NRGreport
Menü

Kihívás előtt állnak a városépítészek: ajánlás készült a budapesti területek csapadékvíz felhasználásához

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet, ezért Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója saját módszertant dolgozott ki azon budapesti területek azonosítására, ahol a csapadékvíz felhasználása sikerrel alkalmazható lehetne.

A fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás alkalmazása egyes országokban már kialakult gyakorlattal rendelkezik új beépítések esetén, a meglévő városi környezetbe való integrálása ugyanakkor kevésbé vizsgált és meglehetősen nagy körültekintést igénylő feladat. E hiányosságok pótlására Csizmadia Dóra tájépítész, a SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola PhD-hallgatója hazánkban elsőként vizsgálta meg a fenntartható csapadékvíz-kezelés módszereinek és eszközeinek városi alkalmazhatóságát a területhasználattal való összefüggésben.

Mint az a vizsgálat során kiderült, Budapest egyes városépítészeti zónái eltérő jellemzőket mutatnak. „Míg a kertvárosi zónában és a lakótelepek esetében a szikkasztás és vízvisszatartás bír magas potenciállal, addig a hegyvidéki és Duna-menti zónában többnyire csak a vízvisszatartás alkalmazására van lehetőség. A történelmi városmag esetében pedig gondolnunk kell a csatornahálózat túlterheltségére és a magas burkoltságból fakadó hősziget-effektusra, így ezen a területen a párologtatás és a vízvisszatartás bír kiemelt jelentőséggel” – mutat rá eredményeire a fiatal kutató. A nagyléptékű térképes vizsgálatot az Őrmező lakótelepre készített modellszámítás egészíti ki, mely bemutatja a kék-zöld infrastruktúra elemek városi lefolyásra és városklímára gyakorolt hatását.

A vizsgálat során fény derült ugyanakkor arra is, hogy a fenntartható budapesti csapadékvíz-gazdálkodás akadályai nemcsak pénzügyi vagy műszaki problémákban, hanem a jogi és intézményi rendszerben rejlenek, amik egyébként egybevágnak a nemzetközi tapasztalatokkal is. Ebből fakadóan szükség van a témához kapcsolódó jogi fogalmak és felelősök, valamint a tulajdonosi és a fenntartói háttér tisztázására, ugyanakkor kiemelt jelentőséggel bír a szakirányú tudás fejlesztése és az ingatlantulajdonosok bevonása, ösztönzése és támogatása is.

Ahhoz, hogy hogyan tudjuk otthonunkban a megfelelő módon gyűjteni és megtartani a lehulló csapadékot, egy korábbi cikkünk nyújt segítséget.

NRGreport | Forrás: Csizmadia Dóra