NRGreport
Menü

Egy évtized alatt drasztikusan átalakulhat a magyar áramszektor - Így teljesülhet a kormány terve

Elemzés | Major András | 2020-01-13 12:44

2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé tenné a kormány a már most is több mint 50 százalékban kibocsátásmentes hazai áramtermelést a villamosenergia-termelési mix radikális átalakításával. A megvalósítás egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, azonban a régi paksi blokkok fokozatos leállítása, 2032 után ismét emelkedésnek indulhat a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás, ezért új megoldásokat kell majd bevetni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen az ország Európai Bizottság céljaival összhangban álló teljes klímasemlegessége.

Amint azt a csütörtöki kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök, majd pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is megerősítette, a 2030-ig megvalósítandó terv elsősorban a gyakorlatilag emissziómentes atomenergiára és a napenergiára épít, miközben a fosszilis alapú termelés várhatóan jelentősen mérséklődhet.

Részletek a jövő héten várhatók, amikor is a kormány ígérete szerint nyilvánosságra hozza az általa ezen a héten elfogadott aktualizált 2030-as Nemzeti Energiastratégiát, Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét, illetve az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet (, valamint az Éghajlatváltozás hatása a Kárpát-Medencére című dokumentumot, míg az évszázad közepéig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2050 nevezetű dokumentum év végéig fog elkészülni.) Az eddigi bejelentések és háttéranyagok alapján azonban nagy vonalakban már most is látható, hogy a kabinet hogyan kívánja elérni a 2030-as célt.

A Paks II. projekt megvalósításával - ha a már jelenleg is több éves késésben lévő beruházás nem csúszik tovább - 2030-ra a jelenlegi körülbelül 2000 megawattról 4400 MW-ra bővülhet a hazai nukleáris termelő kapacitás, ehhez azonban alaposan fel kellene gyorsítani a projektet. Könnyen belátható, hogy miután a hazai áramtermelésnek a Paksi Atomerőmű már jelenleg is körülbelül 50 százalékát adja, a mostanihoz képest kétszeresére bővülő teljesítményével önmagában teljesítheti a dekarbonizációs terv nagy részét, akkor is, ha a teljes magyarországi áramtermelés jelentősen, a 2018-as 31 gigawattóráról körülbelül 50 GWh-ra bővülne a következő tíz évben. A magyar atomerőmű kapacitás valamikor 2030 körül tetőzhet, amennyiben az új blokkok valóban megépülnek addig, majd 2032-től a ma működő négy régi blokk leállásával 2037-ig fokozatosan 2400 MW-ra csökken.

EZ EGYBEN AZT IS JELENTI, HOGY 2032 UTÁN ISMÉT EMELKEDÉSNEK INDULHAT A MAGYARORSZÁGI SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS, EZÉRT ÚJ MEGOLDÁSOKAT KELL MAJD BEVETNI ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY 2050-RE ELÉRHETŐ LEGYEN AZ ORSZÁG TELJES KLÍMASEMLEGESSÉGE.

kép_1

A kormányzat részéről korábban több alkalommal elhangzott, hogy 2030-ra a hazai naperőmű kapacitást megtízszereznék (a 2019 eleji szinthez képest), ami azt jelentené, hogy megközelítőleg 7000 MW-ra bővülne a magyarországi fotovoltaikus kapacitás. Ez a teljes hazai erőművi beépített kapacitásnak a 40-50 százalékát teheti ki a különféle, vizsgált forgatókönyvek alapján, a napenergia viszonylag alacsony rendelkezésre állása és kihasználtsága miatt azonban a villamosenergia-termelésben betöltött részaránya mindössze 10 százalék körül alakulna. Ugyanakkor ez is jelentős növekedésnek számítana a 2018-as 0,8 százalékos részarányhoz képest.

Magyarországon jelentős elméleti potenciállal rendelkezik a szintén "tiszta" szélenergia is, ami ezért érdemben járulhatna hozzá a dekarbonizációs cél teljesítéséhez. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában publikált, a magyar energia- és klímastratégia kidolgozásáért felelős Innovációs és Technológia Minisztérium megbízásából készült tanulmánya alapján 2030-ig a jelenlegi körülbelül 330 MW-ról akár 2500 MW-ra is bővülhetne a hazai szélerőmű kapacitás. A korábbi iparági pletykákat megerősítő friss bejelentés alapján azonban a szélenergia továbbra sem szerepel a kormányzati tervekben, és ezután sem fogják szélerőművek építését engedélyezni, 2030-ra pedig a ma működő turbinák mindegyike kieshet a termelésből, vagyis e technológiának jelen állás szerint nem lesz szerepe az áramtermelés 90 százalékos karbonsemlegességének biztosításában. (Az EU-tagok közül jelenleg csak Málta nem rendelkezik szélerőművekkel a Wind Europe iparági szervezet adatai szerint.)

A hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését a szén/lignit kivezetése is nagyban elősegítené. A magyarországi lignitfelhasználás zöme a Mátrai Erőműben történik, ez 2018-ban a termelt villamos energia közel 15 százalékát biztosította. Bár a kormány szociális okokra hivatkozva a jelek szerint egyelőre megmenti és tovább üzemelteti az összességében mintegy 10 ezer embernek munkát adó erőművet, valószínűtlennek tűnik, hogy egy évtized múlva még működjenek a jelenleg közel 900 MW bruttó beépített villamos teljesítőképességű lignittüzelésű blokkok. A bejelentett terv szerint a lignites kapacitást gáztüzelésű blokkokkal, illetve megújuló energiával fogják kiváltani, míg lignitvagyon stratégia tartalékba kerülhet.

kép_2

A magyar áramtermelés jókora része, közel negyede földgáz alapon valósult meg 2018-ban, miközben az összes hazai erőmű beépített teljesítőképességének mintegy 40 százaléka gázerőmű. A legvalószínűbb forgatókönyvek alapján a jelenleg körülbelül 3500 MW hazai gázos kapacitás 2030-ig még több mint 1000 MW-tal bővülhet is a jelenlegihez képest, jelentős részben azért, mert a gázerőművek fontos szerepet játszanak a villamosenergia-rendszer szabályozásában. Erre pedig az ingadozó rendelkezésre állású naperőművek gyors terjedése, valamint a villamos energia tárolásának fejletlensége miatt egyre nagyobb szükség is van. Ez ugyanakkor arra is utal, hogy a gázerőművek kihasználtsága várhatóan továbbra is változó, viszonylag alacsony lehet, ezért a továbbra is mérsékelt biomassza alapú termeléssel együtt összességében jó eséllyel 10 százalék körülire szorulhat vissza ezeknek a technológiáknak az áramtermelésben betöltött részarányuk. Ugyanakkor a korszerűbb technológiák alkalmazásával 2030-ig várhatóan épülő új, szén-dioxid-kibocsátó (gázos és biomassza-) erőművek légszennyezése jóval elmaradhat a régebbi építésűekétől, így részben ezek termelése is karbonsemlegesnek lesz tekinthető.

A kormány a Nemzeti Energia- és Klímaterv első verziójához képest az Európai Bizottság sürgetésére 20-ról 21 százalékra emelte a 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználásban vállalt megújuló energia részarányt is, ez azonban a villamos energia szektor mellett a fűtési és közlekedési szektort is magába foglalja, így e célhoz a napenergia mellett jelentősebb arányban járulhat majd hozzá egyebek mellett a biomassza, a geotermia és az alternatív üzemanyagok és hajtásmódok, például a bioüzemanyagok és az e-mobilitás is.

KÉP_3


Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen a korábbiakhoz képest jóval ütemesebben kívánja csökkenteni az Európai Unió üvegházhatású gáz kibocsátását, ez a cél azonban nem csupán a villamosenergia-, de az összes gazdasági szektorra vonatkozik. Ezt célzó, véglegesítés alatt álló terve, az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal, EGD) célja, hogy az unió 2050-re elérhesse a nettó nulla emissziót, vagyis hogy a kibocsátás olyan alacsony szintre süllyedjen, amelyet negatív emissziós technológiákkal ellensúlyozni lehet. A Bizottság elnöke 2020 márciusáig új jogszabályra tesz javaslatot, amely szerint 2050-re karbonsemlegesnek kell lennie az Európai Uniónak, ennek érdekében pedig jövő nyárig egy másik jogszabályban arra tesz majd javaslatot, hogy 2030-ra ne 40%-kal, hanem legalább 50%-kal, de 55%-hoz közeli mértékben kell csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

A terv véglegesítéséhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van. A korábban a 2050-es klímasemlegességi célt nem támogató magyar kormányt, illetve Orbán Viktor kormányfőt a december közepi EU-csúcson sikerült meggyőzni a terv támogatásáról, miután a cél teljesítéséhez kilátásba helyezett uniós forrásokat az ígéret szerint atomerőművek építéséhez is fel lehet majd használni, így már csak a "szénfüggő" Lengyelországot nem sikerült a terv mögé állítani.


Címlapkép: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

Major András | Forrás: Portfolio