A Fukusima Daiicsi atomerőmű 2011. március 23-án, 12 nappal a cunamit okozó kilences erősségű földrengés után.
Fotó: NUCLEAR AND INDUSTRIAL SAFETY AG/AFP
Miért pont szénerőművet, amikor a világ a karbonsemlegesség irányába próbál vánszorogni? A válasz részben egyszerű – fogalmaz a 444. Emlékezetes, hogy a 2011-ben pusztító földrengés és cunami után leolvadt a fukusimai atomerőmű reaktorblokkja, ezért a Japán kormány kiiktatta az ország energiaellátásának a harmadát ellátó reaktorokat (mostanra már csak az áram alig három százalékát termelik.
Japán mindig is ki volt szolgáltatva a fosszilis tüzelőanyagoknak: jelenleg is az olaj, a gáz és a szén biztosítja Japán energiaellátásának 80 százalékát, a megújulók aránya nem haladja meg a 16 százalékot.
A japán kormány szénerőmű építési tervei már most heves ellenállásba ütköztek. A jokoszukai építkezés miatt például környezetvédő csoportok már perbe is fogták a kormányt. Keresetükben azzal érvelnek, hogy semmilyen hatástanulmány nem előzte meg az engedélyezést, és az új erőmű nem csupán helyben okoz majd légszennyezést, hanem a klímaváltozásra gyakorolt hatásai miatt globális károkat is okoz.
Japán 2013-ban vállalta, hogy 2030-ig 26 százalékkal csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, Ehhez képest – ha a tervezett szénerőművek beindulnak – 2030-ban az áramtermelés negyedét ezek adják majd. A folyamat teljesen ellentétes a fejlett országok terveivel: Franciaország 2022-re, Nagy-Britannia pedig 2025-re ígéri a szénenerőművek teljes kivezetését az energiamixből, de még az Egyesült Államokban is – ahol egyébként Donald Trump folyamatosan lobbizik a széniparért – sorra zárják be az elavult szénerőműveket.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Japán szénfüggősége meglehetősen régi keletű. Az okok a hetvenes évek nagy olajválságára vezethetők vissza, amikor a hirtelen megugró olajárak miatt átváltottak a szénre. "Nagyon bonyolultnak bizonyul feladni egy energiaforrást, amire olyan régóta támaszkodunk" – mondta a New York Times-nak Takamura Jukari, a Tokiói Egyetem klímaszakértője.
Bár a tudományos kutatások szerint akár már 2025-re költséghatékonyabbá válhat a megújulókon alapuló energiatermelés, mint a fosszilisok felhasználása, a japán kormány – úgy tűnik – mégis elkötelezett abban, hogy minél „változatosabb” legyen az energiamixe – írja a 444.
Címlapkép forrása: Greenpeace.org