Egy ideje már ismert, hogy az ÁKK zöld kötvény kibocsátására készül, az idei finanszírozási tervben egymilliárd eurós összeg szerepelt, amit ebben a formában szeretnének bevonni. A kibocsátás a tervek szerint japán jenben, kínai jüanban vagy euróban várható. A befektetői találkozókon felmérik a piaci igényeket, aztán a visszajelzések függvényében döntenek a tranzakció részleteiről.
De miben más egy zöld kötvény, mint a többi állampapír. Egyelőre a világon is gyerekcipőben jár ez az eszköz, melynek a lényege, hogy KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOKAT FINANSZÍROZNAK BELŐLE. Vagyis az ezekből a kötvényekből befolyó források dedikáltan olyan intézkedésekre mennek el, melyek csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, javítják a fenntarthatóságot. Ezzel direkt olyan befektetőket lehet megcélozni, akik sokat adnak a fenntarthatóságra. Ma már vannak külön zöld kötvényekre delegált alapok, benchmarkok, ezeket célozzák a kibocsátásokkal. A kibocsátók között egyelőre a vállalatok járnak élen, de önkormányzatok és nemzetközi szervezetek is bocsátottak már ki zöld kötvényt. EZEKNEK A KÖTVÉNYEKNEK A KAMATA ÁLTALÁBAN MAGASABB, MINT A HASONLÓ FUTAMIDEJŰ HAGYOMÁNYOS ÁLLAMPAPÍROKÉ, EZ A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ÁRA. EMELLETT EGY SPECIÁLIS BEFEKTETŐI KÖRT LEHET MEGSZÓLÍTANI EZEKKEL A PAPÍROKKAL, AMIVEL A TULAJDONOSI KÖRT LEHET DIVERZIFIKÁLNI.
A zöld kötvényből származó bevételt hat területen használná fel Magyarország:
→ Megújuló energiaforrások
→ Energiahatékonyság
→ Területfejlesztés
→ Hulladék- és vízkezelés
→ Környezetbarát közlekedés
→ Alkalmazás a klímaváltozáshoz
Ma már a legtöbb nagy alapkezelőnek és befektetési banknak van zöld kötvényekbe fektető alapja, ezek vásárolnak ilyen eszközöket. Emellett nyugdíjalapok is befektetnek a szegmensben, ma már a zöld kötvények piaca megközelíti a 350 milliárd dollárt – folytatja a Portfolio cikke, további fontos részletekkel.