NRGreport
Menü

A járvány miatt az üzemanyagárak tovább csökkentik az inflációt

Rezsi | NRGreport | 2020-03-11 07:59

Az élelmiszerárak alakulása lassította az üzemanyagárak inflációcsökkentő-hatását, ami viszont a koronavírus és a szaúdi-orosz olajkonfliktus miatt folytatódik. A járvány viszont az ellátási fennakadások miatt rövid távon árfelhajtó lehet az iparban és az élelmiszeriparban miközben a szolgáltatások, kivált az idegenforgalom területén letöri a keresletet és az árakat - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a statisztikai hivatal kedden kiadott februári inflációs adatait - írja az MTI.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az infláció üteme mérséklődött a januári 4,7 százalékról. Az éves maginfláció 4,1 százalékra, 2012 vége óta nem látott magasságba emelkedett, miután szeptember óta 3,9-4,0 százalék között váltakozott.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a vártnál magasabb februári inflációs adatot és a magas maginflációt a feldolgozott élelmiszereknek, egyrészt a sertéspestishez és a madárinfluenzához köthető sertéshús és baromfihús drágulásával magyarázta, de hozzátette, hogy az év második felében ezek egyre kevésbé jelentenek majd felfelé mutató kockázatot.

A koronavírus miatti bizonytalanság több oldalról érintheti az inflációt. Egyrészt rövid távon az ipari, élelmiszeripari termékeknél árfelhajtó hatással lehet számolni az erős kereslet és a kínálati oldalon jelentkező átmeneti ellátási problémák miatt. Ugyanakkor a szolgáltatásoknál, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, például az utazás és szálláshely-szolgáltatás esetében a kereslet visszaesése árcsökkenést hoz.

Az elmúlt napokban látott olajáresés mindenképpen visszafogja a magyarországi inflációt. Ha a mostani árszint marad, az 0,8 százalékponttal csökkentheti az inflációt. Amennyiben tartósabban ennyibe kerül majd az olaj, mint most, akkor az éves átlagos infláció 3,2-3,3 százalékos lehet, ha a második félévben drágulni fog az olaj, akkor a magyarországi éves infláció 3,4 százalék körül lehet - mondta Németh Dávid.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció továbbra is az inflációs célsávon kívül van, az elemzői várakozásoknál némileg magasabb szinten. Az élelmiszerek ára továbbra is az átlagosnál jelentősen gyorsabban nő. A lassuló áremelkedést az üzemanyagok árának csökkenése hozta. Tekintettel arra, hogy a koronavírus és a szaúdi-orosz olajár-konfliktus miatt az üzemanyagoknál további árcsökkenés várható, ami segíthet az inflációnak visszatérni a célsávba. Az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek, így az MNB márciusi kamatdöntő ülésén a korábbi szigorítást kell szentesítenie, de ennél jelentősebb lépés a koronavírus miatt nem várható. Sőt, némi lazítás sem zárható ki annak érdekében, hogy bővítse a likviditást a piacon, ezáltal csökkentve a koronavírus okozta negatív kockázatokat.

Februárban a vártnál kisebb mértékben csökkent a januári hétéves csúcsot jelentő 4,7 százalékról az infláció - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez kedden eljuttatott kommentárjában. A meglepetést a vártnál gyorsabban dráguló élelmiszerárak okozták, tette hozzá. Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv fölé, 4,1 százalékra emelkedett. Ez indokolttá tette az elmúlt hetekben a swapállomány csökkentését, ami megemelte a bankközi kamatokat, valamint megállította a forint gyengülését. A koronavírus globális terjedése miatt azonban érdemben visszaeshet a külső infláció, a meghatározó jegybankok vezetésével pedig jelentős globális monetáris lazítás kezdődhet, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. 

A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és idei összeomlása miatt az infláció 3,5 százalék közelébe süllyedhet, majd az év végéig tartósan 3,5-4 százalék között ingadozhat, így a 3 százalékos inflációs célt  a korábbi várakozásokkal ellentétben idén nem fogja megközelíteni. Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,4 százalék után.

A CIB Bank elemzői szerint a havi változást alapvetően magyarázó benzinár-zuhanás ellenére a várakozásoknál kisebb mértékben csökkenő  infláció mellett a maginfláció is azt tükrözi, hogy érdemi inflációs nyomás van a gazdaságban. Az árak havi emelkedésében kiemelkedő szerepet játszott élelmiszerek 1,5 százalékos áremelkedése. Ugyanakkor a szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása  is átlagon felülinek bizonyult és nem enyhült a megelőző hónaphoz képest. A forintárfolyam is fontos tényező lehetett, bár a szerepe februárban feltehetően nem erősödött tovább.

Előrejelzésük szerint 2020-ban az éves átlagos infláció emelkedést mutat majd a 2019-eshez képest és jelentős részben az olajár további alakulásától függően az alapforgatókönyvük szerint a 3,5-3,8 százalékos sávban alakulhat.

NRGreport | Forrás: MTI