Magyarország éves egy főre jutó ÜHG-kibocsátása (6,6 tonna) mindösszesen az átlagos EU-érték (8,8 tonna) 75 százaléka, mely EU-szinten a hatodik legjobb arányú – írja a Portfolio.
A Nemzeti Energiastratégia 2030 (NE 2030) által közölt alábbi grafikon a dekarbonizációs cél elérésének pályáját szemlélteti. Míg Magyarország GDP-je folyamatosan növekedik, addig a végsőenergia-fogyasztás állandó maradhat, és az üvegházhatású gázkibocsátás pedig mérséklődhet.
Magyarország ÜHG-kibocsátásának, egy főre jutó GDP-jének és végsőenergiafogyasztásának várható alakulása 2000 és 2030 között. Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030, Eurostat
2010 óta 22%-kal javult a magyar gazdaság ÜHG-intenzitása, vagyis az egységnyi GDP előállításával járó ÜHG-kibocsátás. A kedvező folyamatot az előzetes 2018. évi kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 4,9% volt, az ÜHG-kibocsátás kb. 0,6%-kal csökkent. Az alábbi grafikon alapján mind az egységnyi GDP előállításához szükséges energia és kibocsátott szén-dioxid egyenértékes is folyamatosan csökkenni fog 2030-ig.
Magyarország energia- és ÜHG-intenzitásának várható alakulása 2000 és 2030 között. Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030, Eurostat
Az atomnak legalább 50%-os szerepet szánnak
Az NE 2030 szerint a nukleáris energiatermelés elengedhetetlen marad. Magyarország villamosenergia-termelésének közel fele származik jelenleg is a karbonsemleges nukleáris energiából. A Paks 1 és 2 párhuzamos üzemidejétől eltekintve, 2040-re már csupán Paks 2-nek köszönhetően a jövőben is fennmaradhat a jelenlegi 50 százalékos arány – folytatja cikkét a Portfolio.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio