NRGreport
Menü

2020 a gyorsan változó fogyasztói szokások éve

A COVID-19 világjárvány kitörését megelőzően már formálódó fogyasztói trendek tovább erősödtek és afelé fogják mozdítani a kereskedő vállalatokat, hogy új alapokra helyezzék üzleti tevékenységüket. A felmérés válaszadói egyértelműen leteszik voksukat a fenntarthatóság és az állampolgári kötelesség mellett.  - írja a PwC közleménye.

„Jelenleg sem globális, sem helyi szinten nem látható, hogy meddig áll fenn a COVID-19 által okozott bizonytalanság. A fogyasztói piac szereplőinek több forgatókönyvet kell készíteni és felkészülni azokra. Egyértelmű előnyben vannak most azok, akik képesek voltak egyik napról a másikra online üzletmenetre átállni. Emiatt a többi piaci szereplőre erős nyomás nehezedik: a túléléshez új értékesítési csatornákat kell találniuk, és kommunikációs stratégiájukat is meg kell változtatniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók a megváltozott körülmények között se távolodjanak el tőlük” – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletág cégtársa.

A PwC 11. Global Consumer Insights Survey című kiadványában közzétett két felmérés a városi fogyasztók vásárlási szokásait és magatartását vizsgálja a COVID-19 világjárvány kitörése előtt és után, valamint azt, hogy a globálisan bekövetkező törés milyen módon idézte elő a digitális élet gyorsabb elterjedését.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a világjárvány, és az ebből fakadó társadalmi távolságtartás következtében alapvetően megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, étkezéssel, kapcsolattartással és egészségvédelemmel kapcsolatos szokásai.

Módosult vásárlási szokások

A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás minden vonatkozásban, így az élelmiszer-vásárlási szokások terén is jelentős változást hozott. Annak ellenére, hogy a legtöbben a bolti vásárlást választják, a fogyasztók több mint harmada (35%-a) online vásárol élelmiszert, és ezen vásárlók 86%-a gondolja úgy, hogy a korlátozó rendelkezések megszűnése után is megtartja ezt a szokását. A nem élelmiszertermékek esetében a világjárvány előtt még az offline vásárlás volt meghatározó. Akkor a fogyasztók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy napi vagy heti rendszerességgel vásárol hagyományos üzletekben, és az esetek 30%-ában mobiltelefonról, 28%-ában számítógépről és 15%-ában intelligens személyi asszisztens segítségével intézi vásárlásait. Azóta a nem élelmiszertermékek terén lényegesen megnövekedett az online vásárlás aránya (mobiltelefonról 45%, számítógépről 41%, tabletről 33%), ez a trend Kínában és a Közel-Keleten kifejezetten erőteljes, ahol a válaszadók 60%-a illetve 58%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban vásárol mobiltelefonról.

Megnőtt a biztonság, védelem és az egészségügy fontossága

Mindenki jobban vigyáz magára, és a városi fogyasztók 51%-a egyetért vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a COVID-19 járvány miatt fokozottabban figyel mentális egészségére és jóllétére, testi egészségére és étkezésére.

A járvány kitörése előtt végzett kutatásunk során, amikor megkértük a városi lakosokat, hogy nevezzék meg a három legfontosabb okot, arra vonatkozóan, hogy miért laknak városban, az munkahelyi lehetőségeket (31%), a biztonság és védelemi szempontokat (27%) és az egészségügyet (19%) jelölték meg. A világjárvány kitörése után a megkérdezett városlakók 49%-a jelölte meg a biztonság és védelmet, 45%-a az egészségügyet és szintén 45%-a a munkahelyi lehetőségeket. Ez azt mutatja, hogy az életminőség szempontjából ez a két tényező az munkához való jutási lehetőségekkel szinte azonos fontosságúvá vált számukra a pandémiás helyzet hatására.

A fogyasztók és a fenntarthatóság

Felmérésünk válaszadói egyértelműen leteszik voksukat a fenntarthatóság és az állampolgári kötelesség mellett. A világjárvány előtti felmérésekben például világszerte a válaszadók 45%-a nyilatkozott úgy, hogy amikor csak lehet, kerüli a műanyagok használatát, 43%-uk elvárja a vállalatoktól, hogy felelősséget vállaljanak az általuk okozott környezeti hatásért és 41%-uk szeretné, ha a kiskereskedők nem műanyag zacskókba és csomagolóanyagokba csomagolnák a romlandó árut. Érdekes módon, arra a kérdésre, hogy véleményük szerint a városukban ki tudja a fenntartható magatartásformákat leginkább elősegíteni, a fogyasztók 32%-a az államot nevezte meg, második helyen az „én, a fogyasztó” áll, 20%-uk jelölte meg ezt a lehetőséget és 15%-a a „termelő vagy a gyártó” választ. A fogyasztók adataik megosztására való hajlandóságát vizsgáló kérdésre a válaszadók 49%-a nyilatkozta azt, hogy készek megosztani adataikat, amennyiben ezzel hozzájárulhatnak városaik jobbá tételéhez.

„Amellett, hogy bizonyos trendek már jó ideje erősödnek, a felmérésünk azt mutatja, hogy a világjárvány fokozta a fogyasztók átláthatóság, fenntarthatóság és kényelem iránti igényét. A legnagyobb előnyt azok a vállalatok fogják megszerezni, amelyek elnyerik a fogyasztók bizalmát, nem sajnálják a zökkenőmentes és zavarmentes vásárlási élmény eléréséhez szükséges befektetést, illetve prioritásként kezelik a fogyasztók egészségét és biztonságát” - mondta Mekler Anita.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport | Forrás: NRGreport