Timmermans viszont a Régiók Bizottságának plenáris ülésén elárult néhány részletet arról, mit tartalmazhat a terv. Egyik konkrét kezdeményezésként említette, hogy
A VÁROSOK POLGÁRMESTEREINEK KELLENE MEGÁLLAPODNIUK A KIBOCSÁTÁSMENTES ZÖLD KÖZLEKEDÉS KERETEIBEN.
Ez teljesen átalakítaná az európai gyártóipart, hiszen kollektív szervezés esetén a városok akár 5-6 ezer buszra is kiírhatnának pályázatot, amivel lényegesen jobb piaci pozíciót érhetnek el. Arról is beszélt, hogy prioritásnak kell lennie a városok zöldítésének. Évente több mint 400 ezer ember hal meg Európában a rossz levegőminőség miatt, és ez a szám növekszik.
Jávor Benedek
Fotó: Szekeres Máté / Index
„A valódi kérdés az, hogy a teljes szabályozási és finanszírozási keretben is szerepet kap-e a fenntarthatóság szempontja. Annak ugyanis nincs sok értelme, hogy a bal kezünkkel fosszilis beruházásokat támogatunk, míg a jobb kezünkkel megpróbáljuk felszámolni ezeket” – nyilatkozta Jávor Benedek volt EP-képviselő az EUrologusnak, aki az előző ciklusban a Zöld frakció tagjaként számos klíma- és energiapolitikai ügyet vitt. A Párbeszéd alapítója állítja, csak ezzel együtt érdemes a zöld szemléletet gazdaságélénkítéssel ötvöző programokat hirdetni. Úgy gondolja, az Európai Bizottság jövő szerdán a politikai kommunikáción jóval túlmutató, valódi javaslatokkal fog majd előállni.
Az Európai Bizottság szerdán nagy valószínűséggel újabb jogszabályokat fog beterjeszteni a műanyag-termelésre és -felhasználásra vonatkozóan, hiszen az már eddig is sikeres politika volt. Emellett várhatóan reformot indít el a vegyianyag-politikában, a mérgező anyagok kivezetését célozza a környezetbiztonság javítása érdekében, és a hulladékmentes körforgásra koncentrálnak majd más iparok szabályozásai is.
A finanszírozással kapcsolatban biztató jel, hogy az Európai Befektetési Bank 2021-ig fokozatosan beszünteti az olaj-, gáz- és szénipari projektjeinek a támogatását – mutatott rá Jávor, aki azonban úgy látja, két politikaterületen okozhat igazán nagy válságot a kibocsátás-csökkentés: a közlekedésben és a mezőgazdaságban. Mint Timmermans beszéde is bizonyítja, a közlekedésben nagy valószínűséggel meg lehet majd valósítani a klímacélokat. „Nem tudni azonban, hogy az új Bizottság hajlandó lesz-e beleállni mezőgazdasági támogatások átalakításával járó harcokba, ahol nagyon erős a tagállami kormányok és a mezőgazdasági lobbi nyomása is” – mondta a politikus, aki szerint
A KOMMUNIKÁCIÓ ZÖLDÍTÉSÉN TÚL IS KELLENÉNEK REFORMOK AZ AGRÁRSZEKTORBAN, AMI AZ EURÓPAI SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS EGYHARMADÁÉRT FELELŐS.
Viszont további konfliktusokat okozhat, hogy a kevésbé fejlett technológiákat alkalmazó gazdaságok számára különösen költséges lehet majd az átállás. A cseh, lengyel és magyar kormányok nyilatkozatai arra utalnak, hogy csak abban az esetben támogatják az Európai Zöld Megállapodást, ha az jelentős támogatást nyújt a kibocsájtáscsökkentéshez. Ursula von der Leyen szerdán megerősítette, hogy egy új uniós támogatási forrás, az Igazságos Átalakítási Alap (Just Transition Fund) segítségével fogják biztosítani, hogy a zöld fordulat ne okozzon súlyos gazdasági hátrányokat a szénenergiát használó országokban.
Ugyanakkor az a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján is nyilvánvaló, hogy az uniós költségvetés, amely a GDP körülbelül 1 százalékát teszi ki és rengeteg más célra is költ, nem fogja teljes mértékben finanszírozni az klímaváltozás elleni küzdelmet:
A TAGÁLLAMOKNAK, A GAZDASÁGI SZEREPLŐKNEK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROKNAK IS ANYAGI ÁLDOZATOKAT KELL MAJD HOZNIUK.
Ahogy a terv angol neve – European Green Deal – is utal a New Dealre, az amerikai gazdaságot az 1930-as évek elejének válságából kivezető Franklin D. Roosevelt elnök politikájára, egy erős állami – itt uniós – finanszírozással járó gazdaságélénkítő programról van szó. De ez nem egyenlő azzal, hogy mindent a központi költségvetésből fedeznének.
Timmermans-nak a Régiók Bizottságában mondott beszéde is ebbe az irányba mutatott. Azt javasolta az embereknek, hogy az energiaárak növekedését a lakások jobb szigetelésével és napelemek felszerelésével előzzék meg. Ezzel segíteni lehet azoknak a kormányoknak is, akik sokat költenek arra, hogy az árak ne növekedjenek. Timmermans szerint a közeljövőben a kis- és középvállalkozói szektort kell ebben támogatni, akik így kezdeményez fizetési konstrukciókkal végezhetik el azokat a beruházásokat, amelyek révén kisebb lesz az energiafelhasználás.
Frans Timmermans
Fotó: Aris Oikonomou / AFP
Timmermans azt is leszögezte, hogy a 2050-es klímasemlegesség a végcél, onnan kell visszaszámolni. Azért 2050-et célzott meg az Európai Unió, mert minden nagy paradigmaváltás a társadalomban egy generációt vesz igénybe. Vagyis,
HA A KÖVETKEZŐ ÖT ÉVBEN MEGSZÜLETNEK A SZÜKSÉGES JOGSZABÁLYOK, AKKOR 25 ÉV ÁLL RENDELKEZÉSRE A VÉGREHAJTÁSRA.
Az alelnök szerint rossz hír, hogy a tagállamok már most le vannak maradva a vállalásokkal, a jó hír pedig az, hogy még mindig lehet teljesíteni a célokat.
Nem volt ilyen optimista Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, aki csütörtökön mutatta be a szervezet új jelentését. „Nem mehet tovább minden a megszokott mederben. Soha nem látott és mélyen összefüggő kihívásokkal kell szembenéznünk” – jelentette ki. Elmondta, hogy az éghajlatváltozás hatásai visszafordíthatatlanok, a talajromlás következik be, fajok tűnnek el. „Nem foglalkozunk az igazán kritikus területekkel: az energiaellátás, az élelmiszer-termelés, a közlekedés és az épített környezet problémáival. Már nemcsak arról van szó, hogy gyorsabban kell cselekedni, hanem arról is, hogy sokkal több területen” – szögezte le. Az Európai Parlament a múlt héten klímavészhelyzetet hirdetett.
Bár örül annak, hogy az új intézményi ciklusban az Európai Zöld Megállapodás lett az Európai Bizottság egyik legfontosabb célkitűzése, Jávor Benedek arra is emlékeztet, hogy az európai zöldek már a 2008-as gazdasági válság alatt előjöttek a „green deal” ötletével annak érdekében, hogy "a fenntartható átmenetet szolgálja, ha már ilyen páratlanul sok pénzt elégetünk gazdasági stabilizáció címén.”
„Tíz év alatt jutott el az európai politika oda, hogy meghozza ezeket a döntéseket” – mondja Jávor, aki szerint a klímaváltozás hatásai mellett az is kellett az áttöréshez, hogy német konzervatívokat kezdik a zöldek lehagyni a közvélemény-kutatásokban. „A CDU/CSU hirtelen felismerte magában a zöldet” – teszi hozzá a politikus, aki szerint Von der Leyen is a zöldpolitika hátán próbálja megerősíteni az új Bizottságnak a borzasztóan gyenge politikai pozícióit. Szüksége van egy olyan ügyre, amivel azt mondhatja, hogy az európai társadalom egészének érdekét szolgálja” – magyarázza. Ám ez végeredményben szerencsés egybeesés, mivel az új Európai Bizottság nekiállt a régóta halogatott klímavédelmi reformoknak.
NRGreport
