalékkal csökkentette az egységnyi GDP növekedéshez szükséges üvegházhatású gázkibocsátását.
A probléma csupán az, hogy bár igaz, hogy Kína jelentősen csökkentette gazdasága karbonintenzitását, de a GDP-je 390 százalékkal növekedett 2005 óta, melynek következtében radikálisan nőtt a szén-dioxid kibocsátása is.
Az ENSZ tegnap publikált emissziós jelentésében azt javasolja Kínának, hogy ne építsen több széntüzelésű erőművet, azonban ez a geopolitikai feszültségek és Kína növekvő energiaigényének fényében irreális elvárás.
Ezzel szemben az Egyesült Államok november elején formálisan is elindította a Párizsi Egyezményből való kilépés folyamatát. Michael Bloomberg látványosan nem ért a kérdéskörben egyet Trumppal, ugyanis 500 millió dollárt dedikált arra, hogy 2030-ra bezárásra kerüljenek az Egyesült Államok szénerőművei, és hogy lassítsa a gáztüzelésű erőművek bővülési ütemét.
Kína 2021-re emissziós kvótapiacot szeretne bevezetni, azonban ezt már korábban 2018-ra ígérték, majd szó volt 2020-ról is, szóval valószínűleg a 2021-es bejelentéshez is így lehet hozzáállni.
Címlapkép: Qilai Shen/Bloomberg via Getty Images
NRGreport
