NRGreport
Menü

Végre egy kis jó hír: 48 állatfajt mentettünk meg a kihalástól

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2020-10-05 06:00

Nap mint nap olvasni a természet- és környezetvédelmi kudarcokról – szerencsére azonban van sikertörténet is, amiről be lehet számolni.

Erdőtüzek Amerikában, bozóttüzek Ausztráliában, kihalás szélére sodort állatfajok, sőt, növényfajok is (igen, őket sem kíméljük), a környezetszennyezés és természetpusztítás miatt állatokról ránk ugró vírusok, emberek tízezreit gyilkoló légszennyezés, megállíthatatlanul melegedő világ és emelkedő tengerszint – ilyen hírekkel minden egyes nap tele van az internet, pontosan tudjuk, hogy milyen nagy veszélyben van a bolygónk és az élővilág is, méghozzá miattunk. Akadnak azonban sikertörténetek is: ilyen például az, hogy már 48 állatfajt sikerült visszahoznunk a kihalás széléről.

A Conservation Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint 1993 óta 32 madár- és 16 emlősfajt mentettek meg a természetvédők a kihalás széléről. Ezek az állatok már nem léteznének, ha nem kezdtünk volna természetvédelmi reformokba – persze ugyanígy érdemes azt is megjegyezni, hogy nagy részük az emberi tevékenység hatására kezdett el fogyatkozni is, így gyakorlatilag csak azt hoztuk helyre, amit majdnem véglegesen elrontottunk korábban.

Az állatfajok a Biológiai Sokszínűség Egyezményének (Convention of Biological Diversity) köszönhetik megmenekülésüket, a kutatás az egyezmény 1993 és 2020 közötti tevékenységét nézte át. Az egyezményt egyébként 192 ország írta alá, érdekes, hogy az Egyesült Államok például nincs közöttük.

Az egyezmény bevezetése utáni évtizedekben számos módszerrel próbálták a kutatók megmenteni a fajokat: a madárpusztulások megállításában például az segített sokat, hogy sikerült kordában tartani az invazív fajokat, de sokat számított az is, hogy az élőhelyeket megvédték, és hogy az állatkertekben fenntartották a fajok egyedeinek számát. Az emlősök esetében pedig az volt perdöntő, amikor a vadászatot szigorították, és szigorú szabályokhoz kötötték, de sokat nyomott a latban az állatkerti munka ebben az esetben is.

A megmentett fajok között van mások mellett a Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata), a fekete gólyatöcs (Himantopus novaezelandiae), a Myrmotherula snowi nevű madár, a Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii) és az ibériai hiúz (Lynx pardinus).

A teljesen pontos becslések szerint 21-32 madárfaj és 7-16 emlősfaj kihalását előzték meg tudósok 1993 óta. A 48 faj tehát a legoptimistább becslés – de teljesen elképzelhető eshetőség.

A kutatásban részt vett a BirdLife nemzetközi szervezet, a római Sapienza Egyetem és a Londoni Zoológiai Társaság is. A kutatócsoport 137 szakértőtől gyűjtött információkat a legveszélyeztetettebb madarak és emlősök populációinak méretéről, fenyegetettségéről és az érdekükben hozott intézkedésekről, hogy felbecsüljék, vajon az adott faj kihalt volna-e azok hiányában.

Eredményeik szerint az intézkedések nélkül a kihalási ráta 3-4-szer nagyobb lett volna. Ennek ellenére nem volt teljesen makulátlan a sikertörténet: a kutatás által vizsgált időtartam alatt 10 madár- és 5 emlősfaj halt ki teljesen. Az emlősök közül eltűnt például a szaúdi gazella, aminek 2008-ban írták le utoljára élő példányát.

Az elemzés szerint a legrosszabbul a mezőgazdaság terjeszkedése, a vadászat, az élőhelyek elvesztése és az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt a madár- és emlősfajokra. A klímaváltozás is felkerült a listára, mint a kihalást elősegítő változó.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: Treehugger