NRGreport
Menü

Ambiciózus energia- és klímapolitikai tervet prezentált Németország

Fél év csúszással Németország benyújtotta a 2030-ig szóló energia- és klímapolitikai terveit az Európai Bizottságnak. A célok megvalósíthatóságát több oldalról is kritikák érték, melyek szerint a megújulók - különösen a szélenergia - terjedésének elősegítése érdekében további lépéseket kell tennie az országnak.

A Portfolio írása szerint a több szempontból példaértékűnek tartott német energiaátmenet a 2020-ra kitűzött célok egy részét sem hozza, de közben Berlin több, a klímaügy szempontjából fontos döntést hozott, a méretes gazdaságélénkítő csomag nagy részét a klímacélok elérésére különítette el, nemzeti hidrogén stratégiát hirdetett, és elvetett pár, a nap- és szélenergia telepítését lassító akadályt.

A berlini kabinet feltűnő csendben küldte el Brüsszelbe a maga új és ambiciózus célokban bővelkedő Nemzeti Energia- és Klímatervét miközben az ugyanazon a napon, június 10-én elfogadott, 7 milliárd eurós nemzeti hidrogén stratégiáját büszkén jelentette be a világnak. Az EU tagállamainak 2019 december végéig kellett volna elkészíteniük és benyújtaniuk a saját Nemzeti Energia- és Klímaterveiket (NEKT), azonban ezt számos ország csak jelentős csúszással tette meg, az ír NEKT-re pedig még mindig várnak Brüsszelben. A német klímaterv benyújtásának csúszását a tavaly szeptemberben elfogadott német szénkivezetési terv, valamint a helyi klímavédelmi törvény sajátságaival indokolta a gazdasági tárca, ahogyan az első verzióhoz képest új elemek bekerülését is. (A német klímatörvény szerint a 2030-at követő évek kibocsátáscsökkentési céljait 2025 után határozzák majd meg, összhangban az EU 2050-es klímasemlegességi céljával.)

A tízéves német terv a szállítási, építőipari/ingatlan, agrár, ipari, energia és hulladékkezelési szektorokban végrehajtandó számos intézkedést tartalmaz, jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési célokkal minden szektorra vonatkozóan. Ezen kívül a szállítási és a fűtési ágazat számára külön 25 euró/tonnás tarifát vezet be a szén-dioxid-kibocsátás után 2021-től. Mindemellett a NEKT-be bekerült egy, az energiahatékonyságra vonatkozó konkrét célérték is, eszerint Berlin 2030-ig 30 százalékkal csökkentené az energiafogyasztást 2008-hoz képest. A terv első verziójához képest jelentősnek mondható új elemek ellenére a dokumentum legfontosabb célszámai változatlanok maradtak.

Ezek szerint Németország 2030-ig legalább 55 százalékkal mérsékelné üvegházgáz-kibocsátását 1990-hez képest - tavaly ennek mértéke 35,7 százalékot ért el. A megújuló energiaforrások arányát a végső energiafogyasztáson belül 30 százalékra emelnék - 2019-ben ez 17,5 százalék volt (14,7% a primer energiafogyasztásban), a villamosenergia-szektorban viszont már 40 százalékot tett ki.

A stratégia fontos részletei és az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések, illetve szakértői kritika Major András cikkében olvashatóak a Portfolio-n.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport | Forrás: Portfolio