NRGreport
Menü

Az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljából jó, ha kettőt teljesít a világ a 2030-as határidőig

Az ENSZ 2015-ös közgyűlésén 193 ország kötelezte el magát 17 fenntarthatósági fejlődési cél (FFC) mellett, a nemzetközi együttműködési terv végrehajtását pedig 2030-as határidővel vállalták. A célok a legfontosabbnak ítélt globális problémákra javasolnak megoldást, ezek közé tartozik a szegénység, az egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a környezetszennyezés is - írja a Qubit.

A határidő lejárta előtt tíz évvel azonban nem túl rózsás a helyzet, és egy friss, a Nature-ben megjelent elemzés szerint a jelenlegi ütemmel számolva a 17-ből csak 2 cél elérése valószínű 2030-ig: az újszülöttek és az öt év alatti gyerekek megelőzhető haláleseteinek felszámolásához, valamint a gyerekek iskolázottsági céljainak teljesítéséhez jó úton halad a világ.

Ezzel szemben a mélyszegénység felszámolásáról le lehet mondani, hiszen a legfrissebb becslések szerint még 2030-ban is legalább 430 millióan élnek majd a legmostohább körülmények között. Az éhezés megszüntetése, valamint az éghajlat és a biodiverzitás védelme tekintetében is jócskán alulteljesít a világ, de a Nature megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés látható a fenntarthatósági, környezeti vagy egészségügyi kutatások terén és az érintett területek egyetemi oktatásában.

A kép az ENSZ 2015-ös párizsi klímakonferenciáján készültFotó: ALAIN JOCARD/AFP

António Guterres ENSZ-főtitkár megemlítette, hogy a pénzügyi feltételek sem adottak a fenntarthatósági intézkedések feltételéül szolgáló gazdasági változásokhoz. A célok teljesítésének összköltségét 5-7 billió amerikai dollár közé becsülik évente, de ehhez még olyan 2,5 billió hiányzik a kormányoknak.

A kevesebb néha több

Hivatalosan négyévente értékelik a célok teljesítésének állapotát, a globális fenntarthatósági fejlődési jelentés (GSDR) összeállításában az ENSZ szakértői és független kutatók is részt vesznek. Az első jelentés 2019 szeptemberében jelent meg, és egyből a rendszer újragondolására tett javaslatot. A szerzők szerint egyfelől a kötelező állapotjelentés hiánya miatt nincs megfelelő nyomás az országokon a feladatok teljesítésére, másfelől az sem segíti az előrehaladást, hogy a fenntarthatósági fejlődési célok gyakran a GDP-célokkal versenyeznek.

Ezért azt javasolják, hogy a 17 cél helyett kevesebb, de egymással szorosan összefüggő területre osszák a feladatokat. A kutatók a szélenergia példájával élnek: a szélfarmok telepítésének nagy szerepe lehet a klímaváltozással szembeni harcban, de ha nem megfelelő helyen építik fel, akkor a szélturbinák magassága a madárpopulációkat is veszélyezheti, így cserébe a biodiverzitás és az ökoszisztémák fejlődési céljára lehet negatív hatással. A célok összevonásával viszont az éghajlati és biodiverzitási feladatok egy kategóriába kerülnének, így a példa analógiája mentén a szélfarmok telepítésénél már eleve fontolóra kellene venni a beruházás biodiverzitást érintő hatásait.

Országhatáron belül is rendet kell tenni

Mivel a célok az élet rengeteg területét felölelik, és rövid időn belül kell cselekedni, már a fejlődés mérésével is problémák akadnak, ezért a tanulmányt készítő kínai-amerikai kutatócsoport új fejlődéskövető módszert javasol, ami a folyamatos újratervezést is megkönnyítené.

A fejlődés számszerűsítése nemzeti és régiós szinten is hasznos lehet, ahogy azt Kína 2000 és 2015 közötti céljainak elemzésével be is mutatták a kutatók. Bár Kína nyugodtan zárhatta volna a ciklust, hiszen javított az összesített FFC-pontszámán, de az új, részletes mérési metódus szerint nagy különbségek jellemzik az ország egyes térségeit: 2000-ben a gazdasági fellendülés központjaként szolgáló Kelet-Kína jobb pontszámot ért el a nyugati régiónál, 2015-ben pedig a dél-kínai térség előzte az iparosodott északot.

A kínai régiók között nagy a fenntarthatósági szakadékFotó: Liu Ying/XINHUA

„A természeti kincsek védelme, a pozitív gazdasági változások vagy az egyenlőtlenség csökkentése sohasem statikus” – mondta a tanulmány vezető szerzője és a Michigani Egyetem fenntarthatósági mérnöke, Jianguo Jack Liu. „Azt tapasztaltuk, hogy a fenntarthatóság fejlődése dinamikus, és hogy néha egy fontos terület fejlődése egy másik terület rovására megy. Ezeket a kompromisszumokat nehéz, de fontos felmérni, mert végeredményben a teljes fejlődést akadályozhatják.”

A 17 fenntarthatósági fejlődési cél

1. A szegénység felszámolása.

2. Az éhezés megszüntetése.

3. Egészség és jólét.

4. Minőségi oktatás.

5. Nemek közötti egyenlőség.

6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság.

7. Megfizethető és tiszta energia.

8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés.

9. Ipar, innováció és infrastruktúra.

10. Egyenlőtlenségek csökkentése.

11. Fenntartható városok és közösségek.

12. Felelős fogyasztás és termelés.

13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen.

14. Óceánok és tengerek védelme.

15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme.

16. Béke, igazság és erős intézmények.

17. Partnerség a célok eléréséért.

Forrás: Qubit.