NRGreport
Menü

Fontos fejlesztést adtak át a szomszédban – Enyhülhet Magyarország orosz gázfüggősége

Trading | NRGreport, Major András | 2020-01-25 08:49

Több, a magyar gázellátás jövője szempontjából lényeges fejlemény is történt az elmúlt napokban: Horvátországban hivatalosan is átadták azt a kompresszorállomást, amely immár horvát irányból is lehetővé teszi Magyarország felé a földgázszállítást, az Európai Parlament ipari és energiaügyi bizottsága pedig elfogadta az EU kiemelt energiaprojektjeinek listáját, ami a Krk-szigeti LNG-terminált is tartalmazza.

A kedden átadott, 28 millió eurós horvátországi kompresszorállomás-fejlesztés kulcsfontosságú a terv szerint 2021-ben üzembe álló, Krk-szigeti LNG-terminál magyar gázellátásba való bekapcsolásához is. A projekt keretében úszó LNG-terminál épül tároló és visszagázosító egységgel, összekötve a nemzeti gázszállító hálózattal, ami csatlakozik a szlovén, olasz, magyar, szerb és montenegrói infrastruktúrához is.

A korábbi hírek alapján a projekt elsősorban a magyar kormány érdeklődését keltette fel, amely jelentős szerepet szánna a Horvátország felől potenciálisan Magyarországra érkező LNG-eredetű gáznak az ellátás biztosításában. A terminál teljes éves kapacitása 2,6 milliárd köbméter lesz, amiből a magyar kormány mintegy 1,7 milliárd köbmétert importálna Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozatai szerint. Bár ez a mennyiség csak kis részét teszi ki a jelenlegi éves magyar gázfelhasználásnak, ám - például a fekete-tengeri román földgáz szintén tervezett bevonásával együtt - érdemben hozzájárulhatna az ellátás diverzifikációjához, javítva a Gazprommal szembeni magyar alkupozíciót is.

Nem mindenki nézi jó szemmel

Magyarország ugyanakkor nem csupán gázt vásárolna a terminálból, hanem magában a létesítményben is részesedést szerezne. A 25 százalékos kisebbségi részesedésszerzésre irányuló szándékát a kormány már 2019 tavaszán nyilvánvalóvá tette, majd több alkalommal megerősítette, legutóbb január elején Orbán Viktor miniszterelnök. A konkrét tárgyalások azonban értesülések szerint nem haladnak túl jól. A hírek szerint a horvát fél a magyar részesedésszerzés feltételéül szabta, hogy a magyar fél kösse le a kapacitás minimum 25 százalékát, vagyis évi 650 ezer köbmétert. A magyar kormány azonban egyelőre húzódozik ettől, elsősorban a járulékos költségek hatására várhatóan magasabb beszerzési ár miatt. A Bruxinfó értesülései szerint a járulékos költségek csökkentése érdekében szóba került a két ország gázpiaci összekapcsolásának lehetősége is, ebben az esetben viszont a horvát államnak kellene lemondania bizonyos bevételekről.

A projekt előrehaladását helyi ellenállás is lassítja. A megvalósítást ellenzők szerint a létesítmény a tengeri élővilág mellett az ország top turisztikai desztinációjának számító sziget idegenforgalmi vonzerejét is veszélyezteti, ráadásul gazdasági életképességét is megkérdőjelezik. A kritikusok a horvát kormány szemére vetik, hogy a nyilvánossággal mindeddig nem osztott meg megfelelő költség-haszon elemzést. Az igények előzetes felmérését és a kapacitások lekötését célzó open season eljárásban a teljes kapacitásnak mindössze mintegy 20 százalékára, évi 0,52 milliárd köbméterre érkezett ajánlat, az is a horvát állami HEP és az INA részéről. Ezzel szemben a beruházás megtérüléséhez éves szinten legalább 1,5 milliárd köbméteres forgalmat kellene elérnie a terminálnak az Európai Bizottság szerint.

Horvátország jókora gázkészletekkel rendelkezik az adriai és kelet-szlavóniai régióban, a hazai kitermelés pedig a teljes éves országos felhasználásnak közel felét képes fedezni, amivel az ország pozíciója az energiafüggetlenség tekintetében számos EU-tagországénál kedvezőbb. Ezt figyelembe véve a projekt kritikusai számára nem tűnnek meggyőzőnek a zágrábi kabinet beruházás melletti fő érvei, melyek szerint az éves horvát teljes fogyasztás mintegy 80 százalékának megfelelő kapacitású LNG-terminál megépülése elengedhetetlenül szükséges az ország energiabiztonságának, illetve -függetlenségének megerősítéséhez. A horvát gázfelhasználás nagyobb részét, mintegy évi 2 milliárd köbmétert orosz import biztosítja (az ország 2017-ben tízéves hosszú távú gázszállítási szerződést kötött a Gazprommal).

Közös érdek vagy azzal összeegyeztethetetlen?

A héten ugyanakkor egy másik, az LNG-terminál szempontjából fontos fejlemény is történt, miután az Európai Parlament ipari és energiaügyi bizottsága szerdán elfogadta az EU kiemelt energiaprojektjeinek aktuális (negyedik) listáját. A Közép- és Délkelet-Európa gázellátására nézve kedvező diverzifikációs hatására, illetve stratégiai fontosságára tekintettel a projekt már 2013 óta szerepel az Európai Bizottság úgynevezett közös érdekű projektjeinek (PCI) listáján. Az ide sorolt beruházások az EB szerint egyszerre szolgálják az energiabiztonságot és felelnek meg a megfizethető energia, valamint a fenntarthatóság követelményének is, ezért jelentős közösségi támogatásra érdemesek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nevű 30 milliárd eurós alapból. Ha a teljes Parlament is megszavazza a listát (várhatóan februárban) úgy az ezen szereplő projektek a jövőben is támogathatók lesznek uniós forrásból.

A még a régi, Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottság idején született felsorolásban emellett számos egyéb, a földgáz-infrastruktúra fejlesztését célzó beruházás is szerepel, ezért több oldalról erősen kritizálják, mondván, veszélyezteti a 2050-es európai klímasemlegességi cél megvalósítását. A PCI-lista kritikusai szerint a fosszilis, például gázprojektek uniós támogatása egyszerűen nem kompatibilis a 2015-ös Párizsi éghajlatvédelmi egyezménnyel és az EU 2050-es emissziócsökkentési céljával, ezért sokan, így az európai parlamenti képviselők egy része is a lista felülvizsgálatát szorgalmazzák. A támogatók szerint viszont a földgáz középtávon egyfajta hídtechnológiaként megoldást kínálhat a jóval szennyezőbb szén-, illetve ligniterőművek kiváltásával, ráadásul a megújulók terjedésével gyarapodó rendszerszabályozási feladatokban is kiemelten fontos szerepet tölt be.

Mindemellett az Európai Bizottság hosszasan vizsgálta a horvát LNG-projekt állami támogatásának jogszerűségét, majd mindössze 2019 nyarán adott zöld utat az eredeti tervekhez képest több évvel később megvalósuló terminálnak, miután úgy találta, hogy a projekt állami támogatása összhangban van az uniós szabályokkal, és az létfontosságú az ellátásbiztonság, valamint a versenyhelyzet fokozása érdekében. A terminál összességében 233,6 millió eurós beruházási költségéből 100 millió eurót a horvát állam, 101,4 millió eurót az EU, a fennmaradó részt pedig a projektcég LNG Croatia anyavállalatai, a HEP horvát villamosművek és a Plinacro földgáz átvitelirendszer-üzemeltető állja.

Címlapkép forrása: Energyworldmag.com

NRGreport, Major András

NR címlapCímlap

A Tesla titka 2.

Vállalatok Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere | 2020-02-20 05:59
A Tesla titka 2.

bővebben »

Még több cikk »