NRGreport
Menü

Hosszú évekig nem lesznek még adottak az elektromos autók elterjedésének feltételei

Interjú | NRGreport, Major András | 2019-11-28 07:36

Az idén elfogadott EU-s széndioxid kibocsátás-csökkentési szabályozás aránytalanul nagy terheket ró az autóiparra, a gyártók azonban hatalmas léptékű fejlesztésekbe kezdtek őrületes tempóban annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozásnak. Minden ipari szereplő arra törekszik, hogy minél költséghatékonyabban zöldítse palettáját, erre lehetnek jó alternatívák az olyan mild hibrid és plug-in hybrid rendszerek is, mint akár a Suzukié – mondta el az NRG Reportnak Dr. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki szerint az elektromobilitás elterjedéséhez szükséges gyártási és infrastrukturális háttér biztosításához még hosszú évek munkája szükséges.

Fotó forrása: Magyar Suzuki Zrt.

A Suzuki állásfoglalása szerint kétségkívül az elektromos autózásé a jövő, ám ennek a jövőnek a kezdete távolabbi, mint hinnénk. Mikor jöhet el az elektromos autók ideje?

Különféle becslések léteznek a tekintetben, hogy mikorra várható az e-autók tömeges elterjedése. Tény, hogy rengeteg fejlesztésre van még szükség ahhoz, hogy ez megtörténjen, ezeknek az ütemét és reális megvalósulását nehéz megítélni. Az EU-nak egyértelmű elképzelései és direktívái vannak a témában, ezeket viszont az iparág több tekintetben sem érzi reálisnak. Jelenleg nem biztosított az elektromobilitás elterjedéséhez szükséges gyártási és infrastrukturális háttér, amelyhez véleményem szerint hosszú évek munkája szükséges még. Jelenleg a teljes iparág ezen a kérdéskörön munkálkodik, sok esetben közös fejlesztések keretein belül.

A környezetbarát és fenntartható járműgyártási törekvések térhódításával összhangban, az emberibb léptékű, ugyanakkor folyamatos előrehaladás jegyében a Suzuki Motor Corporation jelenleg a mild hibrid modellek fejlesztésére összpontosít. Anyavállalatunk mindemellett együttműködést folytat a Toyotával az elektromos autók bevezetésére az indiai piacon. A két fél többek között az autonóm vezetési rendszerek kifejlesztésén is dolgozik.

Mennyivel csökken pontosan a mild hibrid rendszer alkalmazásával az egy autóra jutó károsanyag-emisszió, illetve mennyivel javul az üzemanyag-hatékonyság?

Ez pontosan nem határozható meg, mert – felszereltségtől, motortól és sebességváltótól függően – még azonos márka azonos modelljei között is jelentős eltérések lehetnek, és akkor még nem vettük figyelembe a különböző kibocsátás-mérési módszereket, úgymint NEDC-et vagy az újonnan bevezetett WLTP-et. Egy biztos: a Suzuki mild hibrid modelljei könnyebbek, kisebbek, mint más hibrid rendszerek, így nemcsak gazdaságosabb, de hatékonyabb teljesítményt is biztosítanak. Következésképpen a Suzuki mild hibridek károsanyag-kibocsátási értékei is kedvezőbbek a belsőégésű motorokkal szerelt modelljeinkénél.

A Suzuki jelenleg a 12 Voltos integrált indító generátorral (ISG) felszerelt technológiát alkalmazza, de a világ autóipari trendjeivel összhangban folyamatosan fejleszti az üzemanyag-takarékosságot segítő, így a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő modelljeit. Ezekben a start-stop funkció üresjáratban automatikusan leállítja és a szükséges időben újraindítja a belsőégésű motort, az energia-visszatöltő rendszer pedig a fékezés energiájának hatékonyabb visszatáplálását teszi lehetővé. Mivel a használat helye és módja, vagyis a gépkocsivezető vezetési stílusa nagyban befolyásolja a fogyasztást és így a károsanyag-emissziót, erre vonatkozóan nincs és nem is lehet megbízhatóan pontos számadatunk.

Hogyan viszonyul a mild hibrid rendszerrel ellátott autók öko-lábnyoma a hagyományos meghatású modellekhez képest teljes élettartamra vetítve? Mennyivel „zöldebb” egy mild hibrid, mint egy hagyományos autó?

Igen nehéz és összetett feladat meghatározni egy autó tényleges környezetterhelését. Figyelembe kell venni többek között például a beszállított alkatrészek előállításának, az autó gyártásának és az üzemeltetésnek a jellegzetességeit, a felhasznált üzemanyag előállításából adódó szennyezést, a különböző futásteljesítményt és a vezetési stílust is. Ráadásul az elektromos energia szerteágazó forrásokból származhat, emiatt gyakorlatilag számtalan különböző esetet kellene megvizsgálni aszerint, hogy az egy-egy jármű előállításához felhasznált energia milyen arányban származik szénerőműből, atomreaktorból, avagy szélturbinákkal és napelemekkel felszerelt gyárakból.

A mild hibrid rendszerrel felszerelt autóik felára nem lehet-e akadálya a kereslet felfutásának?

A gyártók hatalmas léptékű fejlesztésekbe kezdtek, mindezt őrületes tempóban annak érdekében, hogy megfeleljenek a több lépcsős EU-s széndioxid kibocsátás-csökkentési szabályozásnak. Ezek az innovatív fejlesztések rendkívüli költségeket rónak az autóipari vállalatokra. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint nagy a veszélye, hogy ennek következtében a jelenlegi újautó-piaci fizetőképes kereslet nem tud majd lépést tartani az alternatív meghajtású új modellek árával.

Úgy gondoljuk, és ezzel korántsem vagyunk egyedül az autóipari szereplők között, hogy az idén 2030-ig terjedően elfogadott EU-s széndioxid kibocsátás-csökkentési szabályozás túlmutat a piaci és fogyasztói igényeken, ezért aránytalanul nagy terheket ró az autóiparra.

Ugyanakkor a gyártók versenyképességének egyik titka a kedvező ár, ezért minden ipari szereplő arra törekszik, így a Suzuki is, hogy minél költséghatékonyabban zöldítse palettáját. Erre lehetnek jó alternatívák az olyan folyamatosan továbbfejlesztett mild hibrid és PHEV-rendszerek (plug-in hybrid) is, mint akár a Suzukié vagy más gyártóké, amelyek a jelenlegi belsőégésű motorkonstrukciók jelentős megváltoztatásával, illetve ez utóbbiakkal integrált működéssel implementálhatók, és egyben jelentősen csökkenő károsanyag-kibocsátást eredményeznek.

Az autóipari elemzők némelyike úgy véli, hogy az EU-s szabályozás szerint 2030-ig tervezett kibocsátás-csökkentéshez (-37,5% 2021-hez képest) elengedhetetlen, hogy a szabályozás hatálya alá eső országokban értékesített új személygépkocsik meghajtás szerinti megoszlása úgy alakuljon át, hogy a hagyományos belsőégésűek mellett a hibridek és elektromos járművek külön-külön is mintegy egyharmados piaci részarányt érjenek el. Ez a prognózis a fizetőképes autópiaci keresletre vonatkozó előrejelzésekkel – finoman szólva – sincs egyelőre összhangban, különösen az EU 2004-ben csatlakozott tagországaiban, így Magyarországon sem.

Hogyan veszi ki a részét a magyarországi gyár a kevésbé szennyező, energiahatékonyabb modellek felé való elmozdulásból? Új modellek gyártása is indulhat Esztergomban?

A trendek és igények fényében folyamatos párbeszédet folytatunk az anyacéggel a Magyar Suzuki Zrt. szükséges és lehetséges fejlesztési, bővítési irányairól. Egy-egy modell magyar gyártásba történő bevezetését több hónapos, a japán és magyar kollégák közötti egyeztetés és közös munka előzi meg az előállítás megkezdéséig. A tervekről a Suzuki hagyományosan csak közvetlenül az adott új modell vagy továbbfejlesztett modellváltozat bevezetése előtt nyilatkozik, ezért nem áll módomban bővebb információt adni a témában. Annyit azonban elárulhatok, hogy mindkét, Esztergomban gyártott modellünk, tehát a közönségkedvenc Vitara és SX4 S-CROSS tekintetében egyaránt bevezetni tervezzük a hibrid rendszert.

Miről szól pontosan a Suzuki és a Toyota együttműködése, amelynek célja az elektromos autók bevezetése Indiában? Más országokban nem tervezik ezt?

A Toyota és a Suzuki közötti megállapodás főként egymás modelljeinek átvételéről, és közös elektromos motorgyártásról szól. A legtöbb közös projekt a Suzuki egyik legnagyobb piacán, Indiában valósul meg, de Európában is segítik egymást a japán járműgyártók.

A Toyota két típust: a Ciaz szedánt és az Ertiga egyterűt veszi át a Suzukitól az indiai piacon. A két cég közösen együttműködve pedig egy alsó középkategóriás buszlimuzin fejlesztésébe fog, illetve a Toyota helyi leányvállalata veheti át a Vitara Brezza utódjának gyártását. Indiában gyártott Toyota jelvényes Suzuki Ciaz, Ertiga, Baleno, Vitara Brezza látja majd el továbbá a Toyota afrikai kereskedőhálózatát.

Az együttműködés keretein belül a Suzuki világszerte használhatja a Toyota hibrid hajtásrendszerét, de ezen felül az autógyártócégek két közös európai projektet is indítanak. A döntően kompakt kisautókra specializálódott anyavállalatunk átveszi a saját kínálatába a Toyota Corolla Wagon és RAV4-est, ezzel is színesítve és szélesítve a portfóliót. A Suzuki kisautók benzinmotorjai a lengyel Toyota gyárban készülhetnek majd, ezeket a motorokat pedig a Toyota egyes típusaiba is átvehetik. A két fél az autonóm vezetési rendszerek kifejlesztésén is dolgozik.

Milyen lépéseket tesznek a fenntarthatóság növelése érdekében a gyártás, termelésoptimalizálás területén?

A fenntartható gyártás és üzemeltetés jegyében folyamatosan fejlesztjük és optimalizáljuk a termelést és a gyártási folyamatokat, ami helyi szinten történik. Az energiafelhasználás csökkentésével társaságunk közvetlen és közvetett módon is hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, az ipari vízfelhasználás optimalizálásával pedig a felszín alatti vízkészletek védelméhez.

A Magyar Suzukinál 2018-ban végrehajtott beruházásoknak köszönhetően az elektromos energiamegtakarítás 1356 kWh/év volt, míg a földgázfelhasználásunkból az előző évhez képest 253 000 köbmétert sikerült kiváltani innovatív fejlesztéseink eredményeképpen. Ez kilowattórában kifejezve egy év alatt 3 791 000 kWh megtakarítást jelent.

Vállalatunk arra is törekszik, hogy folyamatosan növelje a hasznosítható hulladékok arányát és csökkentse a lerakott ipari hulladékok fajlagos mennyiségét. A keletkező veszélyes hulladékok fajlagos mennyiségét folyamatosan csökkentjük, különös tekintettel a keletkező lakk- és festékiszapokra. A közvetett környezeti kockázatok csökkentése, a hulladékok legmegfelelőbb elhelyezése érdekében a Magyar Suzuki a veszélyes hulladékok elszállításakor előnyben részesíti azokat a cégeket, amelyek saját veszélyeshulladék-égetővel és -lerakóval rendelkeznek.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport, Major András