2020 végéhez érve végre számszerűsíteni is tudjuk, hogy mennyivel kevesebb volt a kibocsátás a koronavírus-járvány miatt – a számok biztatók, de szakértők szerint nem érdemes örülni.

Év elején már elkezdődtek a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány akár még jót is tehet a bolygónak. Ahogy a világ bezárkózott a koronavírus miatt, úgy lélegzett fel a Föld: gyakorlatilag most éltünk olyan életmódot, ami ahhoz kellett volna, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon megállítsuk.

Amikor Kínában kezdett elharapódzni a helyzet, és először Vuhan városát, majd egész Hupej tartományt lezárták, az autók nagy része lekerült az utakról, és leállt a repülőforgalom is, később pedig a gyárak is leálltak. Nem kellett hozzá sok, hogy az egész ország károsanyag-kibocsátásában meglátszódjon a változás: a NASA és az ESA által készített műholdképeken jól látszik, hogy a nitrogén-dioxid szintje év eleje óta jelentősen lecsökkent, ami szakértők szerint legalább részben a koronavírus miatt bevezetett intézkedések miatt volt. Sokáig csak kínai kutatások álltak a rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen kibocsátásváltozásról beszélhetünk, de most, hogy a vírus már az egész bolygón jelen van (nemrég jelent meg az Antarktiszon is), van elég adat arról, hogy a 2020-as év kibocsátását hogyan befolyásolta a világjárvány.

Egy friss kutatás szerint összességében 7 százalékkal csökkent a bolygón a kibocsátás a 2019-es adatokhoz képest, ami már elég szép arány. A legtöbbet a briteknél csökkent a káros anyag mértéke, az Európai Unióból 11 százalékkal kevesebb káros anyag került ki, mint az előző évben. A kutatás szerint 2020-ban összesen 2,4 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátottunk ki, ez 34 gigatonnával kevesebb, mint a 2019-es mennyiség. Egy gigatonna nagyjából egymillárd tonnának felel meg.

A britek azért hoztak ilyen jó számokat, mert az ország kibocsátásának jó része a közlekedésből származik, ez pedig drámaian lecsökkent a koronavírus miatt. Ezen kívül szigorúak voltak a lezárások is. Nagy-Britannia ezzel 13 százalékkal kevesebb káros anyagot engedett a légkörbe a 2019-es mennyiséghez képest.

2020 decemberében a globális közlekedés még mindig 10 százalékkal a 2019-es szint alatt volt, a repülésből adódó kibocsátás pedig 40 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ugyanekkor. Az Egyesült Államok sem panaszkodhat: 12 százalékos kibocsátáscsökkenéssel zárja az évet, az Európai Unió pedig 11 százalékossal 2019-hez képest.

Kína az év eleji adatokhoz képest rosszul teljesített: mivel az országban sokkal előbb megszűntek a korlátozások, a számítások szerint mindössze 1,7 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Ennek az lehet az oka, hogy a kínaiak korán elkezdték visszavezetni a gazdaságot, hogy minél kevesebb legyen a kiesés, ezért a környezetszennyező ipart is a lehetőségekhez mérten hamar talpra állították.

A szakértők arra számítanak, hogy jövőre újra növekedni fog a kibocsátás, a koronavírus-járvány pedig hosszú távon inkább rosszat tesz majd a környezetvédelemnek, mint jót – elvonja ugyanis a figyelmet és a forrásokat a klímaváltozás elleni harcról.