A környezetbarát csomagoláshoz használt biológiailag lebomló és újrahasznosítható anyagok a legkülönfélébbek lehetnek:
→ bioműanyagok vagy növényi alapú műanyag
→ újrahasznosított papír és műanyag
→ újrahasznosított termékek
A piacon már most is többféle zöld csomagolással találkozhatunk, mutatunk pár példát:
1. Keményítő-alapú bio-alapanyagok: a kukoricakeményítő-alapú csomagolások különösen figyelemreméltó növekedést produkáltak a piacon az elmúlt évtizedben. Noha a műanyag tulajdonságaihoz hasonló attribútumokkal rendelkezik, a kukoricakeményítő-alapú csomagolás sokkal környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyag csomagolás. Rendkívül sokoldalúan alkalmazható – a gyártók felhasználhatják például palackozásra vagy csomagolások alkalmával helykitöltésre.
2. Egyéb növényi alapú bio-alapanyagok: a politejsav, vagyis a PLA, népszerű biológiailag lebontható műanyag, amely tejsavból készül. Használható a hagyományos kőolaj-alapú műanyagok helyett, és általában mezőgazdasági hulladékból, például kukoricából, cukornádból vagy a répapépből származó növényi keményítőből készül. A növényi alapú csomagolóanyagok egyik másik típusa a Coca-Cola által kifejlesztett PlantBottle, amely egyfajta cukornád-alapú PET (poli-etiléntereftalát), valamint a Pepsi növényi alapú palackjai is, amelyek ágas kölesből, fenyő kéregből, kukoricahéjból és más természetes anyagokból készülnek. Ezek a növényi modellek teljesen újrahasznosíthatók és gyorsabban bomlanak le, mint kőolaj alapú műanyag elődeik, habár a végtermék nagyon hasonló a hagyományos PET palackokhoz.
3. Biológiailag lebomló térkitöltő: Az USA-ban már egyre szélesebb körben terjed azoknak a csomagolás típusoknak a tiltása – például éttermi elviteles dobozok, műanyag tányérok és poharak, illetve a törékeny tárgyak szállításakor használt térkitöltő hab – melyek polisztirolból készülnek. A vállalatok a büntetések elkerülésének érdekében olyan alternatív forrásokat keresnek, mint amilyenek például a biológiailag lebomló, keményítőből és búzából származó habok.
4. Hullámosított buborékcsomagolás: bár a hagyományos buborékcsomagolást sokan ismerjük és imádjuk kipattogtatni, de sajnos erősen környezettszennyező, ezért éppen itt az ideje új alternatívát találni helyette. Ez pedig nem más, mint a hullámosított buborékkarton. A hullámkarton kitűnően alkalmas a törékeny tárgyak csomagolására.
5. Gomba alapú csomagolás: A gomba alapú csomagolás egyre népszerűbb a kereskedelmi csomagolások között. Többek között gombából készült csomagolóanyagokkal kezdte el helyettesíteni a polisztirol csomagolásait az IKEA is. A csomagolóanyag előállításához gombatenyészetet vagy a gomba gyökereit használják fel.
6. Újrahasznosított karton és papír: Kevesebb szó esik az olyan már jól bejáratott és rengeteg felhasználási területre megoldást kínáló alapanyagról, mint amilyen az újrahasznosított papír és karton. Ezek a fenntartható forrásból vagy 100%-ban újrahasznosított anyagokból készült csomagolások kiváló választásnak bizonyulnak mind biológiai lebonthatóságuk, mind pedig a környezetre tett hatásuk szempontjából, ráadásul rendkívül széles választékban állnak rendelkezésre.
7. Használat után újrahasznosított műanyagok: Bár a használat után újrahasznosított műanyagok nem biológiailag lebomlóak, mégis védik a környezetet azáltal, hogy csökkentik a magas energiaköltségeket és üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával járó új műanyagok – kőolajból történő – előállításának szükségességét. Azokban az esetekben, amikor az egyéb környezetkímélő csomagolás nem kivitelezhető, az újrahasznosított műanyagok kínálják a legkevésbé környezetterhelő alternatívát.
8. Bio szövet: Az organikus szövetek, például a kender, a len, az újrahasznosított pamut és még a pálma-, banán- és ananászlevél is helyettesíthetik a műanyag zacskókat és tárolókat. Ezek az anyagok 100 nap alatt bomlanak le szemben műanyag zacskókra becsült 500–1000 év helyett.
Címlapkép forrása: Pixabay
NRGreport
