NRGreport
Menü

Már azzal is szennyezi a környezetet, ha kibont egy műanyag palackot

Fenntarthatóság | NRGreport, Nagy Nikoletta | 2020-03-30 08:17

Azt hinné az ember, hogy jót cselekedik, ha a kiürült műanyagpalackot a szelektív kukába dobja – így már rögtön kisebb a környezeti lábnyoma annak, hogy elfogyasztottuk az üdítőt, nem igaz? Egy friss kutatás szerint annyira nem, méghozzá azért, mert már a palack kinyitásával is mikroműanyagoknál is kisebb műanyagdarabkákat küldünk a levegőbe – az, hogy pontosan mennyit, sok mindenen múlik.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Newcastle-i Egyetemtől, a Flinders Egyetemtől és a Kínai Tudományos Akadémiától arra világított rá, hogy nemcsak azzal van baj, hogy a műanyagpalackok a hulladékba kerülnek, hanem azzal is, hogy amikor kibontjuk őket, vagy bármilyen módon megsértjük a felületeket, mikroműanyagoknál is kisebb darabkákat küldenek a levegőbe, amelyeknek egészségkárosító hatását még mindig nem értjük teljesen. A szakértők nemcsak a műanyagpalackokat, de más műanyagborítást is megvizsgáltak modern eszközökkel aszerint, hogy amikor megsértjük őket, mennyi műanyag jut a levegőbe belőlük.

A kutatók minden egyes kísérlet előtt és után lemérték az anyagok súlyát, és olyan precíz eszközökkel figyelték meg a változásokat, mint egy kvarckristályos mikromérleg, vagy egy pásztázó elektronmikroszkóp. Ezekkel már tényleg nüansznyi különbségeket is fel lehet tárni.

A kísérletek között szerepelt a csokipapír feltépése, a nejlonzacskó elvágása és a műanyagpalack fedelének kinyitása is. Az eredmények azt mutatták, hogy minden három méternyi műanyag után átlagosan 10-30 nanogramm még a mikroműanyagnál is kisebb műanyagrészecskét „adunk” a környezetnek. Hogy össze lehessen hasonlítani: ha szívószálból szeretnénk összehozni egy mikroműanyagnyi mennyiséget, akkor 150 ezer kilométernyi szívószálat kellene felvágnunk, ami pedig már elérne egészen a Holdig.

Semmiségnek tűnik, pedig a mikroműanyag-szennyezéssel, ami a ruháinkból, a tisztálkodó szereinkből és ezekhez hasonlókból minden nap a környezetbe kerül, előbb-utóbb összeadódik, és komoly problémát okoz. Az elmúlt években került előtérbe a mikroműanyag-szennyezés, mint a láthatatlan mumus, mivel olyan használati tárgyainkban is benne van, amiről nem is gondoltuk volna, hogy környezetszennyező lehet. A mikroműanyagokról ráadásul még nem tudjuk, pontosan hogyan is károsítják az emberek és állatok szervezetét.

2060-ra, úgy gondolják a szakértők, 265 millió tonna műanyaghulladék lesz az óceánjainkban. 13 százaléka mindennek 5 milliméteres vagy kisebb lesz – ezek azok, amelyeket az állatok könnyedén lenyelnek, és rajtuk keresztül visszakerülhet a mi szervezetünkbe is.

A műanyagpalack kinyitása ráadásul nagyobb műanyagdarabkákat engedett szabadjára, mint, tegyük fel, a zacskó széttépése, így erre fokozottabban kellene figyelnünk – leginkább azzal, hogy nem használunk ilyen palackokat egyáltalán.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport, Nagy Nikoletta | Forrás: Sciencealert.com