NRGreport
Menü

Csökkentette CO2-kibocsátását és elektromos buszok beszerzésére készül a BKV

Fenntarthatóság | Major András | 2020-09-28 05:00

Jelentősen javult a BKV Zrt. energiafelhasználásának hatékonysága, szén-dioxid-kibocsátása pedig érdemben csökkent az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően. A közlekedési vállalat teljes energiafelhasználása 2,7 százalékkal, szén-dioxid-kibocsátása pedig 3,9 százalékkal, 2,9 ezer tonnával csökkent az elmúlt három évben, miközben a cég tevékenysége új, magasabb szolgáltatási színvonalú villamosított vonalak üzemeltetésével is bővült – tájékoztatta a társaság az NRG Reportot. A BKV CO2-kibocsátásának többségét adó buszflotta is átalakult az elmúlt időszakban, és jelenleg is dolgoznak egy nagyságrendileg 60 darabos elektromos autóbusz beszerzési eljárás előkészítésén.

Talán az egyik legérdekesebb, a BKV által az elmúlt időszakban végrehajtott energetikai beruházásokat a metrófejlesztések képviselik. Az M2 metróvonal 2016-os felújításához, az új metrójárművek beszerzéséhez és az új biztonsági berendezések telepítéséhez kapcsolódóan a fékezési energia visszatáplálását lehetővé tevő rendszert is kiépítettek, ami a vontatási villamosenergia-fogyasztásban és az úgynevezett segédüzemi fogyasztásban is megtakarítást eredményezett. A segédüzemi rész rekonstrukciójakor viszont olyan berendezéseket is beszereltek, melyek többlet villamosenergia-fogyasztást eredményeztek, így tisztán csak a vontatási villamosenergia-megtakarítás mutatható be. További megtakarítást eredményezett ugyanakkor az automatikus vonatvezetés alkalmazása is, amely az optimalizált indítási, kifuttatási és fékezési jelleggörbék révén a szükséges, de minimális energiafelhasználás szempontját szem előtt tartva „vezeti” a szerelvényeket.

Negyedével mérséklődött az áramigény

A villamosenergia-visszatáplálás (úgynevezett rekuperáció) eredményeként elért megtakarításnak köszönhetően jelentősen, hozzávetőlegesen 23,35 százalékkal, 518,4 kWe-vel csökkent a teljesítményszükséglet a kelet-nyugati vonal rekonstrukciója előtti három év és a rekonstrukció utáni (próbafuttatások nélküli) első év összehasonlítása alapján, illetve az előző években a vonalon közlekedtetett orosz szerelvények fogyasztási adatait bázisnak tekintve. A megtakarítás mértékét jelzi, hogy ezzel a teljesítménnyel közel 2000 darab átlagos fogyasztású háztartás éves villamosenergia-igénye biztosítható.

Nem csak az M2 esetében történtek ilyen beruházások. Az M3 metró ütemterv szerint haladó felújítása eredményeképpen már ezen a vonalon is korszerű, rekuperációra alkalmas járművek közlekednek. A felújítást követően a társaság tetemes, 20-25 százalékos villamosenergia-igény csökkenést prognosztizált a felújítást megelőző, változatlan forgalmi teljesítményhez képest.

A fejlesztésekkel elérhető energiahatékonyság-javulás mértékét az egyes rendszerelemek műszaki tulajdonságai határozzák meg, amely a korszerű jármű, az infrastrukturális rendszerelemek jó hatásfoka és optimális szabályozása révén, valamint a hatékony menetrend együttműködésével maximalizálható. Bár a BKV erősen törekszik a járműpark korszerűsítésére, a beruházási források ezt csak korlátozottan teszik lehetővé. Európai uniós támogatásból ugyan az elmúlt időszakban új villamosokat és trolibuszokat is üzembe helyeztek Budapesten, de ezen forrás többszörösére lenne szükség a járműpark teljes megújulásához.

A napenergia is bekerült a mixbe

Ami kifejezetten a BKV által üzemeltetett járművek energiafelhasználását illeti, azt elsősorban a BKK Zrt. megrendelései határozzák meg, de jelentősen befolyásolja számos külső tényező is, például a külső hőmérséklet, a kiszolgált viszonylatok változásai és a városban kialakuló forgalmi viszonyok. A járművekhez nem köthető energiafelhasználás a megrendelt forgalmi teljesítménytől minimálisan függ, ebben az esetben a külső hőmérséklet változása az, ami érdemben változást tud okozni az energiafelhasználásban. A létesítmények üzemeltetésében a társaság összesen közel 100, energiahatékonyságot érintő intézkedést - fűtéskorszerűsítéseket, nyílászárócseréket, világításkorszerűsítéseket, napkollektor- és napelem-rendszerek építését - valósított meg 2017 óta, az ezektől várható éves energiamegtakarítás mértéke pedig ugyancsak jelentős, 9,2 GWh, amely több mint 2000 magyar háztartás összesített éves fogyasztásának felel meg.

Visszatérve a járművekhez, az üzemeltetett közlekedési eszközök fajlagos energiafelhasználása a szolgáltatási színvonal növekedése mellett is csökkent. A férőhely-kilométerre vetített fajlagos energiafelhasználás a villamos ágazat esetén 7,31 százalékkal, a metró ágazat esetén pedig 16,88 százalékkal mérséklődött az elmúlt három évben.

A közösségi közlekedés végső energiafelhasználásából a buszok 62,22 százalékkal, a metró 16,01 százalékkal, a villamosok 19,31 százalékkal, míg a trolik 2,45 százalékkal részesültek. Ettől értelemszerűen jócskán eltérő képet kapunk, ha a végső energiafelhasználást primer energiára átszámolva vizsgáljuk. Ebben az esetben a buszok részaránya 35,2 százalék, a metró 27,5, a villamosok 33,1, a trolik pedig 4,2 százalékot képviselnek. Az egyes ágazatok a BKV teljes CO2-kibocsátásának 54,6 (buszok), 19,2 (metró), 23,2 (villamos), illetve 2,9 százalékát (troli) teszik ki, figyelembe véve azt a tényt, hogy az elektromos meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása az erőművekben történik és nem a helyi közlekedésben.

Megújuló buszpark

A társaság üvegházgáz-emissziójának több mint feléért felelős autóbuszok járműállományában az elmúlt években szintén jókora átalakulás ment végbe Az elmúlt tíz évben 285 darab új, a BKV üzemeltetésébe tartozó autóbusz forgalomba állítása történhetett meg. Jelenleg a BKV mintegy 1000 darabos gumikerekes járműállományának gerincét mintegy 500 darab használt állapotban, illetve újként, még a 2000-es évek közepén beszerzett, tíz és húsz év közötti életkorú dízel autóbusz képezi.

A hagyományos dízelhajtású modellek mellett a cég egy több mint 40 darabból álló, Volvo 7700 és 7900 típusú modellekből álló dízel-elektromos hibrid flottát, Mercedes-Benz és Van Hool szóló modellekből álló komprimált (sűrített) földgázzal üzemelő, azaz CNG meghajtású állományt, továbbá húsz darab tisztán elektromos meghajtású, hazai gyártású Modulo C68e alkotta szériát is üzemeltet, nem beszélve az önjáró képességgel is rendelkező Solaris-Škoda Trollino trolibuszokról. Az autóbusz-ágazat járműparkjában így szinte minden technológia jelen van. A társaság legutóbb 2015-ben szerzett be elektromos autóbuszokat, de jelenleg is dolgoznak egy nagyságrendileg 60 darabos elektromos autóbusz beszerzési eljárás előkészítésén.

Az új és használt járművek beszerzésével, valamint a korszerűtlen, magaspadlós modellek folyamatos, programszerű kivezetésével az állomány átlagéletkora jelentősen csökkent, miközben a klímaberendezéssel is felszerelt, magasabb komfortszintet jelentő korszerű, alacsonypadlós járművek aránya is folyamatosan nőtt: így a 2013-as 30 százalékos részarányról 89 százalékra emelkedett az alacsonypadlós buszok flottán belüli részaránya. A megújulás eredményeképpen ugyanakkor a flotta – ahogyan ez az emissziós érték alakulásában is tetten érhető - környezetkímélőbbé is vált. Az évek során az állományból a BKV teljesen kivezette a besorolás nélküli, korszerűtlen típusokat, és ma már a teljes buszflotta mintegy háromnegyedét az Euro III-nál magasabb besorolású, akár zéróemissziós járművek képezik, míg az állomány több mint 20 százalékát a legkorszerűbbnek mondható Euro VI-os dízelmotorral szerelt típusok adják.

Energiahatékony Vállalat

A BKV számára az energiahatékonyság javítása egyértelműen prioritás; energiafelhasználásának optimalizálásához a társaság beszerzéseire, beruházásaira és irányítási rendszereinek működésére vonatkozó meglehetősen szigorú belső szabályai adnak keretet, amelyet mindemellett számos egyéb külső tényező, például az energia tőzsdei ára is befolyásolhat. Ezért, az energiaárak és az euró/forint árfolyam változásai miatt nem áll fenn egyenes arányosság a költségek és az energiafelhasználás között, a társaság összesített energiaköltségeiben pedig egyes években csökkenés, másokban viszont emelkedés tapasztalható.

A BKV Zrt. energiagazdálkodási tevékenysége évtizedek óta szigorúan szabályozott keretek között zajlik, melyet a 2015. évi LVII. energiahatékonyági törvény megjelenését követően, a társaságnál 2016-ban bevezetett ISO 50001 szabvány szerinti Energiagazdálkodási irányítási rendszer (EgIR) is erősített. Az EgIR keretében év közben rendszeresen felülvizsgálják az energia felhasználásának és ebből adódóan az emisszió csökkenésének lehetőségeit. A társaság az energiafelhasználását közel 800 darab szolgáltatói mérőn keresztül méri, melyek adatai alapján az összesített energiafelhasználás csökkenő trendet mutat. Az energiafelhasználásukat érintő beszerzések során külön szempontként jelenik meg az energiahatékonyság mint elvárás; a társaság anyagi lehetőségeit figyelembe véve törekszik a legjobb ár-érték arány kialakítására.

Az M2 metrófejlesztési projekttel, illetve az ennek köszönhető kimutatható villamosenergia-megtakarítással a BKV Zrt. pályázott a Virtuális Erőmű Program „Energiahatékony Vállalat” díjára is. A BKV a 2013-ban bevezetett Hatékonyságjavító Projektjeivel összhangban évről évre részt vesz az Európai Bizottság által is elismert, legnagyobb szakmai és társadalmi összefogással rendelkező kelet-közép-európai energiahatékonysági programban, a Virtuális Erőmű Programban, így egyebek mellett a fenti fejlesztés által elért megtakarítás is bekerült a VEP összesített mérlegébe. A BKV Zrt. a VEP pályázatain 2014-ben, 2017-ben, 2018-ban 2019-ben, és 2020-ban elnyerte az „Energiatudatos Vállalat” címet, 2016-ban pedig az „Energiahatékony Vállalat” díjat.

 

Ábrák forrása: BKV Zrt.

Címlapkép forrása: Pixabay

Major András