Fenntarthatóság

Cápák millióit ölik meg azért, hogy ez a kozmetikai alapanyag elkészülhessen

Stuth-Nagy Niki | 2020.09.04. 03:00

A kozmetikai termékek kedvelt alapanyaga a szkvalén, csak az a baj vele, hogy mélytengeri cápákat kell leölni ahhoz, hogy belekerülhessen a hidratáló krémünkbe. Számukra ráadásul ez egy halálos ítélet, mivel egyébként is nehezebben szaporodnak, mint a szintén túlhalászott, sekélyebb vizekben élő társaik.

A szkvalén egy olyan alapanyag, ami rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, fontos alapanyaga például a hidratálókrémeknek és az arcápolóknak is, mivel olajtartalma miatt kifejezetten jól hidratál. Még azokba a természetes termékekbe is gyakran belekerül, amelyek magukat fenntarthatónak, környezetbarátnak reklámozzák. Pedig ezért a szkvalénért nagy árat kell fizetni – na persze nem nekünk, hanem annak az állatnak, amelyből az anyagot kinyerik.

Ezek pedig a cápák, hiszen a szkvalén tulajdonképpen a cápafélék májának kivonata. Becslések szerint évente nagyjából 2,7 millió cápát ölnek le csak a májukból készített olajért, nem csoda hát, hogy a cápák 30 százalékát már a kihalás fenyegeti. Még ennél is nagyobb probléma, hogy a kozmetikai célú halászat a cápáknál leginkább a mélytengeri fajokat fenyegeti, mivel az ő májuk a leggazdagabb olajban, ami segít nekik a víz alatt maradni.

A szkvalén kinyeréséért zajló vadászat miatt már több cápafaj került a veszélyeztetettség szélére. A Shark Allies szerint ezek a mélytengeri cápák azért különösen érzékenyek, mert egyébként sem a legjobbak a szaporodásban, nagyon alacsony a reprodukciós potenciáljuk. A túlhalászat ezt úgy tudja rontani, hogy kiveszi a populációból a párosodásra már megérett, fiatal hímeket, ezeknek általában ugyanis nagyobb és olajban gazdagabb a májuk.

A nyelőcápa és a portugál cápa két olyan faj, amit nagyon érint a szkvalén miatti halászat. Ezeket a cápaféléket, valamint a legtöbb más cápafajt is érinti az egyébként tápanyagban szegény cápauszony miatti halászat, és a cápahúst is el tudják adni a piacon, annak ellenére, hogy nincs nagy értéke.

Érdekes, hogy a szkvalént nemcsak cápamájolajból, hanem növényi forrásokból is ki lehet nyerni: az olívabogyó például jó forrása a vegyületnek, de ugyanígy búzacsírából, amarántmagból és rizskorpából is lehet belőle szerezni. Az egyetlen probléma, hogy ezekből nagyjából 30 százalékkal drágább kisajtolni a vegyületet, mint a cápák májából. A szkvalén még így is elég drága, 3500-4000 forintnak megfelelő dollárba kerül kilója. Sok kozmetikai vállalat nem is tudja, hogy milyen forrásból kapja meg a szkvalénadagját, ezért nem is tünteti fel a termékein, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy az anyag cápából, vagy növényi forrásokból érkezik.

Az Európai Unióban terítéken van, hogy a cápaforrásból beszerezett szkvalént kötelező legyen feltüntetni a kozmetikai termékeken, egyelőre azonban ez még nem olyan szabály, amit kötelező betartani. 2006-ban az EU betiltotta a mélytengeri cápák halászatát az Atlanti-óceán északkeleti területein, ez azonban még nem jelentett túl nagy előrelépést. Az Európai Parlament egy 2015-ös állásfoglalási indítványában még mindig aggályosnak tartja, hogy az ázsiai kozmetikai piacon széles körben használják a vegyületet, méghozzá nem növényi forrásból. Európában azonban a kampányok hatására némileg csökkent a szkvaléntartalmú kozmetikai szerek használata.

A Shark Alliance most a szkvalénkereskedelem ellen indított világméretű kampányt: a weboldalukon megjegyzik, hogy egy tonnányi szkvalénért 2500-3000 cápát kell leölni, ami elképesztően le tudja csökkenteni a mélytengeri fajok egyedszámát. A szervezet azt szeretné elérni, hogy világszinten tilos legyen a mélytengeri cápák halászata – ha másért nem, a szkvalénért biztosan.

  Stuth-Nagy Niki
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.