A 2018 őszétől 2019 őszéig tartó időszak adataiból kitűnik, hogy a hazai termelés a belföldi felhasználás 15 százalékát fedezte. A kedvező piaci árak mellett nőtt a gázimport, amihez az alacsonyabb termelés mellett a tárolói készletezés megemelkedése járult hozzá. A tárolók bővebb feltöltését a térség más országaihoz hasonlóan az orosz-ukrán gázvita indokolta
Az MEKH közleménye meghatározónak nevezi a cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelmét is. A kínálat bőséges volt, a kedvező árak mellett a tárolói töltöttség 97 százalékot ért el Európában.
A MEKH a belföldi fogyasztásra utalva kedvezőnek nevezi az ipari és erőművi felhasználás növekedését. A lakossági fogyasztás bővülése ugyanakkor szerintük azt jelzi, hogy nem elég ösztönzőek a lakossági energetikai beruházások modernizálására tett állami erőfeszítések.
Import- és exportforgalom az elmúlt gázévekben
Forrás: MEKH
A MEKH összesítése szerint a vizsgált időszakban 108 terawattóra (TWh) gáz fogyott Magyarországon. A felhasználás egy ével korábban 106 terrawattórát, két évvel korábban 111 terrawattórát tett ki, a belföldi fogyasztás tehát tavaly nem változott jelentősen. A teljes felhasználás harmadát teszi ki a lakossági igény, amely a reáljövedelmek emelkedése, és a gáz árának más fűtési megoldásokhoz viszonyított jelentős csökkenése miatt nőhet. A jelenlegi árszint tehát kevéssé ösztönöz a földgázzal való takarékoskodásra – olvasható a MEKH elemzésében.
Havi hőmérséklet-korrigált felhasználás gázévenként
Forrás: MEKH