NRGreport
Menü

Havonta akár tízmillió maszk is a tengerekbe kerülhet, szakértők krízistől tartanak

Hír | Stuth-Nagy Niki | 2020-11-11 06:00

Teljesen érthető, ha a koronavírus-járvány közepén nem pont a környezetvédelem kerül a középpontba, arra viszont érdemes lenne odafigyelni, hogy ne szennyezzünk mindent be az egyszer használatos maszkokkal. Szakértők ugyanis attól tartanak, hogy annyi orvosi maszkot dobunk ki, ami már környezeti krízist okozhat.

194 milliárd – ennyi egyszer használatos maszk és kesztyű kerül hulladékba minden egyes hónapban. A probléma már csak az, hogy ezek nagy részét nem úgy dobják ki, ahogyan a szabályok szerint kellene, és jó részük a természetben végzi. Az hagyján, hogy a használt maszkokat veszélyes hulladékként kellene kezelni, és még ez sem történik meg nagyon sok esetben, de még a hagyományos kommunális hulladékba sem kerül bele egy nagy részük. Ez ellen tenni kellene valamit, különben globális katasztrófa elé nézünk.

A koronavírus-járvány hatására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elrendelte, hogy az olyan védőfelszerelésekből, mint amilyen a maszk vagy a kesztyű, 40 százalékkal többet kell gyártani, hogy a kereslet találkozni tudjon a kínálattal. Ez azonban azzal is együtt járt, hogy az ilyen védőfelszerelések száma megnőtt a természeti környezetben is, többek között parkokban, erdőkben, és a tengerpartokon is.

Áprilisban a WWF kutatása kimutatta, hogy ha csak a maszkok 1 százaléka végzi is a természetben, akkor is 10 millió kerül oda minden egyes hónapban az egyszer használatos védőfelszerelésekből. Ha a statisztika nem ilyen optimista, a szám akár 194 milliárd is lehet.

A járvány előtt a szakértők azon dolgoztak, hogy minél előbb kiszorítsák a piacról az egyszer használatos műanyagokat, ez a munka most azonban nagyon nagy részben teljesen odaveszett. A maszkok és kesztyűk fokozott használatával sokkal rosszabb a helyzet, mint korábban volt. A szakértők a tengerekért aggódnak: már találtak bizonyítékot arra, hogy ezek az egyszer használatos védőeszközök lesüllyednek a tengerfenékre, itt pedig nagyjából lehetetlen lesz monitorozni, hogy mi történik velük. Valószínűleg, mivel az egyik fő alkotóelemük a műanyag, évszázadokig nem bomlanak le rendesen.

A kutatók szerint, ha az Egyesült Királyságban egy éven keresztül mindenki egyetlen napon keresztül viselne egy orvosi maszkot, az még így is 57 ezer tonna nehezen újrahasznosítható, nem lebomló műanyaghulladékot jelentene. A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései alapján, ha az olaszok által a járvány első hónapjaiban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba, illetve a tengerparti strandokra.

A kutatók azonban két dolog miatt bizakodnak: az egyik az, hogy a koronavírus-járvány sem fog örökké tartani, a másik pedig az, hogy a probléma ellen egyszerű tenni: csak mindenkinek oda kellene figyelnie, és veszélyes hulladékként kezelni mind a maszkokat, mind a kesztyűket. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy az egyszer használatos maszkokkal kapcsolatban nem az a megoldás, hogy többször használjuk őket, ez ugyanis járványügyi szempontból rontja a hatékonyságukat.