NRGreport
Menü

MVM – OPUS – MET: a torta tálalva!

Elemzés | NRGreport, Major András | 2020-02-25 05:59

Nem könnyű átlátni a magyar energiaszektort több szinten átrendező, az elmúlt bő két évben megvalósult szövevényes tranzakciók sorozatát, amelynek főszereplői az állami MVM, a német E.On, továbbá az ugyancsak magyar kötődésű, de magántulajdonban álló MET, valamint az Opus. Az NRGreport megkíséreli - a részletekben nem elveszve - áttekinteni a folyamat főbb állomásait, egyben igyekszünk előre jelezni a lezártnak bizonyosan nem tekinthető átalakulás lehetséges folytatásának irányait.

A több szálon futó történet megértéséhez érdemes visszakanyarodni egy, a német energiapiacon is óriásinak számító üzlethez, amelynek keretében az E.On és az RWE 2018 elején megállapodott az Innogy nevű társaság eszközeinek egymás közötti felosztásáról. Az Innogy-t két évvel ezt megelőzően hozta létre az anyacég RWE azzal a céllal, hogy ebbe szervezze ki hálózati, megújulós és energia-kiskereskedelmi üzletágait. Az E.On és az RWE rendkívül bonyolult, részvénykibocsátást és eszközcserét is magába foglaló tranzakciója keretében az Innogy elosztói és fogyasztói megoldások üzletága, valamint egyes villamosenergia-termelési eszközei az E.On-hoz kerültek az RWE közel 76,8 százalékos Innogy-részvénycsomagjának megszerzésével (ezzel az E.On tulajdonrésze az Innogyban 90 százalékra nőtt). Az RWE tulajdonába került ugyanakkor az Innogy mellett az E.On megújuló energia üzletága is, így 16,7 százalékos tulajdonrészével az RWE lett az E.On legnagyobb részvényese (igaz, az RWE kilátásba helyezte a részvénycsomag lehetséges eladását).

Az óriási, több tízmilliárd eurós ügylet hosszas vizsgálatát követően az Európai Bizottság tavaly ősszel engedélyezte, azonban aggályait is jelezte a tranzakcióval kapcsolatban, amely szerinte jelentősen csökkentené a versenyt több ország különféle energiapiaci szegmenseiben. Ilyen terület a Bizottság szerint a magyarországi kiskereskedelmi áram versenypiaci üzletág is, amelyen az érintett társaságok meghatározó piaci részarányt töltenek be, összefonódásuk ezért a testület szerint veszélyeztetné a piaci versenyt. A Bizottság ezért csak úgy hagyta jóvá a tranzakciót, hogy az E.On különböző kötelezettségvállalásokat tett a magyar kiskereskedelmi áram-versenypiaci üzletága értékesítésére vonatkozóan. Ez ugyan egyelőre nem történt meg, noha később e téren is történtek fejlemények, így a közelmúltban, 2020 februárjában az Opus ajánlatot tett az E.On Energiakereskedelmi Kft.-re, annak 22 ezer céges ügyfelével.

Miután az Európai Bizottság rábólintott a német közműcégek között kötött üzletre, az E.On az Innogy-val "automatikusan" utóbbi cég ELMŰ Nyrt.-ben és ÉMÁSZ Nyrt.-ben lévő többségi tulajdonosi részét is megszerezte. Ezzel összhangban, aláhúzva magyar áramszolgáltatói piacépítése stratégiai jelentőségét, az E.On október elején megvásárolta a szintén német EnBW-csoport 27 százalékos Elmű és ÉMÁSZ részvénycsomagját. Ezzel egyébként az EnBW egyben a magyar piacot is elhagyta, stratégiai céljainak megfelelően.

Forrás: E.On

Példátlan megállapodás született

Ezt követően került sor az elsősorban az E.On portfólió-optimalizációs céljai által motivált, de a magyar szereplők érdekeivel is találkozó tavaly őszi, a társaság mellett az MVM-et és az Opust is magába foglaló, hazai viszonyok között mindaddig példátlanul átfogó, eszközértéke alapján százmilliárdos nagyságrendű stratégiai megállapodásra.

A megállapodás értelmében, melyet vélhetően hosszadalmas, az erőviszonyok felbillenésének megakadályozására is irányuló egyeztetés előzött meg:

- az E.On kifejezte vételi szándékát az MVM Elműben és ÉMÁSZ-ban fennálló kisebbségi részesedésének megszerzésére;

- ezért "cserében" ugyanakkor az E.On két magyarországi hálózati cégét értékesíti - az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t az MVM, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t (Titász) pedig az Opus részére;

- továbbá, az E.On a Budapesti Dísz-és Közvilágítási Kft.-ben meglévő 50 százalékos részesedését is értékesíti az MVM-nek;

- mindemellett az MVM pénzügyi befektetőként az E.On Hungáriában, az E.On magyarországi leányvállalatában 25 százalékos részesedést szerez.

Forrás: MVM

Az összetett, várhatóan 2021-ben záruló tranzakció-sorozattal az E.On célja közlése szerint egy kiegyensúlyozott és optimalizált portfólió létrehozása, az Innogy csoport magyarországi integrációja, illetve egy földrajzilag fókuszáltabb működés alapjainak megteremtése.

Ami a magyar felek motivációit illeti, azok nagy vonalakban egybeesnek, akár az államra és az MVM-re, akár a hazai (kötődésű) magánvállalatokról van szó. A tranzakció jó alkalmat jelentett a hazai tulajdon kormányzati stratégiai célok között szereplő erősítésére az energiaszektorban, ami nem megy szembe a kormányközelinek tartott Opus - és történetünkhöz szintén kapcsolódó MET - szándékaival sem, amelyeknek nemzetközi meghatározó szerepre törve folyamatosan keresik a megvásárolható energetikai eszközöket. Ennek megfelelően a villamosenergia-elosztó, hálózatüzemeltető szegmensben érdemben erősödött a magyar tulajdon szerepe az ÉMÁSZ Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. tranzakciójával. Bár a szolgáltatás-kereskedelemben ezzel ellentétes irányú volt a változás, és az Édász, a Dédász, valamint a Titász után az Elmű és az ÉMÁSZ megszerzésével az eddig is meghatározó E.On részaránya tovább nőtt, az Európai Bizottság fent már említett feltételeinek teljesítése ismét a magyar tulajdon előretörését hozhatja a hazai energiaszektorban.

Folytatódhat az átrendeződés

Az E.On ugyanis a magyarországi kiskereskedelmi áram-versenypiaci üzletága értékesítésére vonatkozó vállalásának teljesítése érdekében többkörös pályáztatási folyamatban eladná az E.On Energiakereskedelmi Kft.-t (EKER), mely 22 ezer céges ügyfelet szolgál ki villamos energiával. Itt jön képbe ismét az Opus, amely a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett tájékoztatása szerint 2020 februárjában kötelező érvényű ajánlatot tett az E.On Energiakereskedelmi Kft.-re. Az ajánlatról egyelőre nincs döntés, azt azonban a G7 érdeklődésére az E.On közölte, a cég megvásárlására több ajánlattevő is jelentkezett, az ajánlatok elbírálása pedig folyamatban van. A cég további részleteket nem közölt, azonban a potenciális vevők köre meglehetősen szűk, és az Opus mellett mindent figyelembe véve mindössze legfeljebb a MET vagy az MVM-NKM csoport jöhet szóba.

Az E.On a hazai energiaszektorban tapasztalható nehézségek ellenére szemmel láthatóan hosszú távra tervez Magyarországon, azonban az Európai Bizottság felé vállalt kötelezettség teljesítése további, az E.On Energiakereskedelmi Kft. értékesítésén túli változásokat vetít előre a hazai energiaszektorban. Az RWE-ügylet, majd az azt követő megállapodások révén az E.On tulajdonába került Elmű és ÉMÁSZ ugyanis szintén folytat hazai kiskereskedelmi áram-versenypiaci tevékenységet, márpedig kötelezettségvállalása nyomán ettől elvileg teljes mértékben meg kellene válnia a társaságnak. A hazai portfólióját építő Opus és a MET vélhetően egyaránt jól tudná integrálni ezeket, akár együtt, akár külön-külön, de a hazai tulajdon erősítését stratégiai célként kezelő kormányzati energiapolitikával összhangban az MVM-NKM csoport újabb szerepvállalása sem zárható ki.

Az Opus vevőjelöltként való felbukkanását egyáltalán nem lehet meglepetésként értelmezni azóta, hogy előbb a Mátrai Erőmű, majd az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megvásárlásával a magyar energiaszektor megkerülhetetlen szereplőjévé vált. A Mátrai Erőmű MVM-nek történő 2019 végi eladását követően Gál Miklós, az Opus vezérigazgatója a Portfolio-nak nyilatkozva azt mondta, a társaság nem adja fel energetikai ambícióit, az erőmű értékesítéséből befolyó összeget pedig energetikai beruházásokra kívánják elkölteni, azonban inkább a szolgáltatás és az energiakereskedelem - ezen belül is a földgáz-kereskedelelem - felé nyitnának, akár külföldön is. Szavai szerint emellett azért az energiatermelés területén is jelen kívánnak maradni, ahol elsősorban napenergia hasznosításában terveznek növekedést (a Mátrai Erőmű naperőművei szintén az Opus alapkezelője által kezelt alap tulajdonában maradtak, miután leválasztották azokat a Mátrai Erőműről).

Nem véletlen egybeesés, hogy két évvel korábban a Mátrai Erőművet éppen az E.On németországi gigaügyletének partnerétől, az RWE-től vette meg az Opus. Az RWE már akkor portfólióját optimalizálta, amelyben a magyarországi lignittüzelésű erőműnek a jelek szerint nem szántak szerepet. Az egyik legszennyezőbbnek számító lignitalapú termelés számára már pár évvel ezelőtt sem látszott hosszú, fényes jövő, azonban a szén-dioxid-kibocsátási kvóták azóta bekövetkezett meredek drágulása masszívan veszteségessé tette a tevékenységet, ami után már érthető módon az Opus is szabadulni igyekezett az erőműtől, melyet társadalmi okokra is hivatkozva végül közel 25 év után vett vissza az állam az MVM révén. (Bár annak idején egy hasonló eszközökre specializálódott cseh szakmai befektető csoport, az EPH hajlandó lett volna akár az Opusszal együtt megvenni a Mátrai Erőművet, a két társaság között az erőmű irányításával kapcsolatban felmerült nézetkülönbségek miatt végül kiszállt az üzletből.)

Forrás: Opus Global

Egyesített erők

Az Opus csoport további, vélhetően a kormányzati célokkal is szinkronban lévő szerepvállalása tehát erősen valószínűsíthető, a társaság nem titkolt célja, hogy öt év múlva az E.On és az MVM mellett egyike legyen Magyarország három legmeghatározóbb, legjelentősebb energetikai szereplőinek. Az Opus elsősorban az energia-kiskereskedelmi, illetve hálózatüzemeltetési területen lehet aktív a jövőben, ahol a várhatóan 2020 végén záruló Titász-tranzakciót megelőzően már korábban pozíciót szerzett a társaság a tiszántúli Tigáz Zrt.-be való 2019 nyári beszállásával. A 49,57 százalékos tulajdonszerzés után a földgázelosztó társaság továbbra is a svájci székhelyű MET csoport kötelékében marad, ahová 2017 végén, az olasz ENI-vel kötött, a Tigáz jegyzett tőkéjének 98,99 százalékára vonatkozó részvény-adásvételi megállapodás eredményeképp került.

Forrás: MET

A svájci székhelyű, de erősen magyar kötődésű MET-tel kapcsolatban ugyancsak várható, hogy tovább építik és diverzifikálják portfóliójukat. A vállalat menedzsmentje 2018 nyarán kivásárolta a korábbi tulajdonosokat, többek között a MOL-t, tavaly év végén pedig szingapúri szakmai befektető szerzett 20 százalékos részesedést a cégben. A MET Európa vezető energiakereskedő cégei közé tartozik, a földgáz-, áram- és kőolajpiacok aktív szereplője, leányvállalatai révén számos országban aktív, és az integrált energiavállalat koncepciójuk alapján az értékesítés és trading divízió mellett eszközkezelői üzletággal is rendelkeznek, melyben a Tigázon túl egyebek mellett például a Dunamenti Erőmű, szerbiai szélfarm és naperőmű is található. Nem kizárt, hogy a néhány éves távlatban már a tőzsdére lépést is tervező társaság Magyarországon, az E.On, az MVM és az Opus részvételével zajló piaci átalakulásban is aktív szerepet vállal a közeljövőben - akár az Opusszal együtt, mellyel 2019 közepétől stratégiai partneri kapcsolatban is áll.

Címlapkép forrása: Pexels.com

NRGreport, Major András