NRGreport
Menü

A világ olajkitermelésének harmadát érinti az amerikai-iráni konfliktus

Megdöbbentette a világot a hír, hogy Donald Trump parancsára egy amerikai drón likvidálta Kászim Szulejmánit, Irán egyik legfontosabb katonai és politikai stratégáját, aki döntő szerepet játszott Irán közel-keleti politikájának alakításában. Az Irán és az Egyesült Államok között húzódó konfliktus alakulása mindig kihatással van az olajárakra is - olvasható az Index oldalán,

HISZEN A VILÁG 10 LEGNAGYOBB OLAJKITERMELŐJÉBŐL ÖT (SZAÚD-ARÁBIA, IRAK, IRÁN, AZ EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK ÉS KUVAIT) A PERZSA-ÖBÖL PARTJÁN FEKSZIK.

Tavaly szeptemberben Szaúd-Arábiában, Abkaiknál egy Iránnak tulajdonított (bár az ország ezt tagadja) dróntámadásban megsérült a világ egyik legnagyobb olajfinomítója, és ezzel a globális napi olajtermelésének 5 százaléka kiesett, a kőolaj hordónkénti világpiaci ára pedig a kuvaiti háború óta nem látott mértékben, közel húsz százalékkal emelkedett nagyon rövid időn belül. 

A MOST MEGÖLT SZULEJMÁNINAK EGYÉBKÉNT EGYES ÉRTESÜLÉSEK SZERINT KULCSSZEREPE VOLT A SZAÚDI OLAJFINOMÍTÓ ELLENI TÁMADÁS KITERVELÉSÉBEN.

A szaúdi finomító elleni támadáskor Trump meglehetősen harcias retorikát folytatott, de végül az egész „csőre vagyunk töltve” dologból nem lett semmi, mint ahogy hamar békülékenyebbre fordult a dolog azután is, hogy Irán lelőtt egy amerikai drónt. De bármi olyan történik a térségben, legyen az egy iráni tanker elleni támadás, vagy a külföldi tankerek zaklatása Irán által, az olajár mindig érzékeny a régiót instabilitással fenyegető eseményekre.

Hosszein Szalami a Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka (k jobbról) megtekinti a gárda által lelőtt amerikai MQ-4C Hawk típusú drón roncsát a teheráni védelmi minisztériumban 2019. szeptember 21-én.

Hosszein Szalami a Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka (k jobbról) megtekinti a gárda által lelőtt amerikai MQ-4C Hawk típusú drón roncsát a teheráni védelmi minisztériumban 2019. szeptember 21-én.

Fotó: Abedin Taherkenareh / MTI / EPA

Nem csoda, hogy egy magasrangú iráni vezető megölése három százalék fölötti ugrást hozott, mind a Brent, mind a West Texas Intermediate olaj hordónkénti árában, hiszen

AZ ELMÚLT ÉVEK ÖSSZES FENYEGETŐZÉSE, ÉS ÜZENGETÉSE KÖZÜL A MOSTANI HASONLÍT LEGJOBBAN ARRA, AHOGY EGY VALÓDI HÁBORÚ EL SZOKOTT KEZDŐDNI.

Egy fegyveres konfliktus az egész térséget valamilyen módon magával sodorná, hívja fel a figyelmet Vandana Hari, az energiahordozók piacának szakértője, hiszen táborokra szakadnának a Perzsa-öböl országai, amelyek a világ olajkitermelésének harmadát adják.

Emellett nyilván a tengeri utak is sokkal veszélyesebbé válnának, ha aktív katonai cselekmény folyna az öbölben. A CNBC által megkérdezett elemzők szerint az sem lehetetlen, hogy hamarosan 80 dollár fölé kúszik a kőolaj világpiaci ára, ha a helyzet tovább eszkalálódik.

Kőolaj hordónkénti ára (Brent) az elmúlt egy hétben.  (2020.01.03 13:30)  Forrás: Teletrader

Kőolaj hordónkénti ára (Brent) az elmúlt egy hétben.  (2020.01.03 13:30)  Forrás: Teletrader

De nem csak egy klasszikus értelemben vett háború okozhat további zavart az olajárakban, ugyanis Irán „súlyos megtorlást” helyezett kilátásba, tehát

ELKÉPZELHETŐ EGY, AZ ABKAIKI INCIDENSHEZ HASONLÓ TÁMADÁS SZAÚDI CÉLPONTOK ELLEN, VAGY AZ ÖBÖL TANKEREINEK TOVÁBBI VEGZÁLÁSA.

Mindkét ország számára több tényezőt is mérlegelni kell, amikor arról döntenek, hogy milyen módon kezelik a konfliktust.

Irán akkor nyerne a legtöbbet, ha valamilyen módon sikerülne kierőszakolnia, hogy enyhítsenek az ország ellen érvényben lévő szankciókon. Ugyanis 2018-ban Donald Trump felrúgta az Iránnal kötött nemzetközi atomalkut, amelyet  az Egyesült Államok és Irán mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió   írta alá 2015-ben . Irán a nagyhatalmakkal kötött, sok kitételt tartalmazó szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását, illetve lassítását, valamint elismerte a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) ellenőrzési jogát, cserébe az országot sújtó szankciók enyhítéséért. 

Az ismét bevezetett szankciók súlyosan érintik Irán gazdaságát: 2018 óta az Oilprice adatai szerint

IRÁN ELVESZTETTE AZ OLAJEXPORTJÁNAK 90 SZÁZALÉKÁT, ÉS AZ INFLÁCIÓ 40 SZÁZALÉKHOZ KÖZELÍT AZ ORSZÁGBAN. 

Hasszán Rohani elnök tavaly év végén úgy nyilatkozott, hogy becsléseik szerint eddig 200 milliárd dollártól estek el, mióta Trump borította az alkut. Irán az amerikaiak döntése óta apránként próbál nyomást gyakorolni azzal, hogy folyamatosan megszegi az urándúsításra kivetett szabályokat, belengetve egy lehetséges atomfegyver rémét. Az európai felek eddig kétségbeesetten próbálták megmenteni az atomalkut, azonban Szulejmáni megölése lehet az utolsó szög annak koporsójában. 

Ahogyan arra a BBC elemzése felhívja a figyelmet, Iránnak az volna az érdeke egy fegyveres konfliktus esetén, hogy minél nagyobb kárt okozzon közvetlenül és közvetve az Egyesült Államoknak. Ugyanis, ha úgy alakulna a Szulejmáni megölését övező konfliktus, hogy az USA direkt katonai beavatkozásra vetemedik, például légicsapásokat intéz iráni célpontok ellen, akkor a katonailag jóval gyengébb Iránnak az nyújtaná az utolsó szalmaszálat, hogy

EGY KÖLTSÉGES ÉS ELHÚZÓDÓ KONFLIKTUS RÉMÉT VETÍTIK ELŐRE, ÉS EZÁLTAL AZ AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNYT A HÁBORÚ ELLEN HANGOLJÁK.

Ezt elérhetik például a szaúdi olajfinomító ellenihez hasonló támadásokkal, hadihajók elsüllyesztésével, vagy az olajtankerek vegzálásával.

A közelgő elnökválasztás miatt Trump kénytelen mérlegelni, hogy mit veszíthet és mit nyerhet azzal, ha megbolygatja Iránt, ez főként azért kényes mert ő maga korábban azzal támadta Obamát, hogy a volt elnök háborút tervez Irán ellen, hogy újraválasszák.

Haszan Róháni iráni elnök (b) és Bidzsan Zangane iráni olajipari miniszter megtekinti az Aszaluje déli kikötõvárosnál mûködõ gázfeldolgozó komplexumot 2019. március 17-én.

Haszan Róháni iráni elnök (b) és Bidzsan Zangane iráni olajipari miniszter megtekinti az Aszaluje déli kikötõvárosnál mûködõ gázfeldolgozó komplexumot 2019. március 17-én.

Fotó: MTI / EPA

Azonban a dolog kétélű: az iráni vezetés is sokat kockáztat, ugyanis az ország gazdaságát szinte megroppantják a szankciók, főleg az olajexport tilalma, és bár az ország nem tekintető demokratikusnak, mégis fájhat a rezsim feje a romló gazdasági mutatók miatt. Az elmúlt években egyre több kormányellenes tüntetés volt a perzsa államban. Ezeket a rezsim a külföldi ügynökök számlájára írta, de valószínűbb, hogy 

AZ INFLÁCIÓ ÉS AZ EMELKEDŐ ÜZEMANYAGÁRAK FONTOS SZEREPET JÁTSZOTTAK ABBAN, HOGY AZ EMBEREK AZ UTCÁRA VONULTAK.

Iránnak az volna az érdeke, hogy Trump helyett egy békülékenyebb elnök üljön be idén ősszel a Fehér Házba, és hogy az atomalku mellett végsőkig kitartó európaiakat se haragítsák magukra. 

Borítókép: Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát gyászolók amerikai zászlót tépnek darabokra Teheránban 2020. január 3-án MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Forrás: Index