NRGreport
Menü

Több tízezer kisteknős született a természetvédelmi intézkedéseknek hála

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-01-09 06:00

„Teknőscunamit” sikerült lencsevégre kapnia egy csapat környezetvédőnek. Az, hogy egy ilyen eseményt le tudnak videózni, nagyon ritka, ráadásul maga a jelenség is csak néhány helyen zajlik a világon. Sajnos az apróságok csak nagyon kis százaléka éli túl az első néhány napot.

Lenyűgöző látványt videóztak a Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS) környezetvédői: a Brazíliában készült felvételek Arrau-folyamteknősök kikelését mutatják, valamint azt, hogy az állatok elindulnak a víz felé. A jelenség azért ritka, mert a világon csak pár helyen kelnek ki, és azt is nagyon kevés alkalommal lehet megfigyelni.

A brazíliai Abufari Biológiai Rezervátum teknősei a WCS környezetvédelmi tevékenységei hatására tudnak ilyen nyugodtan nekiindulni az életnek: a kutatók évek óta dolgoznak azon, hogy az állatoknak zavartalan kelési időszakot biztosítsanak.

A szakértők nem is csalódtak: az első napon 71 ezer kisteknős fúrta ki magát a homokból, a következő néhány napon pedig 21 ezer másik követte őket.

 

Az ilyen tömeges kikelés a teknősök számára egy nagyon fontos túlélési stratégia, a mostani jelenség azonban azért különleges, mert folyami teknősöknél viszonylag ritkán jelentkezik. A tengeri teknősöknél gyakrabban lehet megfigyelni, például az olajzöld fattyúteknősnél és a közönséges levesteknősnél. Brazíliában különösen ritka az ilyen „teknőscunami”.

Bármennyire aranyos is a kisteknősök tömkelege, a valóság az, hogy kevesebb, mint egy százalékuk fogja túlélni az első néhány órát az életükből. A NOAA szerint ez azért van így, mert az állatoknak egy sor veszélyt kell elkerülniük, amíg a vízbe jutnak: madarak, rákok és mosómedvék is fenyegetik őket. A vízben még mindig megehetik őket a nagyobb halak, sőt, a madarak is. Ez az oka annak, hogy a tengeri teknősök esetében a NOAA statisztikái szerint nagyjából ezerből egy, sőt, az is előfordulhat, hogy tízezerből egy éri meg a felnőttkort.

A WCS azért figyeli meg ennyire a teknősfajt, mert az állatok gyakran esnek állatkereskedelem áldozatául, a húsukért és a tojásukért adják-veszik őket. Egyelőre szerencsére a Podocnemis expansa az IUCN vörös listája alapján nem tartozik a különösebben veszélyeztetett fajok közé.

Az Arrau-folyamteknősök nagyon fontos részei a brazil folyók táplálékláncának, ezért fontos, hogy fennmaradjanak, és ne kerüljenek veszélyeztetett helyzetbe. A teknősfaj az egyik legnagyobb testű édesvízi teknős a világon, a nőstények 90 kilogrammosra is megnőhetnek, a páncéljuk pedig 0,8 méteresig nyúlhat. A hímek jellemzően kisebbek, fél méteres páncéllal. A kisteknősök körülbelül öt centiméteresek.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: Treehugger