Az adatokat a Greenpeace is megkapta, a környezetvédő szervezet azt írja, „az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy olyan anyagok kerültek az Őzse-völgyi-tározóba, melyeknek nem szabadott volna odajutniuk”. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint
→ több mérges gáz is határérték felett volt jelen a Mátrai Erőműhöz tartozó REA szivattyúházban,
→ a mérgező foszfin (PH3) itt több mint 130-szorosan meghaladta a 8 órás munkahelyi határértéket,
→ a szintén mérgező kén-hidrogén (H2S) koncentrációja négyszerese volt a megengedett határértéknek a szivattyúházban,
→ jelentős volt az Őzse ürítő (kibocsátási pont) és az Őzse ürítőárok (Őzse-völgyi patak) szervesanyag-szennyezettsége.
A Greenpeace azt írja, a szervesanyag-tartalmat mérő KOI érték hasonlóan magas értéket mutatott, mint a Greenpeace méréseiben, és a Kataszrófavédelem mérései is alátámasztják, hogy „a vízszennyezés elérte a lakott területet. Detknél, a Bene-patakban a Katasztrófavédelem is gyakorlatilag szennyvíz minőségű vizet mutatott ki”.
A Greenpeace júniusi akciója a Mátrai Hőerőmű mellett.
Fotó: Greenpeace
A Katasztrófavédelem ugyanakkor azt írta az Átlátszónak, hogy „a tározóból leeresztett víz közömbösítő anyag hozzáadása és két ponton történő hígítása után a Bene- és Tarna-patakba került, azok vizsgálata is folyamatos volt. A vett és bevizsgált minták azt mutatták, hogy a Bene-patak szervesanyag-tartalma Detk belterületi szakaszán megfelelő, s csupán egyetlen alkalommal, november 15-én mértek eltérő értékeket. A víz oldott oxigén- és pH értékei a mérési időszak egészében határértéken belül voltak. A Tarna-patakból vett minták mindegyike megfelelő eredményeket mutat.”
Hozzátették, hogy „a tározónál keletkezett gázok a lakott területekig nem jutottak el, a településeken és az ott átfolyó patakok közelében, valamint a lakott területeken a mobil labor mérései egyszer sem mutattak ki a levegőben veszélyes gázkoncentráció-tartalmat. Ennek következtében lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség”. Azt viszont elismerték,
„az Őzse-ürítőnél és az ürítőárokban a 2 technológiaivíz-tározóból leeresztett víz szervesanyag-tartalma magasabb volt, mint az átlagos érték. Ez nem tett szükségessé azonnali beavatkozást, ugyanakkor rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabását vonja maga után.”
A Greenpeace szerint a Katasztrófavédelem ezeken az anyagokon túl még vizsgált más szennyező anyagokat is a vízben, de ezeket az adatokat nem hozták nyilvánosságra.
„Több mint egy hónappal a szennyezés után még mindig nem tudjuk: ki és milyen anyagokat bocsátott az Őzse-völgyi-tározóba, mely a mérges gázok fejlődéséhez vezetett. Továbbra is azt várjuk a hatóságoktól, hogy derítsék ki a szennyezés okát és felelőseit. A magyar lakosságnak joga van megtudni, mi okozta a Mátrai Erőmű környékén tapasztalt szennyezést, és megnyugtató garanciát kell kapnia arra, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő” – áll a Greenpeace közleményében.
Novemberben a Mátrai Erőmű dolgozói közül többen rosszul lettek az ott felszabaduló gázok miatt, majd a 444-nek eljuttatott belső levélből az is kiderült, megemelkedett mértékű nitrogén-monoxid miatt az érintettek a torok nyálkahártyájának és a szem irritációjáról számoltak be, valamint a zsebeikben lévő fémek, pénzérmék, láncok elszíneződését tapasztalták. A szövegből kiderült az is, hogy a problémát az Őzse-völgyi tározóból vett víz okozhatta, ahová egyébként Mészáros Lőrinc gabonafeldolgozója a Viresol Kft. a nyáron szabálytalanul engedte a hulladékát.
Mészáros Lőrinc holdingja, az OPUS Global Nyrt. közben bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a MVM Magyar Villamos Művek ZRt-vel a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékos tulajdoni hányadának eladásáról, vagyis megindultak a tárgyalások arról, hogy a magyar állam megvenné az erőművet a felcsúti milliárdostól.
NRGreport
