NRGreport
Menü

Merre halad az LNG piac? Lezajlott a Budapest LNG Summit (x)

Vállalatok | NRGreport | 2019-12-13 08:13

December 2-3. között rendezte meg a Budapest LNG Summitot a White Paper Consulting. A régióban egyedülálló konferenciára világszerte 25 országból érkeztek az energetikai szektor vezetői és döntéshozói abból a célból, hogy megvitassák a globális LNG piac jövőjét, a következő évek kihívásait, valamint a közép-kelet európai régióban rejlő potenciált és annak bekapcsolását az LNG nemzetközi értékláncába.

A konferenciát Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki beszédében kiemelte az ellátásbiztonság fontosságát, amelyet véleménye szerint a források és az ellátási útvonalak diverzifikációján keresztül lehet növelni.

Yury Sentyurin, a Gas Exporting Countries Forum (GECF) főtitkára előadásában ismertette a Global Gas Outlook 2040 tanulmányban foglaltakat, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakuló energiapiac kontextusában kulcsfontosságú értelmeznünk és megértenünk az azt befolyásoló folyamatokat. A tanulmány erre tesz kísérletet azáltal, hogy hosszútávú projekciókat modellez úgy, hogy figyelembe veszi a különböző makroökonómiai felételeket, energia árakat, és politikai irányvonalakat is

„A földgáz természetes eleme a globális energiamixnek, részesedése pedig a jövőben a Global Gas Outlook 2050 tanulmányba foglalt számítások szerint a mai 25%-ról 27%-ra fog emelkedni” – zárta beszédét Sentyurin.

Szabó Gergely a MET Central Europe regionális igazgatója előadásában a globális LNG piac közép-kelet európai vonatkozásait ismertette. Kiemelte, hogy a globális és a regionális CEE piac közötti különbségeket nem szabad alábecsülni. Kölcsönösen pozitívan hathatnak egymásra, ezt a szinergiát azonban folyamatos optimalizációval lehet csak elérni.

A szakértők egy panelbeszélgetés keretében azt is megvitatták, hogyan lehetne fedezni Európa növekvő gázigényét, milyen szerepe van ebben az LNG-nek és milyen új üzleti modellek segíthetik a közép-kelet európai országok becsatolását a globális LNG piacba. Ennek kapcsán Orbán Anita, a Tellurian nemzetközi ügyekért felelős alelnöke elmondta, hogy az LNG árának csökkenésével új vásárlók kapcsolhatók be a globális kereskedelembe.

A panelbeszélgetésben részt vett még Mark Gyetvay, a PAO NOVATEK pénzügyi igazgatója is. Beszámolójából kiderült, hogy gázkitermeléssel, feldolgozással és értékesítéssel is foglalkozó orosz vállalat is komoly potenciált lát az LNG-ben, immár 28 országba szállítanak cseppfolyós gázt.

A konferencia keretében, a régióban először bemutatásra került a 2019-es World Energy Outlook. Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a tanulmány alapján felvázolta, hogy a meghozott klímacélok fényében hol tartunk most, milyen tényezők fogják befolyásolni a globális energiapiacot az elkövetkező néhány évtizedben. Kiemelte, hogy a Párizsi Megállapodáshoz képest, amikor a világ megmentését ünnepeltük, ma 1 milliárd tonnával nagyobb kibocsátást látunk. Közben a globális energia-mix átalakul, a gáz szerepe felértékelődik. Varró László bemutatott egy fenntartható energiagazdálkodáson alapuló szcenáriót, amely közelebb vinne az energiaszegénység csökkentéséhez, a klímacélok megvalósításához és a mindenki számára elérhető és megfizethető energia biztosításához.

Az LNG hozzájárul a világ gázkereskedelmének folyamatos bővüléséhez. Részesedése 2040-ig a mai 42%-ról, majdnem 60%-ra fog növekedni várhatóan. Ez regionális szinten is komoly változásokat hozhat, a szakértők ezért közelebbről is megvizsgálták az LNG import terminálok bővülési folyamatát, ezen belül külön hangsúlyt fektetve a horvát Krk terminál helyzetére.

A Budapest LNG Summit meghívott előadójaként Barbara Dorić, az LNG Croatia elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az új terminál komoly hozzáadottértéket képvisel a régió energiabiztonsága szempontjából. A projekt összesen 233,6 millió eurós befektetési költséggel két ütemből áll, az első; az úgynevezett „Floating LNG Terminal” 2.6 bcma kapacitással fog rendelkezni és minden jel szerint 2021 január 1-én kerül üzembe. Barbara Dorić kitért a magyar-horvát interkonnektorra is, amely várhatóan 2019 végére fog elkészülni és éves szinten 1.7 bcma gáz szállítását teszi majd lehetővé Magyarországra.

Kaderják Péter, energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár zárta a konferencia első napját. Előadásában ismertette a Nemzeti Energiastratégia 2030-at, amely a magyar energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét kívánja biztosítani. Az államtitkár bejelentette, hogy Magyarországon 2030-ra az energiatermelés 90 százalékban széndioxid és karbonsemleges lesz. A gázszektorra vonatkozóan a stratégia prioritása az energia függetlenség és ellátásbiztonság megteremtése, a hazai gázfogyasztás csökkentése, a gáz szektor zöldebbé tétele és a maradék import diverzifikálása.

A Budapest LNG Summit második napján a globális gázpiaci trendek bemutatásán és a közép-kelet európai régió perspektíváin túl a szakértők megvitatták, hogyan tud a gázszektor alkalmazkodni az olyan megváltozott realitásokhoz, mint például a szén folyamatos és tudatos kivezetése (phase-out). A nap az LNG kereskedelem szempontjából meghatározó szereplők ország-specifikus bemutatásával kezdődött.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb földgáztermelője. Dan Milstein, az amerikai energiaügyi tárca európai regionális irodájának igazgatója elmondta, hogy az amerikai gáztermelés 2000 óta 50%-al emelkedett, 2030-ig pedig várhatóan szintén megduplázódik a globális kereslet növekedésének köszönhetően. Milstein, ismertetve a gázexportra vonatkozó amerikai szabályzói környezetet elmondta, hogy idén augusztus óta a kis volumenű export gyorsabb jóváhagyása elől is elhárultak az adminisztratív akadályok.

Eközben az Atlanti-óceán másik oldalán, Németország több mint 80 milliárd köbméter gázt importál évente (ez az összes európai import mintegy egynegyedét teszi ki) főként orosz, norvég és holland forrásokból. Németország az LNG kapacitásait is bővíti, két import terminált is üzembe kíván helyezni a 2020-as évek közepéig Észak-Németországban. Minderről Michaela Spaeth, energia- és klímapolitikáért felelős helyettes főigazgató számolt be. Németország Európán belül a legnagyobb tárolói kapacitással rendelkezik, ezen kívül folyamatosan dolgozik a csővezetékrendszereinek fejlesztésén, így központi szerepet játszhat a CEE piacok összekötésében a nemzetközi kínálattal. A sokat vitatott Északi Áramlat 2 kapcsán a Spaeth kijelentette, hogy Németország tisztán kereskedelmi alapon hozott döntést a projektről, illetve a vezeték hozzájárulhat Európa ellátásbiztonságának növeléséhez.

Az Egyesült Királyság LNG importja szintén növekedni fog várhatóan, főként a globális túlkínálat miatt, amely az újonnan piacra lépő amerikai és ausztrál szereplők megjelenésének köszönhető. Neil Golding, az Energy Industries Council elnöke elmondta, hogy az LNG kiemelt szerepet játszik az Egyesült Királyság energia biztonságának megteremtésében, a gáz ugyanis felértékelődik az energiapiac átalakulásának következtében, 2030-ra ezért 75%-es importfüggőséggel számolnak. Jelenleg három LNG terminál van üzemben az országban (Dragon, Grain, és South Hook).

Nincs energia innováció nélkül. A digitalizáció a gázszektorban is egyre meghatározóbb szerepet tölt be. A Tieto, piacvezető skandináv szoftver vállalat, amely az upstream és midstream ágazatban egyaránt aktív. A vállalat célja, hogy megtalálva az egyensúlyt a produktivitás és a költséghatékonyság között hozzáadott értéket teremtsen a versenypiacon. Jean-Pierre Dessart, olaj- és gázpiaci vezetőtanácsadó a Tieto-nál, előadásában beszámolt a vállalat innovatív tevékenységéről, valamint kiemelte, hogy a gázelosztási rendszerek regionális integrációja szükségszerű a gázkereskedelem hálózatának fokozódó komplexitásából adódó problémák kiküszöbölése érdekében.

Eközben az EU 2030-ig a széntermelés fokozatos kivezetésére (phase-out) tett vállalást, az európai pénzügyi alapok pedig nem fognak finanszírozni fosszilis energiahordozókra építő projekteket. Johannes Trüby, a Deloitte gazdasági tanácsának igazgatója előadásában a földgáz „arany évtizedéről” beszélt Európában, amelyet a szén kivezetéséből adódó fokozott gázhasználat fog előidézni.

A konferenciát Ságvári Pál, energiabiztonságért felelős nagykövet zárta, aki reflektálva az elmúlt időszak fejleményeire kiemelte, hogy két év alatt az EU LNG kapacitásai megháromszorozódtak, a horvát LNG terminál pedig – ami két éve még csak álom volt – mára valósággá vált.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport