NRGreport
Menü

Rosszabb lett 2019-ben, ami rossz volt 2018-ban

Az energiaiparban nem történtek nagy meglepetések 2019-ben, ami nem jelenti azt, hogy unalmasan telt volna az év. Volt egy kis csihi-puhi a Közel-Keleten, és még lehet ennek folytatása. Bár ma úgy látszik, hogy a világ energiabiztonsága megoldott, ez gyorsan megváltozhat.

Az energiapiacokon lényegében azt történt, ami 2018 végén vártak a szakértők - írta év végi összefoglalójában Nick Butler energaipari szakértő a Financial Timeson (FT) megjelent cikkében.

Az olajárak, a gázellátás és a szén iránti kereslet úgy alakult, ahogy várták. A kínálat bőséges, ami nyomást gyakorol az árakra. Az FT cikkírójának a legnagyobb meglepetést Irán okozta. A perzsa állam túlélt egy újabb évet az amerikai gazdasági szankciók nyomása alatt és befolyásos szereplője maradt a közel-keleti politikának és gazdaságnak.

Az amerikai kormány nem tudta nullára leszorítani Irán olajkivitelét, ahogy akarta, novemberben például napi 350 ezer hordót tudtak eladni külföldi piacokon. Tény ugyanakkor, hogy a visszaeső jövedelmek demonstrációkhoz vezettek az országban, miközben az olajpiac vállrándítással intézte el a kieső irányi kínálatot. A Szaúd-Arábia egyik olajipari létesítménye ellen indított szeptemberi dróntámadás szintén nem okozott nagy áremelkedést, pedig napi ötmillió hordós kieséssel járhatott volna a piacon, ami a szakértő szerint főként annak köszönhető, hogy Rijad nem torolta meg az Iránnak tulajdonított akciót.

Folytatása következhet

Ez a történet ugyanakkor nem tekinthető lezártnak, továbbá az Iránon belüli feszültségek is erősödhetnek, ami az egész olajpiacon növeli a bizonytalanságot. Összességében olyan időket élünk ugyan, amikor bőséges az energiahordozók kínálata, ám ez nem jelenti azt, hogy garantált lenne a világ energiaellátásának biztonsága. Néhány nagy importőr, elsősorban Kína, amely napi 11 millió hordó olajat vásárol, könnyen nehéz helyzetbe kerülhet, ha beüt valamilyen konfliktus az exportőröknél.

Talán meglepőnek tarthatjuk azt is, hogy Venezuelában nem volt hatalomváltás a vágtázó infláció, illetve a gyógyszer- és élelmiszerhiány ellenére. Nicolas Madoro államfő sem az USA, sem egyes európai kormányok nyomására nem távozik a hatalomból. Venezuela egykor a világ egyik legnagyobb olajtermelője volt, ám az elmúlt három évben napi 1,7 millió hordóval csökkent exportja. Bár jellemző a mai viszonyokra, hogy ez sem hozott drágulást a fekete arany világpiacán.

Klímaváltozás

Az energiapiaci szakértő szerint 2019 legnagyobb meglepetése, hogy a klímaváltozás témája egy év alatt az USA-ban és Európában a legfontosabb üggyé vált. A szén-dioxid-kibocsátás rendületlenül nő, a világ energiatermelése, főként Kínáé és Indiáé még mindig szénfüggő. A politikusok és a kormányok halogató magatartása elleni demonstrációk azonban egyre látványosabbá váltak, és Greta Thunberg svéd tinédzser személyében karizmatikus vezetőre találtak.

A világ egyes országaiban a politikai elit eljutott odáig, hogy az emberi civilizáció egzisztenciális fenyegetettségét látja a klímaváltozásban, ám az átlagemberek viselkedésében ez még nem tükröződik. A SUV-ok vásárlása 37:1 arányban meghaladja az elektromos meghajtású autókét, Kínában 200 új repülőtér építését tervezik és az USA-ban is évi hat százalékos tempóban akarják növelni a reptéri kapacitásokat. A világszintű válasz a kihívásra kimerül olyan nem részletezett tervekben, mint hogy 2050-re karbonsemlegessé kell tenni a gazdaságot.

Ami az energiaipart illeti, ellentétes folyamatokat látunk. Az ágazat cégei alkalmazkodnak az alacsony árakhoz, bővítik a technológiai átalakítást, főként a zöld energia elterjesztését célzó tevékenységeiket. Ugyanakkor elmaradnak azok a beruházások, amelyekre szükség lenne az energiabiztonság középtávú fenntartásához. 2019 eseményei hozzájárultak az ezzel kapcsolatos bizonytalansághoz.

Forrás: Napi.hu