Sokkal több lehet a halálozás 2100-ig a klímaváltozás miatt, mint az összes fertőző betegség következtében összesen.

A világ jelenleg a koronavírusra figyel, de sokkal komolyabb fenyegetésekkel is szembe kell majd néznünk: a klímaváltozás miatt sokkal több ember fog meghalni 2100-ig, mint az összes fertőző betegség következtében, írja a The Daily Mail. Ha nem foglalkozunk a problémával, erre a határidőre olyan komoly lehet a gond, hogy a felmelegedés okozta hőhullámok évente százezer emberből 73 haláláért lehetnek felelősek.

Ez a szám ugyanaz, mint amennyit összesen a HIV, a malária és a sárgaláz öl meg minden évben.

A hőmérséklet és a halandóság kapcsolatát vizsgálva szakértők rájöttek, hogy azok vannak a legnagyobb veszélyben, akinek szív- és érrendszeri problémáik vannak.

Nem akármilyen kutatás jutott ilyen eredményre: 30 kutató munkája nyomán jöttek ki a számok, akik a Climate Impact Lab szervezetnél dolgoznak, és összesen 399 millió halálozást vizsgáltak meg 41 országra levetítve.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hőmérséklet emelkedése magában nem jelentett szignifikáns problémát, tehát a hőguta és a napszúrás nem fog minket megölni – sokkal nagyobb a gond akkor, ha a keringési problémákkal rendelkező emberekre gyakorolt hatásokat nézzük. Az ilyen indirekt hatások már komoly emelkedést mutattak, tehát a szívinfarktus kockázata lényegesen megemelkedett azoknál, akik egyébként is szív- és érrendszeri problémákkal küzdöttek.

Náluk általában az a fő rizikófaktor, hogy a megnövekedett hőmérséklet esetén a szervezetük még több vért pumpál, ahogyan az egészséges ember szervezete is, annak érdekében, hogy a test lehűljön. Csakhogy náluk ez még jobban leterheli az egyébként is csúcsra járatott, érzékenyebb rendszert, és így megnő a szívinfarktus kockázata.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mely területeket fogja a legérzékenyebben érinteni a változás, és azt találták, hogy a már egyébként is nagyon meleg országok lesznek az igazi vesztesei a globális felmelegedésnek. A legrosszabb helyzetben Banglades, Pakisztán és Szudán lesz, ahol akár 100 ezer főből 200-ra is felkúszhat a globális felmelegedés okozta halálozások száma. Itt nemcsak a melegedés a probléma, hanem a nem megfelelő hűtési rendszerek is, amit az országok szegény helyzete nem tesz lehetővé.

Az eredmények azt is mutatják, hogy ha nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását visszaszorítani, a hőmérséklet emelkedéséhez köthető halálesetek a világ globális gazdasági teljesítményének 3,2 százalékába fognak kerülni. Már egy tonnányi kibocsátott szén-dioxidnak is borsos ára van: 36,60 dollárnyi terhet ró a gazdaságra. Minden egyes évben több tízmillió szén-dioxid kerül a levegőbe, és a kibocsátásokat egyelőre nem sikerül hatékonyan csökkenteni.

A koronavírus miatt ráadásul komolyodhat is a helyzet, mivel az emberek az otthonukba vannak zárva, ahol nem biztos, hogy hozzájutnak megfelelő hűtési technikákhoz. Így, ha a világjárvány szinten marad, még ez is hozzáad egy extra rizikófaktort a problémához.